2023.12.03. 13:00
Dr. Unger Zsolt: Zár alá vétel
A zár alá vétel jogszabályban rögzített egyértelmű célja a vagyonelkobzás, illetve a polgári jogi igény biztosítása a büntetőeljárás során.
Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
A zár alá vétel hatására az addig a dolog feletti rendelkező tulajdonos vagy birtokos rendelkezési joga felfüggesztésre kerül.
A zár alá vétel tárgya lehet bármilyen ingóság, ingatlan így például lakás, gépkocsi, azaz minden vagyontárgy, ami vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény azaz a kártérítési igény fedezetéül szolgálhat. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.
A következőkre rendelhető el a zár alá vétel:dologra, számlapénzre,elektronikus pénzre, pénzügyi eszközökre más vagyoni értékű jogra vagy bármely más vagyoni értékű követelésre. Zár alá vételt kizárólag a bíróság rendelhet el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek a terhelttel szemben, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. Ezek biztosítására a bíróság a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét rendelheti el. Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.
A zár alá vétel elrendelését követően a hatóságoknak haladéktalanul intézkedniük kell a határozat végrehajtása érdekében.
Amennyiben a zár alá vett vagyonelemet közhiteles nyilvántartásban tartják számon, a zár alá vételt a közhiteles nyilvántartásba be kell jegyezni. Például ha ingatlanra rendelik el a zár alá vétel, akkor az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni a zár alá vétel tényét.Abban az esetben ha a zár alá vett vagyonelem ingó dolog, akkor a zár alá vételt elrendelő szerv a dolgot birtokba veheti.
Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás érdekében rendelték el és a zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása érdekében nem terjesztett elő igényt, akkor az a személy, aki a zár alá vétel előtt a dologgal jogosult volt rendelkezni indítványozhatja a zár alá vett vagyon megváltását. Az indítványt az ügyészség bírálja el vádemelés előtt, azt követően pedig a bíróság. A megváltás ellenértékét az ügyészség vagy a bíróság állapítja meg a megváltandó vagyonelemek értékének becslése által. A megállapított összeg vitatására nincs lehetőség, hiszen a vitatás a megváltási indítvány elutasítását vonja maga után. Amennyiben a megváltásra sor kerül a befizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép és azzal újra rendelkezhet a jogosult