A helyesírás olyan, mint a ruha, amiben megjelenünk

Mindez arról jutott eszembe – írja Borsányi Bea társoldalunkon, a feol.hu-n. –, hogy idén egy fehérvári diák képviseli majd a XXVI. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny országos döntőjében Fejér vármegyét, aminek okán feltolultak bennem a régi iskolás emlékeim, benne rengeteg tollbamondással és nyelvtani szabállyal, amit az általános iskolában, ha nem is szó szerint, de belénk vertek. Még ma is fújom például, hogy „a szóvégi -ó, -ő, -ú, -ű mindig hosszú.” De fontosak ezek még egyáltalán? – tettem fel a kérdést Kneifelné Laczkó Krisztinának, aki 32 éve tanító, tavaly ősszel kezdett a nyolcadik első osztályával dolgozni.

A helyesírás mindent elárul

– A mai gyerekek „vibrálnak”. Nagy tájékozottsággal érkeznek elsőben iskolába, de jóval kevesebb a türelmük, sok esetben küzdenek koncentrációs problémákkal és nem kitartók. Ezekből pedig adódik, hogy nehezebben tanulnak meg helyesen írni. A magam részéről elkötelezett vagyok a helyesírás fontossága mellett, ugyanis vallom, hogy a nyelvünk az örökségünk, amiben hagyományaink és mi magunk is tovább élünk. Ezért szerintem a szép magyar beszéd és a helyesírás alap! – mondta a tanítónő, aki azt is hozzátette, a helyesírás és az íráskép szinte mindent elárul egy emberről. Tapasztalata azt is mutatja, sajnos manapság a szülők nagy része is helytelenül beszél, de így van ez a televízió legtöbb műsorában is. – Nem használják a -ban, -ben toldalékot, csak azt, hogy -ba, -be – magasabb pozícióban lévő közszereplők is –, de említhetném az ikes igék helytelen ragozását, no és a suksükölést. Mindig arra bátorítom a gyerekeket, javítsák ki, ha a felnőttek otthon rosszul mondanak valamit – mondta Kneifelné.

Helyesen írni meg lehet tanulni!

Említsük itt meg az okostelefonok és az egyéb eszközök rendszeres használatát is, ami a magyar nyelv egyértelmű romlását hozta. Egyre többen beszélnek szlengben, a szavak helyett sok esetben csökevényes rövidítéseket használunk – pl. nem szerintem, hanem sztem –, az érzelmeink szavakkal történő kifejezése helyett pedig kéznél vannak a különböző emojik. Pedig nem ördöngösség a helyesírás, helyesen írni meg lehet tanulni! – Természetesen ehhez is, mint mindenhez, kell egy alapképesség és fontos a jó hallás is. Mindemellett a tiszta beszéd is elengedhetetlen! Amit a gyerek rosszul ejt vagy mond, azt nem is fogja tudni helyesen leírni. Nyilván, a pedagógus személye és tanítási módszere sem mindegy. De míg régen szabályokat magoltattak, addig manapság már inkább mesébe, játékokba ágyazva tanítunk. A baj persze nem az, hogy az extrém kivételeket, vagy a nehezen megjegyezhető szabályokat nem tudja az emberek egy része manapság, hanem az, hogy sajnos az egyértelmű, egyszerű alapszabályokat sem – mondta a tanítónő.

Aki nem tanul meg az általános iskolában helyesen írni, annak később már kevesebb lehetősége lesz erre, hiszen középiskolában a nyelvtanórák már másról szólnak. – Mire középiskolába kerül egy diák, addigra eldől, hogy megtanult-e helyesen írni. Itt már sok mindent nem tudunk ezzel tenni. Ugyanakkor úgy gondolom, a helyesírásnak nincs köze az intellektushoz. Sok tanult, okos embert ismerek, akik nem tudnak tökéletesen helyesen írni. Viszont ezt ők is tudják, így addig nem adnak ki komoly munkákat a kezükből, míg azt valaki nem nézte át – mondta Schneider Beáta, a Lánczos Kornél Gimnázium igazgatóhelyettese, magyar nyelv és irodalom szakos tanár. Hozzátette, általában azonban azok, akik jól tudnak fogalmazni, szöveget tartalmilag összeállítani, azoknak a helyesírással sincs gondjuk. Azt is kiemelte, a helyesírásnak akkor van igazán jelentősége, ha a nyilvánosságnak írunk szöveget, például kommentet közösségi oldalakon. – A helyesírás igényesség kérdése is. Amikor digitális írástudást tanítok, azaz, hogy a sorok között is tudjanak olvasni a diákok, illetve, hogy tájékozódni tudjanak az internet hírekkel és álhírekkel teli világában, mindig felhívom a figyelmüket arra, hogy azokat a hírportálokat, vagy oldalakat kezeljék fenntartással, ahol a cikkek rossz helyesírással jelennek meg. Ez ugyanis árulkodó lehet.

– Ha nem tudunk helyesen írni, mielőtt kiadnánk a kezünkből egy szöveget, futtassunk le legalább egy helyesírás ellenőrző programot – ugyan az sem tud mindent és nem is mindig jól –, de sokat segíthet! És ne feledjük: a helyesírás olyan, mint a ruha, amiben megjelenünk. Sokat elárul rólunk! – tanácsolta Schneider Beáta.