Teljesen nem állt meg az élet, csak elnéptelenedtek az utcák

Idézőjeles razziánkat szombat estére beszéltük meg a kolléganővel, 20:30-ra a városháza előtti térre. Azért választottuk ezt az időpontot, mert nagyjából ilyenkorra mindenki hazaérhetett már, és még volt idő az éjszakás műszakváltás előtt. Bár gyalogos személyt nem láttunk, de a Vasmű úton volt azért némi autóforgalom, amolyan átlagos késői esti szinten. Hat kocsi állomásozott a taxidrosztban. Autóbusz is elhaladt mellettünk, de a sofőrön kívül nem volt rajta senki sem.

Egy ismerős kutyással találkoztunk a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél, néhány szót váltottunk is egymással. Az esti kutyasétáltatások szabályáról az önkormányzatok dönthettek, nálunk a lakóhelytől számított 500 méteres körzetben lehetséges a tilalom ideje alatt kivinni a kutyusokat. Beszélgetésünket nagy motorbőgetés szakította félbe, két fiatalember tolta neki egy merdzsóval, a kórház felől jöttek, de amikor a Vasmű útra kanyarodtak, már csendesebb tempóra váltottak. Szerencséjük volt, ugyanis nem sokkal előttük rendőrautó haladt el a Vasmű úton.

Átmentünk a mozi előtti téren keresztül a kis Dózsa György útra. Lassan sétáltunk végig, nézegettük a kirakatokat, de közben senkivel sem találkoztunk, csak a mi csacsogásunk törte meg a csendet. A Szórád Márton úti kereszteződéshez érve néhány autó és utas nélküli busz közlekedett a főbb utakon.

Visszafordultunk a nagy Dózsa György útra, ott csupán egy rendőrautó gurult végig a teljesen kihalt utcán (minket nem állítottak meg az este során igazoltatni). Nyilván becsukták az ablakokat a lakók a hidegben, de érdekes, hogy szombat este révén, sehonnan nem szűrődött ki zene, vagy bármiféle hangoskodás. Még egy kutyás hölggyel találkoztunk, aztán hazafelé vettük mi is az irányt.