Nem tudott rámutatni a kátyúra, nem volt kártérítés

– Az okozott kárért alapvetően mindig az a személy felelős, aki az ingatlan tulajdonosa. Egyszerűbb eset, ha magántulajdonról dől/esik valami a károsult autójára, mert ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartásból kikérhető, hogy ki az ingatlan tulajdonosa, és vele szemben szükséges kártérítési igény érvényesíteni. Hasonló az eset közterület esetén is, ugyanis ebben az esetben általában az adott önkormányzat fog azért felelni, hogy a növényekkel kapcsolatos „karbantartási” feladatait elvégezze, illetve ha erre a munkára van szerződött partnere, akkor ez a cég. A közterületre történt növénytelepítés engedélyköteles tevékenység, tehát elméleti szinten egy kertvárosi övezetben csak akkor ültethetünk egy fát a házunk elé, ha arra engedélyt kaptunk. A probléma akkor kezdődik, amikor a jogellenesen telepített fa dől a károsult autójára. Ilyen esetben bár a tényleges károkozó az, aki a fát ültette, mégis az ingatlantulajdonossal szemben kell az igényérvényesítést megkezdeni, a közterület tulajdonosa pedig utóbb – vagy ha a károkozást a tényleges károkozó elismerte, akkor az igényérvényesítés során – követelheti a kártérítésként kifizetett összeget.

– A télen felfagyott útfelületeken a tavaszi időszakban gyakori a kátyúsodás. Az ebből eredő gumi-, felni- vagy futómű-károkért ki áll jót? A kérdés itt is ugyanaz, hogyan kell dokumentálni, kinek kell jelenteni?

– A kátyúkár egy speciális eset, mivel nagyon nehezen bizonyítható, hogy a meghibásodást ténylegesen az adott útszakaszon lévő kátyú okozta. A kátyúkárért mindig a közút fenntartója a felelős, ezért meg kell nézni, hogy az útszakasz melyik fenntartóhoz tartozik, vele szemben kell az igényérvényesítést megkezdeni. Az eljárás során a károsultnak kell bizonyítania, hogy a gépjárművében bekövetkezett kár abból adódik, hogy a fenntartó nem tett eleget az útfenntartási kötelezettségének, illetve amennyiben tudott az útburkolati hibáról, nem jelezte kellőképpen a közlekedők számára. Ilyen esetekben sokat segíthet a menetfigyelő kamera felvétele, valamint ha a baleset során volt velünk tanú, aki igazolni tudja a baleseti mechanizmust. Fontos, hogy rendőrt hívjunk, aki jegyzőkönyvet vesz fel a balesetről, továbbá a rendőrség tudja kikérni az esetleges térfigyelő kamerák felvételeit is. Ezen túlmenően fényképfelvételeket is érdemes még készíteni a helyszínről és az útburkolati hibáról. Megtörtént eset, hogy az ügyfél kárigényét azért utasították el, mert egy útburkolati hibákkal sűrűn ellátott útszakaszon nem tudott rámutatni arra a konkrét kátyúra, amely a hibát okozta.

– A közterületen végzett munkák következtében keletkező károk kinek a felelősségi körébe tartoznak? Ha a fűnyíráskor felverődő kavics okoz kárt járműben, ingatlanban, ha egy építkezés állványzatáról lehulló anyag, szerszám, hígító, festék okoz sérülést, kárt, kihez, hogyan lehet fordulni?

– Mindig az viseli a kárt, aki a kárt okozza. Nyilván nem az a konkrét munkás, aki a javítási, karbantartási munkálatot végzi, és eközben véletlenül kárt okoz, hanem a mögötte álló cég, akinek érdekében munkát végez. A legnehezebb ezekben az ügyekben, hogy a károsultnak

kétséget kizáróan kell igazolnia, hogy a kára a másik fél jogellenes magatartásának következménye. Tehát ha az utcán éppen nyírja az önkormányzat a füvet, majd pár órával később az autónkhoz érve azt látjuk, hogy feltételezhetően egy, a fűkaszáról felpattanó kő felsértette a fényezést (vagy akár betörte az üveget), az nem lesz elegendő az igényérvényesítéshez. Mert bár nagy valószínűség szerint tényleg úgy történt a baleset, hogy a fűkasza felpattintott egy követ, ezt tanúk vagy térfigyelő kamerafelvételének hiányában utóbb nem igazán lehet igazolni. Mert bár szinte biztos, hogy a kár miből eredt, nem kizárható, hogy egy úton elmenő autó pattintott fel egy követ. Amit pedig nem lehet kétséget kizáróan igazolni, az a bíróságon sem fogja megállni a helyét. A festék eggyel egyszerűbb eset, mivel ott a színminta összevetésével egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a kár milyen tevékenységből ered.

