Nem lesz az idén olcsó mulatság a halászléfőzés

Nézzük először a magyar halfogyasztási szokásokat! 
A hazai halfogyasztás nyolcvan százalékát importból származó termékek teszik ki. Becslések szerint a hazai haltermelők a karácsonyi időszakban értékesítik a teljes éves étkezési halmennyiség mintegy negyven százalékát, nagyobb haltermelők akár éves forgalmuk hatvan-hetven százalékát is. 
Magyarországon egy ember évente átlagosan 6,7 kilo­gramm halat eszik, pedig a szakértők szerint hetente legalább egyszer kellene halat fogyasztani. Az Európai Unióban egy korábbi statisztika szerint Portugáliában fogy évente a legtöbb hal, több mint ötven kilogramm fejenként. Az uniós átlag huszonkét kiló felett van, amíg a magyarok az utolsók között kullognak a sorban, a fent említett közel hét kilogrammos halfogyasztással. 

De mi vár ránk az év végén? 
Decemberben a szakértők szerint nem lesz hiány a magyar halból, viszont idén mélyebben a pénztárcánkba kell nyúlnunk a vásárláskor. Az élőponty ára az előző évhez képest mintegy negyven százalékkal magasabb, kilója 1800 és 2200 forint között alakul, a feldolgozott hal pedig még drágábban kapható az árusoknál. 
A megszokottnál jóval magasabb árak vélhetően a fogyasztást is visszafogják. Körülnéztünk a dunaújvárosi zöldség- és gyümölcspiacon, ahol évtizedek óta működik az a halasbolt, ahol a városiak és a környékbeliek nagy része a halat vásárolja. Természetesen így van ez karácsonykor is. 

Ifjabb Szalka Józseffel, az üzlet tulajdonosával beszélgettünk arról, náluk hogyan alakultak az árak az idén, és mire számíthatunk az év végi hajrában. 
– Az egy évvel ezelőttihez képest harminc-negyven százalékkal nőttek az áraink. De ne csak a halra gondoljunk, hanem a fűszerekre, a tésztafélékre is. Eddig évente egyszer, januárban emeltünk árakat, az idén már hatszor. Ami talán megnyugtató lehet, hogy ebben az évben már nem változtatunk – tudtuk meg Szalka Józseftől. 
Arra a kérdésünkre, hogy minek tulajdonítható ez a jelentős áremelkedés, a szakember így válaszolt. 
– Összetett a dolog. Jelentősen megemelkedett a takarmány ára. Az aszály minket sem kímélt, a Dunántúlon nincs víz, kiszáradtak a halastavak, a tározók, ezért jóval kevesebb a hal, mint korábban. Mivel nincs víz a tározókban, én sem tudok vásárolni. Az áramszámlám csak a boltban majdnem duplájára nőtt. Eddig fizettem ötven forintot kilowattonként, most kilencvenet. Az üzemanyagköltségekről már nem is beszélve, ez a szállítási kiadásokat növeli. A fentieknek is tulajdonítható, hogy tavaly 1490-ért árultuk az élőponty kilóját, most ugyanez 2000 forint. A forgalomban eddig nincs visszaesés, de a jövő évtől azért félek – fejezte be beszélgetésünket Szalka József. 

(Az agrarszektor.hu által közölt adatok szerint a kukorica és a búza ára mintegy 100-100 százalékkal nőtt. Magyarországon a tógazdaságok összterülete 26 ezer hektár, a 121 éve nem tapasztalt aszály hatására azonban több száz hektárnyi terület kiszáradt.) 
Ha az országos helyzetet nézzük, azt állapíthatjuk meg, hogy nagy a szórás az árak között. Van, ahol első ránézésre brutálisan sokat kérnek el egy kilogramm pontyért. Találtunk olyan halkereskedő céget, amely 4000 forintért szállítja kilóját a pontyszeletnek, és akkor a kereskedőnek még egy fillér haszna sincs. A hipermarketekben 4400 forint körül kapható a pontyszelet kilója. Ebből kiindulva a dunaújvárosi piaci pontyárak nem is olyan vészesek. Az élő 2060, a törzs 3200, a szelet 3590, az egész filé 3950 forintba kerül kilónként.