Óvatosságból még kerülik a külföldi nyaralóhelyeket

Az imént feltett kérdésre kedves olvasónk, Eszenyiné Dienes Andrea válaszolt.

– A család általában hol tölti a nyári szabadságát?

– Külföldre szoktunk menni a nyaralás alatt. Ez általában egy vagy két hetet jelent. Sokáig Horvátország volt az úti cél, de pár éve rákaptunk Olaszországra is. Gyönyörű az a vidék, szinte életre kel a történelem. Tavaly egy kis körutazáson voltunk. A Garda-tónál szálltunk meg, Bardolinóban. Megnéztük a környező városokat autóval és hajóval is: Malcesine, Lazise, Sirmione. Onnan Veronán keresztül a Po-delta Nemzeti Parkba mentünk, itt is eltöltöttünk pár napot, majd egy kis tengerparti nyaralóhelyre utaztunk.

– Visszamennek idén is oda?

– Nagyon sajnálom, de biztos, hogy nem. Követjük a híreket, és nagyon szomorúak vagyunk, hogy ilyen sok áldozatot követelt Észak-Olaszországban a vírus. Valahogy nem éreznénk magunkat biztonságban. Most ez a legfontosabb szempont.

– Nem is terveznek nyaralást idén nyárra?

– Magyarországon jól lett kezelve a vírushelyzet, ezért kisebb belföldi utazásokat tervezünk, egy-, esetleg kétnapos éjszakával. A férjemnek van Széchenyi Pihenőkártyája, azt lenne szerencsés felhasználni. Itthon is rengeteg szép hely van, és sok olyan, ahol még nem is jártunk. Egy biztos, a tömeges szállodákat kerülni fogjuk, inkább magánszállást vagy kisebb panziót keresünk. Nem tudhatjuk még, hogy a vírushelyzet miképpen alakul. Úgy látom, sokan már teljesen lazán viselkednek, mintha minden rendben lenne. Mindenki örül, hogy utazhat. Csoportosulnak az emberek, én még azért óvatos vagyok.

– Van már konkrét úti cél?

– Ami biztos, hogy a Balatonra fürödni és a Velencei-tóra biciklizni többször is legurulunk. Reggel megyünk, este jövünk. Általában Balatonaligára szoktunk menni. Ott van egy szép árnyas strand, finom a „balatoni hekk”, mindig jól érezzük magunkat. Más úti cél még nincs képben. Meg aztán felállítjuk a kis medencénket a kertben, és itthon is lehet hűsölni a kánikulában.

Másik kedves olvasónk, Mankovics László is szívesen válaszolt a kérdéseimre.

– Pár éve könyvet írt a svájci nyaralásairól.

– Svájc a családunk kedvence. Amikor csak tehetjük, kimegyünk és megcsodáljuk a szépségét. Egész évben arra gyűjtünk, hogy nyáron egy hétig ott lehessünk. Amikor a könyvet írtam 2016-ban, a fiammal, Milánnal körbetekertünk egy 500 kilométeres részt. Hegyeken és völgyeken át bicikliztünk. Mire hazaértem, a helyi dombocskákat meg sem éreztem. Egy év múlva megismételtük ezt a túrát. Sajnos, idén nem tudtunk menni. Áprilisra volt svájci repülőjegyünk és szállásunk Lausanne-ban, amit már jó előre, tavaly októberben lefoglaltunk. A koronavírus azonban közbeszólt.

– Visszakapták a foglalás összegét?

– A szállástól már igen, de a repülőtársaság három hónapos türelmet kért. Egy hónapon már túl vagyunk.

– Ha nem lesz második hullám, vagy jövőre már túl leszünk a víruson, Svájcban nyaralnak?

– Igen, áprilisra már van is foglalásunk. Idén kihagytuk a fesztivált, de remélem, jövőre ott leszünk.

– Itt a nyár, tele lehetőséggel. Belföldi utat terveznek, vagy inkább itthon maradnak?

– A svájci utak mellett a kisebb belföldi utakat is szeretjük. A Balaton körbetekerése már rutinfeladat. Most a Tisza-tó a cél, ezt a feleségem, Erika is be tudja vállalni. A nyári kalandokra a környéken szoktunk edzeni. Lefoglaltunk egy ötéjszakás szállást Bakonybélben. Nagyon szeretünk túrázni, a természet közelségét élvezni. Erre remek alkalmunk lesz ott. Lehet, hogy bemegyünk a környező városokba is.

– Nem félnek a tömegtől?

– Minden biztonsági előírást betartunk itthon is és majd ott is. Kerüljük a tömeget, de nem félünk tőle. Egyrészt nem tartozunk a veszélyeztetett korosztályba és egészségesek is vagyunk. Nemrég a családom elvégzett Budapesten egy tesztet és negatívak vagyunk. Már csak vigyáznunk kell, az ajánlásokat betartani és kibírni a nyaralásig.