Több, nemzetközi forgalomban lévő élelmiszeripari termék esetén tapasztalhatunk valamilyen eltérést országonként? A Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal 2017-ben indított egy vizsgálatot annak bizonyítására, hogy valóban létezik-e az élelmiszerek kettős mércéjének jelensége, azaz az azonos csomagolású és márkanevű élelmiszeripari termékek összetételében tapasztalható országonkénti különbség. Ennek kiegészítéseként egy nagy elemszámú vizsgálatot végeztek a lakosság körében, ahol a fogyasztók személyes meglátásaira voltak kíváncsiak. A megkérdezettek 49 százaléka tapasztalt már különbséget a Nyugat-Európában és Magyarorszgáon is kapható termékek között érzékszervi szempontból, és 97 százalékuk rosszabbnak érezte az itthon vásároltak minőségét. A vásárlói tapasztalatokat a Nébih vizsgálatai is alátámasztották, 100 ellenőrzött termékből 70-nél találtak kisebb-nagyobb minőségi eltérést, ami arra utal, hogy a multik sok esetben gyengébb termékeket gyártanak a magyar piacra, mint a többi forgalmazó ország számára.
Brüsszel eurómilliókat fordít az ilyen eltérések feltárására, a tesztelésekre és támogatja a kettős mérce elleni harcot. Erdős Norbert EP-képviselő az unióban forgalmazott termékek eltérő minőségéről szóló állásfoglalás elfogadását követően azt mondta, el kell kerülnünk azt, hogy az EU belső piacán bárki is silányabb minőségű terméket kapjon ugyanazon márkanév alatt. Példának néhány édesipari terméket hozott fel, amikbe nálunk pálmazsírt tesznek a gyártók az alapvetően előírt és máshol használt vaj helyett. Van példa arra is, azonos alapanyag-felhasználás mellett különböznek az ételek érzékszervi tulajdonságai. Ez többnyire az eltérő minőségű alapanyagok miatt van, például a kakaós italporok esetében, ahol nagyon meghatározó a keverékhez használt kakaópor minősége, intenzivitása– tudtuk meg dr. Szeibert Gergelytől, Fejér megyei főállatorvostól. Gergely hozzátette, a cégek dönthetnek úgy, hogy saját országuk ízléséhez igazítják például egy csokoládé kakaótartalmát, de azt pontosan fel kell tüntetni a csomagoláson. A beltartalmi értéknek kötelezően egyeznie kell a címkén szereplő mennyiséggel.
MEGKÉRDEZTÜK: KÜLFÖLDI ÉS HAZAI KÉSZTERMÉKEK – VAN KÜLÖNBSÉG?
Rend Hajnalka Fotók: Zsedrovits Enikő
– Én többféle árucikk esetében vettem már észre eltéréseket. Ami az élelmiszereket illeti, a mirelit zöldségeknél és például a levelestésztáknál érezhető, hogy a magyar termék szerintebb sokkal minőségibb, legalábbis a német változatokhoz viszonyítva mindenképp. De a háztartási vegyszereknél, tusfürdőknél is országonként változik ugyanaz a termék.
Horváth Róbert
– Többször és több külföldi országban is jártam már, és volt, hogy valami olyasmit vásároltam kint, ami a magyarországi boltok polcain is megtalálható. Ennek ellenére sosem volt rossz tapasztalatom, sőt. Én egyáltalán semmilyen különbséget nem vettem észre íz vagy állag szempontjából, az összetételt pedig igazság szerint nem néztem.
Marczinusné Kertész Mária
– Sajnos magam is tapasztaltam már, hogy itthon és külföldön is kapható élelmiszerek között érezhető a különbség. Több ilyenben volt már részem, de amit nagyon megjegyeztem, az egy csokoládé volt, amit Svájcban vásároltam. Egyértelműen finomabb volt, mint a hazai, de ez valamennyi, Svájcban kóstolt édességre igaz szerintem.