– Ha a téli síkosság-mentesítés a közúton nem megfelelő, és ennek következtében balesetet szenvedek, netán okozok, hogyan oszlik meg az erkölcsi, anyagi felelősség? Ha mindez a járdán történik, akkor mennyiben más a helyzet?

– A közút kezelőjének a helyi közutakat tisztán kell tartania. (A közút tisztántartása magában foglalja a közút tisztítását – ideértve a hulladék eltávolítását is –, a közútról a hó eltakarítását, továbbá az út síkossága elleni védekezést. A közútról a hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon (ideértve a kerékpárutakat, valamint a gyalog- és kerékpárutakat is), továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsőn, a lejtőn és a sétányon a települési önkormányzat feladata. A közút kezelője az egyes utakat közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolja – amit az úton lévő átlagforgalom határoz meg. A téli útüzemeltetés során az I. és a II. közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon az útellenőrző szolgálat mellett, egymást kiegészítve, az őrjáratos szórógépek vezetője végezhet téli útellenőrzést. A III., IV. és az V. közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon elsősorban az útellenőrző szolgálattal, igény szerinti gyakorisággal végzendő a téli útellenőrzés. A síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjeit az 5/2004. évi GKM rendelet egy táblázatban foglalja össze. A táblázat adatai átlagos téli időjárásra vonatkoznak. Átlagos téli időjárásnak tekinthető, ha a hőmérséklet -8 °C vagy annál magasabb, és a szél sebessége kisebb, mint 30 km/óra. Alacsonyabb hőmérséklet vagy nagyobb szélsebesség, továbbá ónos eső esetén a szórási munka észleléstől számított megkezdése eltolódhat, és elvégzésének időtartama meghosszabbodhat. A táblázat határozza meg, hogy milyen gyorsan kellene reagálnia fenntartónak a síkosság megszüntetésével összefüggésben. Egy ilyen kártérítési ügyben a károsultnak az kell igazolnia, hogy baleset az út síkosságából eredően következett be, és nem pedig azért, mert például nem tartott megfelelő követési távolságot, valamint azt kell igazolnia, hogy közút kezelője nem tett eleget a jogszabály általi kötelezettségének. Ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járda, lépcső, lejtő, gyalogút, valamint a közcélú zöldterületeken átvezető és az ezek körüli burkolt gyalogutak és sétányok tisztántartásáról, a hó eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről a helyi közút kezelője gondoskodik. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Ha tehát a lakóingatlan előtt azért ér minket baleset, mert az ott lakó nem tett eleget a karbantartási kötelezettségének, akkor az

ingatlan tulajdonosa felel a minket ért kárért. Társasház esetén pedig a társasház lesz a felelős, ha nem gondoskodik az út tisztántartásáról.

– Egy magánút, magánparkoló esetében mennyiben más a helyzet? Egy családi házas övezetben az ingatlan tulajdonosának meddig terjed a kártérítési kötelezettsége?

– Magánút, magánparkoló esetén az felel, aki a magánút/parkoló karbantartásáért felelős. Ezt azonban nyilván árnyalni szükséges. Ha a magánút és a magánparkoló a forgalom elől nincsen elzárva, akkor van helye kártérítésnek. Például ha egy szupermarket parkolójában ér engem kár, akkor a szupermarket fog felelni a káromért, amennyiben az a nem megfelelő karbantartásból ered. Arra viszont senki nem kötelezhető, hogy olyan területet tartson tisztán, amely a forgalom elől elzárt. Tehát ha annak ellenére hajtok be egy magánterületre, hogy tudom, hogy arra nekem nincsen jogosultságom és ott kár ér, akkor a káromat a tulajdonosnak nem kell megtérítenie, mert nem kellett az én jelenlétemre számítania.