Június 17.

2023.06.17. 11:30

A sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapjára

1994. június 17-én elfogadták az ENSZ el sivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, ezért ez a nap – június 17. – az el sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja lett. Ennek a napnak azért van jelentősége, mert a Földön közel 200 millió ember él sivatagos, vagy félsivatagos környezetben, ahol korlátozott a hozzáférés az ivóvíz készletekhez.

Farkas Lajos

Illusztráció

Fotó: Nagy Lajos

A helyzet csak rosszabbodik, az előrejelzések szerint néhány év múlva ezek az emberek nagy többsége súlyos vízhiánnyal fog szembesülni, ami újabb migrációs hullámot fog kiváltani. Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) felhívása szerint a világnap célja tehát az, hogy felhívja a figyelmet a problémára és ösztönözze a nemzetközi közösséget, hogy fenntartható megoldást találjon a jelenségre.

Az ENSZ nem véletlenül hívta fel a figyelmet erre a problémára

Az el sivatagosodás és aszály, mint jelenség szorosan összefügg a szárazföld pusztulásával, ezért minden évben ezen a napon világméretű kampánnyal tudatosítják felelősségünket ezzel kapcsolatosan, valamint felhívják a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, illetve a szárazság világméretű hatásaira. A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeknek a területeknek környezetét súlyosan fenyegetik különböző hatások, a sivatagok hatalmas mértékben terjeszkednek, és a megváltozott időjárás miatt egyre nagyobb a szárazság. Hivatalos ENSZ számítások szerint a sivatagok terjeszkedése hamarosan több, mint egymilliárd ember életét fogja veszélyezteti, és ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti. Dél-Európában például jelenleg több, mint 300 ezer négyzetkilométer területet fenyeget közvetlenül az el sivatagosodás. Itt valójában nem sivataggá való alakulásról van szó, hanem a sivárságnak olyan mértékéről, ami már sivatagi körülményekre utaló állapotokat alakít ki. Mindezért elsősorban az éghajlatváltozást okolják, de a sivatagosodást a helytelen területhasználat is kiváltja. Ez olyan területeken jelentkezik, ahol a párolgás mértéke meghaladja a lehulló csapadék mennyiségét. Ilyen elsősorban Afrika északi és Ausztrália nagy része, valamint Észak-Amerikában az USA délnyugati régiója és Mexikó számos területe, de ez a veszély fenyegeti Közép-Ázsia hatalmas térségeit, továbbá Európában elsősorban a Földközi-tenger mellékeit. A problémát csak fokozza a főleg nyáron keletkezett erdőtüzek is, becslések szerint évente közel 800 ezer hektár mediterrán erdő válik a lángok martalékává.

Hazánk is veszélyben van

Magyarország klímája a tudományos előrejelzések szerint mediterrán irányba fog eltolódni, ami magasabb átlaghőmérséklettel, kevesebb nyári csapadékkal és növekvő szélsőségekkel, árvizekkel, szárazsággal és gyakoribb vízkorlátozással fog járni. Az idevágó ENSZ egyezmény szerint, amely az aszály és a sivatagosodás elleni küzdelemről szól, hazánk egész területét aszállyal sújtott térségnek tekintik. A hazai aszálykárok – ha figyelembe vesszük a tavalyi évet – több száz milliárd forintra rúgnak. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) a félsivatagos övezetbe sorolta. Az utóbbi évtizedek aszályos időjárása okán a talajvíz szintje 3-5 métert is csökkent, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. Csak az összehasonlítás végett, a XX. század elején, a Duna-Tisza közén még mintegy 600 természetes tó volt, mára ezek szinte teljesen eltűntek. Legjobb példa erre a Bács-Kiskun megyei Kerekegyháza és környéke. A város körüli szántóföldek szinte alkalmatlanok a klasszikus gabonatermesztésre, mert ott több a homok, mint a föld, az ott lakók ezzel a problémával már rég szembesültek és különböző módon próbálják az előállt helyzetet kezelni.

Mi a teendő?

Elsősorban új szemléletű vízgazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy változás történjen be, illetve, hogy lelassuljon ez a negatív folyamat. A szeszélyes eloszlású vízmennyiséget be kellene osztani, megfogni akkor, amikor túl sok van belőle, például a különböző áradások idején és tartalékolni azt az aszályos és száraz időszakokra. A probléma összefüggésben van a klímaváltozással, ami pedig leginkább az üvegházhatás fokozódását idézi elő. A pozitív változás előidézéséhez csökkenteni kell a káros gázkibocsájtást, itt elsősorban a nagyipari, gyári termelésre, a közlekedésre, és a fűtésre gondolunk. Nekünk pedig energiatakarékosabbá és természet közelibbé kell tenni az életmódunkat, mert különben súlyos nehézségekkel fogunk szembe nézni, az utódainkról nem is beszélve. Amit mi tehetünk, lehet, hogy első látásra apró dolgoknak számítanak, de higgyék el, hogy óriási a jelentőségük.

Felhasznált irodalom

Ibrahim Thiaw, az UNCCD ügyvezető titkárának üzenete a 2020-as elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapján: www.youtube.com/watch?v=7LN-4uF-xpM

Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Szeged, Mozaik Oktatási Stúdió, 2006.

António Guterres, ENSZ-főtitkár üzenete a 2020-as elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapján: www.youtube.com/watch?v=x9yAVKK7PAY

Tim Flannery: Időjárás-csinálók. Hogyan változtatja meg az ember a Föld klímáját, és milyen hatással van mindez az életre?; ford. Kovács Tibor; Akkord, Bp., 2006 (Bolygónk jövője)

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában