Légkondicionálás - komoly gondokkal

„Tisztelt Légkondicionáló Berendezést Használó Lakók!

Tájékoztatom önöket, hogy a légkondicionáló kondenzvizét szíveskedjenek lakáson belül vezetni, hogy az ön alatt lakók ablakai, erkélyei ne vizesedjenek. Erre a tényre a polgármesteri hivatal építésügyi osztálya is felhívta a közös képviselők figyelmét. Kérem, hogy a víz elvezetését a légkondicionáló céggel szíveskedjenek tizenöt napon belül megoldani. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a panaszos lakó élhet birtokvédelemmel, ami a kárt okozó lakónak bírságot jelenthet.”

A fenti mondatok a közösségi médiában jelentek meg, és úgy gondoltuk, érdemes a dolognak utánajárni.

Elsőként nézzük meg, általánosságban mit írnak elő a jogszabályok.

Magyarországon településenként eltérőek a klímatelepítési előírások, de íratlan szabály, hogy a szomszéd nyugalmát nem zavarhatja meg a kültéri egység zaja.

Magyarországon nincs egységes klímatelepítési szabályozás, az településenként és kerületenként, esetleg utcánként és épületegyüttesként is változhat. Egyes városokban speciális előírások vonatkoznak a homlokzaton elhelyezhető kültéri egységekre, van, ahol ezek engedélykötelesek is, aminek díja néhány tízezer forint.

Akár társasházi homlokzatra, akár családi házra helyeznénk ki a légkondicionáló készülék kültéri egységét, érdemes néhány jogszabályt áttekinteni.

A 253/1997. évi (XII.20.) kormányrendelet, azaz az OTÉK 93.§ (4) bekezdése alapján hűtő, fűtő berendezés, azaz klímaberendezést az ingatlan homlokzatán úgy lehet elhelyezni, hogy az az épület külső megjelenésével összhangban és takarva legyen. Fontos, hogy az épület állékonyságát nem veszélyeztetheti, a homlokzatot nem károsítja, az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó érdeket nem sértheti, és a kivezetés a környezetet bűz-, mérgezés-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezheti, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarhatja.

A helyi önkormányzatok – saját hatáskörben – az OTÉK-nél részletesebb követelményeket is előírhatnak, amelynek a helyben lakó köteles eleget tenni. Volt olyan önkormányzati rendelkezés, amely kifejezetten előírta, hogy amennyiben a lakáshoz erkély tartozik, akkor ezen kell elhelyezni a klímaberendezés kültéri egységét, és nem szerelhető fel az épület homlokzati falára. Mivel a konkrét kivitelezés nem így történt, ezért a tulajdonosnak át kellett helyeznie a berendezést. A lényeg tehát az, hogy mielőtt a kivitelezés megtörténik, erősen javasolt utánanézni a helyi szabályozásnak is, és ennek megfelelően eljárni.

A légkondicionáló eszközök beltéri egységeiben lévő hőcserélő a működése közben lehűl, ezért kicsapódik rajta a környezetében található levegő páratartalma. Az ekkor megjelenő folyadékcseppek a csepptálcában gyűlnek össze, amit folyamatosan el kell vezetni az épületen kívülre. Fontos tudnivaló, hogy vizet a legtöbb esetben nem lehet közvetlenül közterületre folyatni.

A légkondicionáló eszköz helyének tervezésekor kiemelt feladat ennek az elvezetésnek a megtervezése, mivel nem csak a jogszabályoknak és rendeleteknek kell megfelelni, de a berendezés megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen ez a lépés.

Az általános szabály az, hogy nem lehetnek a kivezetésben olyan szakaszok, ahol a folyadék pangani tud, mivel súlyos következménye lehet a pangásnak a biofilm kialakulása a csőben, amelyben fel tudnak szaporodni a gombák vagy az olyan baktériumok, mint a Legionella. Az ezeket tartalmazó nedvesség párolgásakor a kórokozók a lakótérbe kerülhetnek, ahol súlyos megbetegedést okozhatnak. A szakemberek emiatt jellemzően úgy állítják be a kondenzvíz elvezető csövet, hogy a víz gravitációs módon, a lehető legrövidebb úton a szabadba jusson.

Új építésű társasházaknál már a tervezés során gondoskodnak a klíma kondenzvizének elvezetési módjáról, amely így a csatornába jut. Ma már elvárt a bűzzáró szifon alkalmazása, hogy a csatornaszag a légkondicionáló berendezésen keresztül ne áramoljon vissza a lakótérbe.