Biológiai módszerrel a betegségek terjedése ellen

Tolna, Fejér és Bács-Kiskun megye településeinek vezetői kaptak meghívást a földvári rendezvényre, hiszen a szúnyog nem ismer megye- és városhatárokat, tehát a védekezés csak közös összefogással lehetséges. Nem azért kell védekezni ellene, mert csíp és vakarózik tőle az ember, hanem azért, mert súlyos betegségeket is hordoz.

A szervező – bár maga is részben kémiai irtás végez – elhivatottan dolgozik azon, hogy ezt hosszabb távon felváltsa a biológiai módszer, amely a lárvák elpusztításával működik. Németországban a hetvenes évek óta jó hatékonysággal így végzik már, s több ország, köztük Ausztria, Szerbia, Horvátország, Szlovénia is elkezdte a biológiai szúnyoggyérítést. Elindításához alapos kutatómunka, monitoringrendszer kialakítása és jelentős összefogás szükséges. Mindehhez persze még pénz is.

A jelenlegi módszer, a repülőgépről és földről végzett vegyszeres szúnyogirtás nagy hátránya, hogy nemcsak a csípőszúnyogra, hanem minden rovarra hat, sőt minden állatra és az emberre is. Azért sem elég hatékony, mert jelentősen függ a napszaktól, az időjárási viszonyoktól. Ráadásul repülővel nem tudják pontosan oda szórni, ahová szükséges. Így nem mindig hatásos, éppen ezért költséges.

Az elmúlt két évben négy település – Dunaföldvár, Bölcske, Baracs és Kisapostag – összefogásával és anyagi támogatásával már elindult a megfigyelés, a kutatás. Tavaly csatlakozott Paks is. A monitoringrendszer kialakítására azért van szükség, mert hatékony csak akkor lesz a biológiai gyérítés, ha pontosan tudják a szakemberek, milyen fajta szúnyog ellen, mikor és hol kell védekezni. A biológiaigyérítés nagy előnye, hogy egy már konkrétan feltárt területre juttatják ki az anyagot.

A biológiai módszer elindításához a tudományos hátteret a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának két szakembere, dr. Kelemen Gábor és dr. Kurucz Kornélia biztosítja. Dr. Kelemen Gábor előadásában tájékoztatta a települések vezetőit a Pécsett végzett monitoringrendszerről, a felfedezett szúnyogfajtákról, amelyek között az állatvilágra és az emberekre veszélyes kórt terjesztők is akadnak. (Leginkább nyugat-nílusi lázat, szív- és bőrférgességet, de több ismeretlen vírusos megbetegedést is okozhatnak.) A felállított csapdákban heti egyszeri mintavételből kapott megfigyelések eredményei jól jelzik egy-egy szúnyogfajta számának növekedését. Kiemelte az új faj, a felfedezett koreai szúnyog eddig feltárt veszélyeit. A szakember indoklása szerint a biológiai gyérítésre azért is van égetően szükség, hogy elkerüljék a populációs összeomlást. Már bizonyos állatfajok csökkenése jelzi ezt a tendenciát. (Ezt tapasztalatával megerősítette az egyik, solymászattal foglalkozó résztvevő is.)

Előadásában Kőszegi Dániel beszámolt a vizes élőhelyek feltérképezéséről, az eddig végzett munkáról. Pakstól Kulcsig hatvannyolc kilométernyi szakaszon 70-80 százalékban felmérték a területet, pontos GPS-alapú adatbázist állítottak össze a szúnyogtenyésztő vizes helyekről. Mindezeket be is mutatta térképen. Eddig csaknem 8500 mintát gyűjtöttek be. Meglepő módon tigrisszúnyogot is találtak. A jelenlévő polgármesterek megismerhették a biológiai gyérítés módszerét. Láthatták a szúnyogirtásra bevethető drónt és mocsárjáró járművet, valamint az irtásra használt szert, amely granulátum formájában kiszórható, a szúnyoglárvára toxikus fehérje.

Mindkét előadó fontosnak tartotta az összefogást és a lakosság felvilágosítását előadásokkal, szórólapokkal, közösségi médiában, illetve rendezvényeken való megjelenéssel. Hiszen a ház körül is sok lehetőség van az odafigyelésre és a gyérítésre.

Jobb Gyula, Kulcs polgármestere meg is hívta Kőszegi Dánielt, hogy tájékoztassa testületének tagjait, majd egy rendezvényen a lakosságot is a monitoringrendszer és a biológiai gyérítés fontosságáról. Szabó László, a dunaújvárosi önkormányzat Városüzemeltetési Osztályának munkatársa meggyőzőnek találta a kapott tájékoztatást, s úgy vélte, a költségek ismeretében szó lehet arról, hogy a következő évtől Dunaújváros is csatlakozzon a térségben az összehangolt gyérítéshez, amelyre alkalmas lehet a biológiai módszer.

Hiszem, hogy meg tudjuk valósítani – mondta Kőszegi Dániel. Még kell pár év a feltérképezésre, de 5-6 éven belül elindulhat az a váltás, amelynek eredményeként a gyérítés jelentős részét biológiai módszerrel végeznék.

Az invazív szúnyogfajok általi betegségek terjesztése és a populációs összeomlás ugyanis nem a kutatók rémálma, nem sci-fi, hanem reális veszély. Ezért kell összefogni.