Lélegzetelállító frizurák – húsz éve már a tökéletes technikával

Mesés, habkönnyű kontyok, már-már festői ívek és átmenetek, merész kiegészítők és színek vagy éppen visszafogott romantika jellemzi azokat a frizurákat, melyeket Deres Nóra, székesfehérvári fodrászmester versenyfrizuráin láthatok. Izgalmas munkáit magyar és világbajnokságokon alkotta, pályázatokra, bemutatókra készítette. A nyüzsgő és a fodrászok számára is szinte robotoló mindennapok közepette évről évre meglepi közönségét egy-egy ilyen alkotással. Joggal merülhet fel hát a kérdés, hogy több mint 20 év karrierrel a háta mögött – öt gyermek vállalása után is – miért érzi még mindig fontosnak azt, hogy részt vegyen egy-egy megmérettetésen? 

Van új a nap alatt? 
– Szakmai pályámat több mint 20 éve kezdtem, egészen pontosan 23 éve, s már a kezdetek óta fontosnak tartottam a folyamatos továbbképzést, önmagam fejlesztését. Sokszor hallottam és hallom, hogy de miért mész még mindig ennyi képzésre, mit tudsz még tanulni… Biztosan állíthatom, hogy minden szakmában mindig van mit tanulni, a technológia fejlődése, a trendek változásai hozzák mindig a megújulást. Mondhatni, mire megszoknánk az aktuálisat, már jön is az új divat. Persze mindig mondjuk, hogy nincs új a nap alatt, ami szerintem is igaz, hiszen nézzük csak meg egy mai kifutó modelljét, és láthatjuk is, mennyire visszanyúl egy régi stílushoz. Csak újragondolva, maivá varázsolva láthatjuk a megjelenését. Nekünk, bemutató fodrászoknak is ez a feladatunk: olyat adni, ami nagyon aktuális, sőt előremutató, trendkövető, trendalkotó! – fogalmaz a fodrászmester, aki ezért is tartja fontosnak a szakmai bemutatókat és versenyeket, nemcsak a „régi motorosok”, de a jövő generációja számára egyaránt. 

A versenyek előnyei 

– A fiatal szakemberek számára azért lehet fontos egy-egy verseny, mert tapasztalatot szerezhetnek, megtanulják használni azokat a fogásokat, amelyeket az iskolában vagy a szalonokban nem biztos, hogy láthatnak. Persze sokszor hallom a kételkedő szavakat, hogy miért is menjen el egy ilyen versenyre, mit lát ott… Csak absztrakt, értelmezhetetlen alkotásokat lát – vélekednek. Pedig annyi trükköt, ötletet tudunk szerezni magunknak, láthatjuk azt, hogy színekben, formailag milyen trendek várhatóak. S itt szeretném megjegyezni: ezeket az alkotásokat, még ha néha túlzóak is, érdemes elemeire bontva vizsgálni, hiszen használhatunk belőlük csupán egy részletet ahhoz, hogy különlegeset, egyedit alkossunk a mindennapokban is. Szeretem a fiatal korosztályt, figyelem szokásaikat, öltözéküket, hiszen ők maguk is trendkövetők vagy éppen trendalkotók. Szabadak, frissek, használom is a munkám során az ötleteiket! Versenyek során pedig kifejezetten kutatom őket, nagyon sok jó ötletet lehet meríteni tőlük. Egyik trénerem egyszer azt javasolta, hogy üljek le egy metróállomáson, és figyeljem őket, zseniális, mennyire színesek és izgalmasak az emberek! Nóra elárulja: versenyezni soha nem a helyezés miatt szokott. – Sokszor, amikor megkérdezték, hogy mi lesz a díj, nem is tudtam válaszolni, mert nem az motivált. Persze jó érzés, amikor az első háromban ott vagy, és dobogón állsz! Én mégis azt szeretem ebben a világban, hogy saját magamat ismerhetem meg, feszegetem a határaimat, és a legfontosabb: mindig tanulok belőle. És az oda vezető út, a felkészülés, a szervezés, a gyakorlás, ez a legjobb. Azt hiszem, én a kifogások helyett inkább alkotok. És azért, mert ez vitt mindig is előre, még akkor is, ha néha úgy érzem, erőmön felül kell, hogy teljesítsek egy-egy versenyt vagy bemutatót – mondja, majd hozzáteszi: 
– A megújulás fontos a szalonmunkámban is, hogy mindig tudjak újat adni vendégeimnek. Ebben a versenyzés és a bemutatókon való alkotás nagyon hasznos tapasztalás. 

A kihívások mellett is 

Deres Nóra öt gyermek édesanyja, ám a nagy család mindennapos kihívásai mellett is a fodrászszalon a második otthona. – Mindennapjaimat, reggeltől estig a munka és az anyaság tölti ki, ezért is sokszor megkérdezik, hogy mikor tudok készülni egy versenyre vagy egy bemutatóra… Nagyjából este 9-10 órára már csend van otthon, addigra már csak a néma modelljeim, a babafejek várnak a nappaliban, ahol éjszakába nyúlóan gyakorolhatok, ötletelhetek. 
S láthatóan mindennek az elhivatottságnak és áldozatkészségnek meg is van az eredménye: magyar bajnokságon menyasszonyi konty kategóriában 5. helyezést ért el, a Divat Gálán 2. helyezett lett, a progresszív hajvágás kategóriában pedig 3. helyezést. Az OMC nemzetközi fodrász világszervezet világbajnokságán gálakontya 9. lett, a Wella Talent közönségdíjának pedig 1. helyezettjeként végzett – hogy csak néhányat soroljunk fel a versenyeredményei közül. 

– Pár éve az a megtiszteltetés ért, hogy felléphettem az Excellence Night bemutatón, ahol számos szakma kiválóságaival voltam egy színpadon, mint kontyművész. A felkészülés izgalma itt is fantasztikus volt. Két hajat készítettem erre az alkalomra: a piros színekben pompázó modellem haját két hétig formáztam, készítettem. A fejdísz minden egyes része valódi hajból készült, s több olyan elemet is használtam benne, ami majd 100 éve is divat volt. A másik frizurám – amelyet formailag úgy hívunk, hogy „banánkonty” – tisztára fésült, precíz munkát igényelt. Ezeken a bemutatókon teljességében kell látni a modellt, a ruhájával, sminkjével, kiegészítőivel együtt, és ezeket figyelembe véve harmonikusan összerakni a magam részét. Ez a fajta kihívás mindig fejleszt, nagyon izgalmas feladat. Számomra a legnagyobb élmény, ahol a legtöbbet tudtam tanulni, a világverseny volt Párizsban. Több ezer négyzetméteren több ezer kiállító és versenyző volt, fantasztikus volt átélni, szurkolni a magyar versenyzőknek, látni azt a sok kreatív munkát. Büszke voltam a magyarokra, mint mindig, akkor is szép munkákat láttunk. 

Beteljesült álmok 

Idén Nórának és családjának teljesült egy nagy álma: elköltöztek Isztimérre, amelynek festői szépsége és nyugalma újabb muníciót adott a fodrászmesternek a folytatáshoz. Tele van ötletekkel, mondja, már most látja maga előtt a kreatív alkotásokat, fotózásokat, kollekciókat. – Az idei versenyekre is itt fogok készülni, és már most számos ötlet van a fejemben… De ha úgy érzem, megakadok, itt elég, ha csak kiülök a természetbe és már kapom is az inspirációkat. Tele van a természet olyan rejtett szépségekkel és részletekkel, amelyeket az alkotásaimban is szívesen látok viszont.