Mutatványos roncstelepek?

Akkor viszont a hírre felkapjuk a fejünket. Az is tény, időnként roncstelepre emlékeztető „készségekkel” érkeznek meg az adott településre a vidámparkok. Írásunkban annak néztünk utána, milyen kritériumoknak kell megfelelniük a játékoknak ahhoz, hogy azokat működtetni lehessen.

A mutatványos berendezések biztonságosságát egy 2007-es rendelet szabályozta, ezt alkotta újra 2020. november 30-i hatályba lépéssel az innovációért és technológiáért felelős miniszter. Az új rendelet bővebb a réginél, a szórakoztatási célú (mutatványos) berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról is szól.

Nézzük, mire hívja fel a figyelmet a jogszabály és a hozzá tartozó szabványrendszer: „A hatályba lépésével a területen tevékenykedő nem megfelelő műszaki állapotú vagy csupán egyszerűen felújításra szoruló berendezések kiszűrése is lehetővé vált/válik, hiszen a rendelet a szórakoztatási célú berendezések élettartamát 10 évben maximálja. Ezt követően azokat tervezett módon, teljeskörűen fel kell újítani és a műszaki ellenőrzést üzembehelyezést megelőző eljárásként szükséges lefolytatni.”

Ami változatlan: az ilyen berendezéseket továbbra is három veszélyességi osztályba sorolta a miniszter. Az első és második veszélyességi osztályba sorolt eszközöket jelenleg is csak arra kioktatott személy kezelheti. November végétől viszont az ilyen berendezéséket csak olyan személy kezelheti, akit – az országos illetékességgel eljáró – Budapest Főváros Kormányhivatala által feljogosított szervezet a berendezés biztonságos üzemeltetésére kioktatott, és erről részére igazolást állított ki. Ráadásul ezt három évente meg kell újítani.

A fenti szabályozásra nagy szükség van, hiszen napjainkban már egy falunap sem képzelhető el körhinta, dodzsem vagy éppen céllövölde nélkül. Az ilyen rendezvényeken és fixen telepített helyeken (vidámpark) használt mutatványos berendezésekre – az általuk végzett különleges mozgások és legfőképpen az azt használatba vevő közönség életének és testi épségének a megóvása okán – ezekre a szerkezetekre külön jogszabályi előírások vonatkoznak.

Csak olyan mutatványos berendezés üzemeltethető, amely rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal. A megfelelőségi tanúsítványt kizárólag az üzemeltető által megbízott, kijelölt szervezet állíthatja ki. A változó felállítási helyen üzemeltetett mutatványos berendezések tekintetében közterület-foglalási engedély csak érvényes megfelelőségi tanúsítvány rendelkezésre állása esetén adható ki.

Magyarországon egy német minőségirányítási rendszertrendet, a TÜV SÜD-öt alkalmazzák a vidámparki játékok esetében (a TÜV SÜDE-et gőzkazán üzemeltetők alapítottak 1866-ben Mannheimben). Az ÉMI-TÜV SÜD (az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a német TÜV SÜD AG vegyesvállalata) több mint 25 éve a szórakoztató berendezéseknek és létesítmények, ideiglenes szerkezetek, valamint szórakoztatási célú sporteszközök Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt és a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált vizsgáló és tanúsító szervezete.

A mutatványosok esetében az ÉMI-TÜV SÜD a vonatkozó rendelet szerinti műszaki vizsgálatot és tanúsítást, független szakértői vizsgálatot, valamint a rendezvényeken, a felállítás utáni helyszíni biztonságtechnikai vizsgálatot hajtja végre.

Hogy a téma mellett nem lehet szó nélkül elmenni, azt a múltbéli tragédiák, balesetek számai is bizonyítják. A Magyar Nemzet összeállításából (2023. 08. 16.) kiderül, hogy itthon főként mutatványos eseményeken fordulnak nagyobb számban sérüléssel járó szerencsétlenségek. 1990 októberében a garandai búcsúban megdőlt és felborult egy körhinta, a baleset következtében tízen sérültek meg, egyikük súlyosan. 1993 májusában egy légvárat kapott fel hat-hét méter magasba a szél Beremendben. Négy gyermek esett ki, de csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. 1994 májusában Záhonyban, 1996 októberében Nagytállyán is körhinta okozott sérülést. Az egyik legsúlyosabb hazai incidens az 1999-es Sziget fesztiválon történt: a körhinta két gondolája leszakadt egy 25 éves férfi halálát okozva. Ugyanez a szerkezet 2008-ban is okozott balesetet, akkor négy súlyos és egy életveszélyes sérülés lett a következménye. 2009 májusában ismét majdnem tragédiába torkollt egy majális: Sárváron a körhinta hidraulika tartó-emelőkarja tört el, egy 35 éves férfi kirepült székéből. Az eset utáni szakértői vizsgálat nemcsak az érvényes műszaki vizsga hiányát, de a fémszerkezet teljes alkalmatlanságát is megállapította. Minőségellenőrzési szakértők szerint gyakran sem az üzemeltetők, sem az illetékes önkormányzatok nem tartják, illetve nem tartatják be az előírásokat. A 2017 szeptemberében, Várpalotán történt balesetben is a hibás üzemeltetés okozott tragédiát. A vidámparki hinta leszakadt, öten zuhantak a mélybe. Egy 18 éves fiatal fogyatékossággal járó koponyasérülést szenvedett.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar szabályzás szigorú – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nedevics Tamás mérnök, biztonságtechnikai szakértő. – Az üzemeltető feladata gondoskodni a működés biztonságáról, tehát be kell tartatnia a használati korlátozásokat, el kell végeznie a rendszeres ellenőrzéseket és a folyamatos karbantartást, illetve dokumentálnia kell a munkát. Műszaki vizsgálat kötelező az első használatbavétel előtt, valamint minden olyan javítás vagy átalakítás után, ami hatással van a műszaki és biztonsági állapotra. Fontos a visszakereshetőség is, hogy probléma estén kiderüljön a felelős. Az üzemeltető a kijelölt szervezetek közül választhatja ki, melyikkel szeretné a műszaki vizsgálatot elvégeztetni, az ötévente kötelező biztonságtechnikai felülvizsgálatot azonban kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi szakember végezheti.

(Forrás: economx.hu, munkavedelem-muveszetesadmin.hu, tuvsud.com.)