Takács László – búcsú négy dolgos évtized után

A Széchenyi István Gimnázium pedagógusnapi ünnepségén a diákönkormányzat vezetője, Keszi Kincső, a tanulók nevében e gondolatokkal köszöntötte az intézmény pedagógusait:

– Nehéz egy rövid beszédbe belesűríteni mindazt, amiért hálásak lehetünk önöknek. Minden évben fontos köszönetet mondani, de az elmúlt időszak után még lényegesebb. Tavaly március óta majdnem egy egész tanévet tanultunk otthonról. Az élet azonban nem állt meg. Nekünk ugyanúgy meg kellett felelnünk a vizsgákon és a versenyeken. Önök pedig sokszor magukat fejlesztve, technikai problémákat leküzdve igyekeztek áthidalni a távolságot. Mindig számíthattunk önökre. Megértéssel és jóindulattal fordultak felénk akkor is, amikor mi már szinte elviselhetetlenek voltunk. Természetesen nem csak ezért lehetünk hálásak. A hétköznapi körülmények között is támogatnak minket, sokszor szabadidejük feláldozásával. Bár viselkedésünk nem mindig mutatja ezt, de hálásak vagyunk, és értékeljük mindazt az áldozatot, amit értünk hoznak. Nemcsak ezen a napon, hanem mindig. Kisdiákként még nehéz átérezni mindezt, de az idő múlá­sával egyre inkább látjuk, mekkora hatással van ránk munkájuk és egész személyiségük. Szeretnék még egyszer köszönetet mondani az egész iskola nevében áldozatos munkájukért, szeretetükért és azért, hogy mindig mellettünk állnak, még akkor is, ha néha csak színes pöttyökként vagyunk jelen az órákon.

Kratzmajer Zoltán, a gimnázium igazgatója köszöntőjében kifejtette:

– A pedagógusnap alkalmából egyrészt visszatekintünk az elmúlt tanévre, amely számos nem várt kihívást hozott. Köszönöm, hogy ezt a tanévet is végigcsináltuk együtt, és bízom abban, hogy az előttünk álló tanévek jóval egyszerűbbek, könnyebbek lesznek. A mai nap azért is jelentős, mert a Széchenyi István Gimnázium egyik alappillérét, kiemelkedő pedagógusát is köszönthetjük. Takács László negyvenegy éven át dolgozott ezért az intézményért, az itt tanuló diákokért. Takács László a tanév végén nyugdíjba vonul. Egy kiváló pedagógusi életpálya áll mögötte, amelyet természetesen nem lehet bemutatni pár mondatban, ám röviden mégis érdemes összefoglalni ezt a több mint négy évtizedet. Negyvenegy éven át egyetlen munkahelye mindvégig a Széchenyi-gimnázium volt.

Vannak emberek, akik egy iskola meghatározó személyiségeivé válnak az évek alatt. 1980-ban végzett műszaki tanárként a helyi főiskolán, 1984-ben az ELTE BTK szakon szerzett technikaszakos középiskolai tanári diplomát, 2001-ben a Veszprémi Egyetemen már középiskolai informatikatanárként kapott újabb képesítést. 2004-ben pedig mestertanár lett. 1980-tól tanít a Széchenyi-gimnáziumban. Évtizedeken át volt osztályfőnök, a fizika-informatika munkaközösség vezetője. Összefogta kollégáit, jó vezetőként, szervezőként vett részt az intézmény mindennapi életében. Takács László a Széchenyi István Gimnázium egyik alappillére, pótlása – ha lehetséges ez – komoly kihívást jelent majd. Önzetlen, kiváló szakember, akit diákjai és kollégái is nagyra becsülnek. Azaz ember, akire mindig számítani lehet, kiváló tehetséggondozó. Egy igazi közösségépítő személyiség.

Takács Lászlónak Szilágyi­né Németh Sarolta, a Dunaújvárosi Tankerületi Központ tankerületi igazgatója adta át a Pedagógus Szolgálati Emlék­érmet. A Gimi díjhoz pedig Andics József gratulált Takács tanár úrnak a Széchenyi pedagógusnapján.