Tengelicről vezetett idáig az útja, családja körébe

Úgy hozta a sors, hogy hétfőn egy másik kilencvenéves asszonyt is köszönthettünk – és őt is Baloghnénak hívják. Balogh Béláné, Rozika néni tíz éve él a városunkban, két fia után jött, akik közül az idősebb, Béla már 1962-ben ide költözött a Tolna megyei Tengelicről, édesanyja szülőhelyéről Dunaújvárosba, mintegy felfedező útra: kohóipari technikumba, majd itt is ragadt, a hideghengerműben. Aztán a másik fiú, László is követte, belőle közgazdász lett, és ő is a vasműből ment nyugdíjba.

Így érthető, hogy amikor a már negyvenöt esztendeje özvegy édesanyjuk nagyon megfáradt a munkában, a két fiú úgy találta jónak, hogy idehozzák őt a városba. És igazuk is lett, mert Rozika néni nagyon jól érezte magát hat unokája és tizenegy dédunokája körében, és most is jól érzi magát a Barátság úti idősek otthonában, ahol saját régi, tengelici bútoraival rendeztek be számára egy szobát.

Ott, az idősek otthonában fogadta Nagy Zoltánné idősügyi tanácsnok köszöntését kilencvenedik születésnapja alkalmából, akivel nagyon jól elbeszélgettek az otthon társalgójában.