Legyünk elővigyázatosak a digitális térbe lépve is!

Az internetezés rengeteg jó és hasznos dologra használható, azonban sok veszélyt is jelent, s tudtunk nélkül súlyos bűncselekmények áldozatai vagy akár gyanúsítottjai is lehetünk. Sokunk számára nehezen felfogható, hogy a kibertérben jártas, okos bűnözők miként tudják megkárosítani az embereket. Csak úgy lesünk majd, mint a Die Hard szuperhőse, John ­McClain, amikor az internet-terroristákkal állt szemben, és se ököllel, se fegyverrel nem tudta megakadályozni a számítógép vezérelte hálózatok lekapcsolását, vagy hogy mennyi személyes adatot tudtak róla a gonoszok. 

Az az ijesztő az egészben, hogy teljesen valóságos is lehetne a sztori. Ne gondoljuk, hogy velünk úgysem történhet baj! Ugye meglepődnének, ha adat­egyeztetés miatt megkeresné önöket egy telefonszolgáltató, és kiderülne, hogy a tudtuk nélkül négy feltöltő kártyás telefon is van a nevükön? Ez történt helyben egy polgárral a napokban, aki bejelentést is tett a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon. Mint azt Kiss Dénes őrnagy, a helyi kapitányság bűnmegelőzési alosztályának vezetője lapunknak elmondta, ebben az esetben a nyomozás során derítik ki, hogy ki és miként élhetett vissza a sértett adataival. 

Az őrnaggyal legutóbb már beszéltünk arról, hogy mennyire kell figyelnünk a személyes adataink védelmére, hogy legyen egy egészséges bizalmatlanságunk, ha túl sok szenzitív adatot kérnek, és ha olyan emberrel ismerkedünk-beszélünk akár a társkereső oldalakon, akikkel személyesen még nem találkoztunk. 

Vannak olyan bűnözők, akik kihasználva az egyedül élők, magányosok jóhiszeműségét, hosszas beszélgetések során a bizalmukba férkőznek az interneten, sőt, még szerelmet is ébresztenek bennük, és egyszer csak segítséget, pénzt kérnek, majd eltűnnek a látómezőből. Az ilyen eseteket ghánai csalásnak is hívják, mert a pénzek mind-mind afrikai bankszámlákra mentek. Innentől viszont halott is az ügy, mert nincsenek olyan nemzetközi egyezmények, hogy annak a külföldi banknak ki kellene adnia a számla tulajdonosának adatait. Ezekre az esetekre is érdemes rákeresni, hogy megismerjük, milyen veszélyek leselkednek ránk az interneten. Átverésekre, kihasználásra helyben is van precedens. 

– Furcsa volt hallgatnom, amikor az áldozat a tanúvallomás során elmondta, hogy megismerkedett valakivel, jókat beszélgettek, jó társaság volt számára, de amikor rákérdeztem, hogy hol ismerkedtek meg és mikor találkoztak személyesen legutóbb, azt válaszolta, hogy csak az interneten – mesélte Kiss Dénes. 

Mint mondta, gyakran tart bűnmegelőzési ­előadásokat ebben a témában is a diákoknak, a szülőknek. Amikor megkérdezi tőlünk, hogy mennyire ismerik a biztonságos internethasználat fogalmát, nem igazán jelentkeznek. 

– Fontos, hogy kellő információkkal rendelkezzünk, hogy ne váljunk áldozattá! Nagyon sok leírás és videó is megtalálható már a témában az interneten, amiket mindenkinek érdemes lenne megismernie – hangsúlyozta az őrnagy. 

A kezdeményezés honlapján azt írják, a biztonságos internetnap (SID) célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program (SIP) akciótervének keretében közel 200 országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. Nagy informatikai cégek, civil szervezetek, pedagógusok, gyerekek és szüleik fognak össze, hogy együtt mutassanak rá a világháló fontosságára, és fogalmazzák meg annak pozitív, illetve negatív hatásait. Ez a nap lehetőséget teremt arra is, hogy a gyerekeket olyan hasznos tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsa, amelyeket később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is tudnak használni. 

A tizenkilencedik alkalommal meghirdetett nemzetközi esemény mottója idén az, hogy „Együtt egy jobb internetért!”. Előadásokkal, hasznos videókkal, tanácsadással készültek erre a napra a magyarországi partnerek is, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, a Quadron Kibervédelmi Kft., a T-Systems Magyarország és a Google.