2020.04.29. 11:30
A webinárium kínálta új közösségi élmény
Az utóbbi hetekben lapunkban is számos írás foglalkozott azzal, hogy a vírushelyzet szinte napok és hetek alatt új világot hozott a magyar közoktatás területén. A kényszer szülte, rapid digitális átállás új kihívások és lehetőséget sorát hozta a pedagógusok, a diákok és a szülők számára.
A tudásátadás, feladatkiadás és számonkérés módja intézményenként, osztályonként, tanulócsoportokként ugyan változhat, ám azt az utóbbi hetek is bizonyították, a személyes találkozókra, beszélgetésekre, egyfajta közösségi élményre továbbra is hatalmas szükség van. Ezt biztosítja sokak számára a Zoom néven egyre népszerűbb webináriumszoftver. A webinárium pedig nem egyéb, mint a 2010-es év második felében világszerte elterjedt online kapcsolatfelvétel, amelynek keretében a résztvevők úgy kommunikálhatnak, hogy láthatják, illetve hallhatják egymást. A részvételt általában előzetes regisztrációhoz kötik – a regisztráló személyek e-mailben kapják meg a belépési linket. Azaz egy zárt csoportban zajlik a találkozó, mint egy tanórán vagy egyetemi szemináriumon. A Zoomot munkája során rendszeresen használja diákjaival Szücsné dr. Harkó Enikő, a Széchenyi István Gimnázium számos rangos díjjal is elismert pedagógusa.
Fotó: Szabó Szabolcs
– Az utóbbi időszak talán egyik legnagyobb tanulsága, hogy felértékelődtek a személyes kapcsolatok. Ami korábban természetesnek tűnt, például a tanóra, az most egyik napról a másikra eltűnt az életünkből. A digitális oktatás keretében számos feladatot ki lehet adni a diákok számára – akár csoportos formában is –, amit később a pedagógus értékel, ám a klasszikus tanórai munkát nehéz pótolni. A Zoom webinárium erre egy remek eszköz, hiszen egy konferenciabeszélgetés keretében gyakorlatilag órai munkát tudunk végezni. Eszközigényét tekintve elég hozzá egy okostelefon. Kezdetben úgy terveztem, hogy heti egyszer használom az osztályommal, ám a diákok kérték, legyen több alkalom. Összességében jók a tapasztalataim, a diákok aktívak, lelkesek, várják ezeket az órákat, amelyek egyfajta közösségi élményt is nyújtanak. A digitális oktatás egy-egy elemét korábban is használtuk már, ám tény, hogy gyorsan kellett alkalmazkodnunk ehhez az új helyzethez. A pedagógusoknak is számos új készséget kellett elsajátítani. Kutatótanárként azt is figyelem, ezeket a most használt eszközöket miként lehet majd hosszabb távon beépíteni az úgymond békeidőkben zajló mindennapi munkánkba.
