Törlesztés, THM, kezelési költség – mit nézzünk meg hitelfelvétel előtt?

A hír kapcsán a hitelfelvétel kérdéskörét Hamburger Pál, egy Székesfehérváron is működő, osztrák tulajdonban lévő bank fiókvezetőjének segítségével jártuk körbe. Elsőként vessünk egy pillantást a személyi jellegű hitelekre, hiszen az utóbbi időben jócskán megszaporodtak az olyan reklámok, amelyek arra buzdítanak, hogy felmerülő kisebb költségeinket ezekből oldjuk meg. Jelenleg kétfajta személyi jellegű hitel érhető el a piacon: a szabad felhasználású jelzáloghitel, amelynek esetében földhivatali jelzálogbejegyzés történik a biztosítékot jelentő ingatlanra, illetve a fedezet nélküli hitel. A kettő közül ez a drágább. Ebbe a kategóriába tartozik az áruvásárlási hitel, a személyi kölcsön és a hitelkártya is. A szakember szerint ezeket nem véletlenül hirdetik a ránézésre jobbnak tűnő heti vagy napi törlesztőrészlettel, ugyanis korántsem kedvezőek.

Ha nagyobb összegű hitelre, netán lakáshitelre van szükségünk, számos bank kínál sokféle konstrukciót. De mit kell megnézni az ajánlatokban, mire kell figyelnünk? Minden esetben érdemes elolvasni az apró betűs részt is. A kamat és THM mellett fontos figyelembe venni, hogy milyen járulékos költségek merülhetnek fel még: kezelési költség, folyósítási jutalék, hitelbírálati díj, illetve fontos tudni, hogy megtéríti- e a bank az értékbecslés díját vagy a közjegyzői díjat. Az ügyintézés gyorsaságáról és rugalmasságáról érdemes az ott dolgozó szakembereken felül az adott intézménynél korábban már hitelt felvett ismerősünket, vagy akár az ingatlan- adásvétel során eljáró ügyvédet is megkérdezni.

Természetesen azt, mekkora törlesztőrészletet engedhetünk meg, mindenki maga tudja. Az MNB azonban szigorúan szabályozza a túlzott eladósodottságot, így a banknak különböző jogszabályok alapján kötelezően vizsgálni kell, hogy kit és milyen mértékben lehet hitelezni. Ettől eltérni csak úgy lehet, hogy az a leendő adós szempontjából kisebb eladósodottságot eredményezzen, mint amit a jogszabály maximálisan megenged. A hitelbírálat során kötelező jövedelemarányos törlesztőrészlet- mutatót számítani. Ekkor figyelembe veszik a már meglévő hiteleket, hitelkártyát és a felveendő hitel törlesztőrészletét. Annak érdekében, hogy megkapjuk a kívánt összeget, a nem használt folyószámlahitelt vagy hitelkártyát érdemes lezárni, mert csökkenthetik a számunkra megítélt felvehető hitelösszeg nagyságát.

A JTM-arány a jelen szabályozás szerint 400 ezer forintos jövedelem alatt legfeljebb 50, ezen összeg feletti jövedelem esetén maximum 60 százalék lehet. Azonban várhatóan idén október 1-jétől ezt még tovább szigorítják. Ezzel a cél az lenne, hogy minél hosszabb időre fixált – akár 5–15 év – kamatozású konstrukcióra szerződjenek az ügyfelek, amely idő alatt a kamatváltozás kockázatát nem viselik. A kamat lehet változó, a futamidő végéig fix vagy meghatározott kamatperiódusú.

A devizahitelezés – a korábbiakkal ellentétben – ma már nem általános, csak kevés pénzintézet kínál ilyen terméket. Euróhitel felvételére legfeljebb abban az esetben kerülhet sor, ha az adós külföldről származó, hivatalosan igazolt, euróban kapott jövedelemmel rendelkezik.

A központi hitelinformációs rendszer, amit a köznyelv még ma is BAR-listaként emleget, tartalmazza a hitelezett lakossági ügyfelek hiteladatait. Ha egy ügyfél nem fizeti a hitelét és 90 napon túl, minimálbért meghaladó elmaradást halmoz fel, a legtöbb banknál nem vehet fel új hitelt.