Jubiláló házaspárokat köszöntöttek Nagyvenyimen

Október 20-án délután Nagyvenyim önkormányzati hivatalának dísztermében öt házaspár erősítette meg a több évtizeddel ezelőtt tett fogadalmát, hogy jóban, rosszban házastársként kitartanak egymás mellett. Siba Mónika és Hesz Tamás a 25., Nagy Éva és Kaszás István, Pulai Julianna és Szabó Mihály, Lábodi Edit Erzsébet és Deák Ferenc, Tóth Erzsébet és Horváth István pedig az 50. házassági évfordulójukat ünnepelték. A bensőséges hangulatú rendezvényen először Vargáné Kaiser Katalin Nagyvenyim polgármestere köszöntötte az ünnepelteket és az őket elkísérő rokonokat, barátokat. A köszöntőben elhangzott, hogy a mai világunk veszélyes környezetében még inkább fontos a mellettünk lévő társ nyújtotta biztonságérzés. A házasság az európai hagyomány és hatályos magyar jog szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége. Egy házasság boldog és dolgos évekkel teli. Jut benne bőven öröm is, baj is. Kívánjuk önöknek, hogy visszatekintve a mögöttük álló évekre, mindig az öröm legyen a gazdagabb emlék – szóltak a szép köszöntő szavak. A folytatásban Farkas Erik és Hegyi István zenés műsora emelte a rendezvén hangulatát. Ezután Domokos Edina anyakönyvvezető üdvözölte az esküjüket megerősítő párokat. A fogadalmat a házaspárok aláírásukkal is megerősítették. Végül emléklappal, virággal kedveskedtek a szervezők. A közös pezsgős koccintást követően az 50. évfordulójukat ünneplő Pulai Julianna és Szabó Mihály házaspárt kérdeztük. 

Több okból is különleges a mai nap, hiszen nem csak a jubileumi évfordulót ünneplik, de Julianna maga is anyakönyvvezetőként dolgozott a hivatalban. Melyek azok a mérföldövek, amikre szívesen emlékeznek?

- A legfontosabb a lányaink születése – vágták rá a kérdésre szinte egyszerre. Természetesen, mint minden életközösségben hozhat a sors olyan helyzeteket, amikor nehézségek adódnak. Ahogy a mondás tartja, kanálcsörgés és tányértörés nélkül nincs jó házasság. Az egymás iránti tisztelet, türelem, megbocsájtás, megbecsülés azonban átsegíti a feleket ezeken a nehézségeken. Az sem jelentett problémát, hogy egy munkahelyen dolgoztunk – tette hozzá Ferenc. Nem is tudtuk volna másként elképzelni.

- Itt, egy helyen teltek az éveim, mert 18 éves koromtól negyven évet töltöttem a hivatalban. Adóügyi előadóként, anyakönyvvezetőként tevékenykedtem 40 évig. Ezért is volt különleges, megható és örömteli a mai ünnepség. Utóbbi státuszban nemcsak esketést, megerősítést tartottam, hanem névadókat, illetve a 90-es évek végétől régi barátom Szabóné Lőrincz Ilona kezdeményezésére még házaspárok bálját is szerveztünk rendszeresen – sorolta a feltörő emlékeit Julianna.

Nagyvenyimen a házaspárok köszöntése régi, szép hagyomány. Remélhetőleg még sokáig így lesz!