„Az a feladatunk, hogy a megyében élők életminőségét javítsuk”

– Fejér megye kiemelt szerepet tölt be hazánk gazdasági életében, az országos mutatókat tekintve rendre az élmezőnyben szerepel. A jelenlegi gazdasági helyzet azonban nyilván Fejér megyére is hatással van. Mik a legfőbb nehézségek, amelyekkel most szembe kell nézniük a gazdasági szereplőknek? 
– Legelőször is látni kell, hogy a sajnálatos háborús helyzet, és az erre adott rossz brüsszeli válasz milyen gazdasági helyzetet okozott egész Európában. A brüsszeli elhibázott szankciók az orosz–ukrán háború elhúzódását, inflációt, gazdasági recessziót és energiaválságot okoztak a kontinensen, kiszolgáltatottá téve annak gazdaságát és az Európai Unió valamennyi polgárát, így a magyar embereket is. 

Brüsszelben sajnos nem mindenki ezen a jó úton jár, és különösen elkeserítőnek tartom azt, hogy vannak olyan magyar baloldali politikusok, akik partnerek mindebben és a szankciók további kiterjesztését sürgetik, amivel még nehezebb helyzetbe hoznák a magyar családokat. És sajnos az is megállapítható, hogy vannak Brüsszelben olyan ellenzéki politikusok, akik azon fáradoznak, hogy a Magyarországnak, a magyar embereknek járó forrásokat ne kapjuk meg. Ilyen egyrészt a helyreállítási és felzárkóztatási alap, másrészt az ágazati programok fejlesztési forrásai – ez pedig maga a 2021–2027-es időszaknak a fejlesztési forrása a hétéves uniós gazdasági ciklusban. 

Az uniós döntéshozóknak be kell látniuk, hogy a brüsszeli szankciós politika nem érte el a célját, nem törte meg az orosz haderőt, ugyanakkor válságba sodorta Európa országait, így Magyarországot is, globálissá téve egy lokálisnak indult konfliktust. Ezért kérjük, hogy minél előbb kerüljön megszüntetésre a szankciós politika. 

– Az új önkormányzati törvény 2011-es elfogadását követően a megyei önkormányzatok tekintetében a hangsúly a területfejlesztési feladatok ellátására helyeződött, a 2014–2020-as uniós ciklustól kezdődően a területfejlesztési források felhasználását már a megyék koordinálták. Milyen eredménnyel zárult ez az időszak Fejér megyében a területfejlesztés tekintetében? 
– A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a fő cél a helyi és térségi gazdaságfejlesztés volt. A 335 darab támogatást elnyert projekt keretében közel 54 milliárd forint összegű fejlesztés valósulhatott meg a megyében. A legtöbb projekt az épületenergetika; a családbarát, munkába állást segítő intézmények (bölcsőde és óvoda); az egészségügyi alapellátás és a fenntartható települési közlekedésfejlesztés területén valósult meg. Jelentős fejlesztések segítették a vállalkozások üzleti háttér infrastruktúrájának fejlesztését is: mintegy 3,7 milliárd forint összegben valósulhattak meg iparterületi, inkubátorház és helyi gazdaságot erősítő fejlesztések. A turizmus erősítését pedig 21 fejlesztés segítette mintegy 4,4 milliárd forint értékben. 

– Mi várható a folytatásban? 
– A Fejér Megyei Önkormányzat fő célkitűzése, hogy a megye településein élők életminőségét javító fejlesztések folytatódjanak. 

Deklarált (szak)politikai cél a megye hátrányos helyzetű déli térségei felzárkóztatásának megindítása. Ehhez a nehéz helyzetű mezőföldi, illetve társadalmi integrációs kihívásokkal küzdő települések komplex szemléletű, tágabb környezetükbe beágyazó, szomszédos megyékkel összehangolt fejlesztése szükséges. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében induló összegként mintegy 67 milliárd forint áll a megye rendelkezésére ezen célok megvalósításához. A források koordinálásában, a projektek menedzselésében a megyei önkormányzatoknak továbbra is kiemelt szerepük van. A TOP Plusz keretében eddig 54 projekt nyert el mintegy 12,2 milliárd forint támogatást. 

– Milyen egyéb források állnak a települések rendelkezésére fejlesztési elképzeléseik megvalósításához? 
– Fejér megyében is jól látszik az az országos tendencia, hogy újjáéled a magyar vidék, egyre többen költöznek a városokból a kisebb településekre. Ez köszönhető egyrészt egy szemléletváltozásnak, másrészt a kormány által végzett vidékfejlesztési munkának. Ennek példája a Magyar Falu Program, amelynek célja az 5000 fő alatti kistelepülések megerősítése, fejlesztése, a helyi életminőség javítása és a lakosság elvándorlásának megállítása. A magánszemélyek, az önkormányzatok és az egyházközségek mellett már támogatást kapnak a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok, 2021-től pedig a falvakban működő piaci szereplők is támogatáshoz juthatnak a falusi kisboltok megmentését célzó támogatási rendszer, valamint a mikrovállalkozások támogatása révén. 

 Temetők és egyházi közösségi terek újultak meg; bölcsőde-, iskola- és óvodaépületek korszerűsítése, bővítése valósult meg; olyan kommunális eszközök kerültek beszerzésre, amelyek a települések közterületeinek karbantartását, gondozását segítik; de orvosi rendelők és szolgálati lakások is épültek, vagy kerültek felújításra a megye településein a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Sok település élt a tanya és falugondnoki buszok beszerzésére kiírt pályázati lehetőséggel. Az összes felhívás közül azonban az út, híd, kerékpárforgalmi létesítmény, vízelvezető rendszer építésére vagy felújítására vonatkozó felhívás volt a legnépszerűbb. 

– Mindezen fejlesztéseknek mi a legfőbb célja? 
– Mind a megye által koordinált területfejlesztési beruházások, mind a Magyar Falu Program segítségével megvalósuló fejlesztések olyan összehangolt koncepció mentén valósulnak meg, amelyek fókuszában a vidék versenyképességének növelése áll, a településen élők igényeinek maximális figyelembevételével. Mindezek mellett pedig hozzájárulhatnak a pandémia és a háború okozta gazdasági nehézségek leküzdéséhez is. 

Nekünk az a legfontosabb célkitűzésünk és ezáltal feladatunk, hogy a megyében élők életminőségét, hétköznapjait, komfortérzetét fokozzuk, javítsuk. Egyúttal hadd ragadjam meg az alkalmat, és kívánjak minden kedves olvasónak és szeretteiknek jó egészséget, eredményes új esztendőt!