A vagyonjogi szerződésről

A házassági vagyonjogi szerződés lényege, hogy a felek a házastársi vagyoni viszonyaikat a szerződésben foglaltaknak megfelelően rendezzék. A szerződés hozzásegíti a feleket ahhoz, hogy vagyoni viszonyaik egyértelműek legyenek. 
A házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség áll fenn. Fontos, hogy a vagyonközösség az életközösség kezdetétől áll fenn, amennyiben az élettársak utóbb házasságot kötnek, tehát, ha a felek korábban már élettársként együtt éltek, akkor a házasságot megelőző együttélést és az azt közvetlenül követő házas időszakot ebből a szempontból egységes időszaknak kell tekinteni. 

A házassági vagyonjogi szerződést házasulandók és házasságban élők is köthetnek. Ebben saját megegyezésük szerint rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat. 
A közös vagyon részét képezik a közös vagyontárgyak terhei. Főszabályként mindkét házastársat terhelik az életközösség fennállása alatt, bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozások. Például a házasság alatt az egyik házastárs által felvett hitelből eredő tartozás a másik házastársat is terheli. 
A házastársak különvagyonnal is rendelkezhetnek, amelybe tartozó vagyontárgyak nem részei a vagyonközösségnek. Különvagyonba tartozik például a házas félnek az életközösség kezdetekor meglévő vagyontárgya, a vagyonközösség fennállása során örökölt vagy neki ajándékozott vagyontárgy. 

A szerződés érvényességéhez szükséges, hogy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalják. 
A házassági vagyonjogi szerződés az örökösödést is befolyásolja, elsősorban ­akkor, ha már valamely ­házastárs korábbi kapcsolatából született gyermek. Mert a közös gyermek mindkét szülője különvagyonának és a közös vagyonnak is örököse, viszont egy korábbi házasságból származó gyerek a mostohaszülője különvagyonából nem örököl. 
 

Dr. Unger Zsolt
ügyvéd