Dunaújváros és környéke is profitál a Modern Városok Fejlesztéseiből

Magyarország történetének eddigi legnagyobb vidékfejlesztési programjának nevezte a megyei jogú városokat érintő Modern városok programot (MVP) Kósa Lajos tárcanélküli miniszter, aki kiemelte: 2022-ig közel 3500 milliárd forintot fordítanak a már korábban meghatározott projektekre. Az említett összeg több mint kétharmada hazai forrás, egyharmada pedig EU-s támogatás. E megoszlás is bizonyítja, hogy az ország képes saját erejéből, a magyar emberek kitartó munkájának köszönhetően nagy léptékű fejlesztési programot véghezvinni.

Jelentős fejlesztések

Kósát Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben nevezte kis a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárcanélküli miniszternek. A múlt év végén a fővárosban egyeztetett az érintett városok polgármestereivel, illetve az országgyűlési képviselőkkel, az idei év első harmadában pedig a tárcavezető személyesen is felkeresi a településeket. Keddi, dunaújvárosi látogatásának eredményét az élményfürdőben tartott sajtótájékoztatón, úgy jellemezte, hogy jó ütemben haladnak a fejlesztések, számos projekt befejezés, illetve átadás előtt áll.

Kósa Lajos részletesen is bemutatta, miként állnak a helyi fejlesztések. A miniszter kifejtette, Dunaújváros sajátos helyzetben volt és van az MVP-ben, hiszen egy-két nagyobb projekt mellett számos kisebb, ám a város és a térség jövője szempontjából is fontos beruházást kellett összehangolni.

– Fontos, hogy nemcsak a dunaújvárosiak profitálnak e fejlesztésekből, hanem a környező települések lakói is, ilyen például az alsóbb rangú utak felújításai is, amelyeknek fontos gazdaságélénkítő szerepük is van. A program keretében 2022-ig megújul a Dunaújváros–Sárbogárd közötti, valamint Cece–Paks közötti útszakasz is. Területi elhelyezkedéséből adódóan régi igény a városban, hogy egy jól működő áruforgalmi csomópont létesüljön. Itt valójában egy modern ipari parkról beszélünk – erre 4,1 milliárdot fordít a kormány.

A Dunaújvárosi Egyetem és több partner bekapcsolódásával az elektromobilitás is fontos szerepet kap a programban, bizonyítván, hogy korszerű iparvárosként a település nyitni kíván az itt helyben már hagyományosnak mondható ipari kultúra mellett a digitális ipar felé is. A Modern városok program egyik lényege, hogy alkalmazkodjanak a lakossági igényekhez. Ennek megfelelően több felmérést is végeztek a szakemberek, ezek pedig azt bizonyítják, hogy sokan használják a közvetlenül a belváros mellett található helyi, helyközi és távolsági buszközlekedést összekapcsoló csomópontot, a Béke teret. Tehát az intermodális csomópont kialakításakor ezt is figyelembe kell venni. E csomópont kialakítására 9 milliárd forintot fordíthat majd a város.

Arról még folynak a tárgyalások és az egyeztetések, hogy a vasútállomást miként tudjuk jobban bekapcsolni a közlekedésbe. E fejlesztési csomaghoz tartozik még a buszállomány cseréje, itt is zajlanak már az előkészületi munkák az érintett szakbizottságokkal és szolgáltatókkal. Dunaújvárosban meg kell valósítani a vízközműhálózat átfogó fejlesztését, hiszen a településnek szüksége van új csápos kutakra. E területen figyelembe kell venni a környezetvédelmi előírásokat, irányelveket is. A helyi polgárok számára is ismeretes, hogy a város vezetése és az illetékes hatóságok is hosszú évek óta harcolnak a jelenlegi szolgáltatóval és tulajdonossal. Hogy ilyen lehetetlen helyzet alakult ki, azért még az előző városvezetés a felelős, amely a város számára káros koncessziós szerződés keretében részben magánkézbe adta ezt a létfontosságú alapközmű-szolgáltatást. Az említett koncessziós szerződés 2023-ig van érvényben, ám ez sem akadályozhatja meg az említett hálózat átfogó fejlesztését. Arról értesültem, hogy az egykori vidámpark területére tervezett beruházások, valamint a radari sporttelep teljes körű megújítása is jó ütemben halad, a Baracsi úton található arborétum vendégházát pedig már hamarosan át is adja a kivitelező.

A város idegenforgalmi életének szempontjából fontos előrelépést lesz, hogy az Intercisa Múzeum leköltözik a Monbach-kúriába. A múzeum helyén pedig egy szállodát alakítanak ki, növelve a jelenleg szűkös szálláshelyek számát. A Szalki-szigeten több, egymással összehangolt fejlesztés is zajlik. Nagy kérdés, hogy a dunai víziturizmust miként tudjuk ehhez hozzákapcsolni. Van egy, a korábbinál bővebb fejlesztési terv, amely Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét is felkeltette. E szerint egy olyan hajókikötőt lehetne kialakítani a Duna partján, amely alkalmas a szállodahajók fogadására is. Ehhez természetesen az is kell, hogy Dunaújváros képes legyen vonzó turisztikai élményeket nyújtani az idelátogatóknak – foglalta össze az MVP-ban megvalósuló főbb fejlesztéseket Kósa Lajos.

Sport és gazdaság

Cserna Gábor polgármester a tájékoztatón elmondta, a keddi találkozó nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen áttekintették, időarányosan miként is állnak azok a főbb programok, amelyekről 2016 májusában megállapodtak a kormánnyal. – 2015 kora őszén érkezett a megkeresés a miniszterelnökségről, hogy gyűjtsük össze a város jövő szempontjából legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, irányokat. Alapvetően két pillérre építettük fel a koncepciónkat. A város ipari jellegéből adódóan prioritásként kezeltük a gazdaságélénkítést, a foglalkoztatásbővítést, a logisztikai, áruforgalmi, közlekedési szempontokat. A város jelentős sportmúltjából fakadóan megpróbáltunk minél több, a sporttal, a tevékenyen töltött szabadidővel, rekreációval kapcsolatos fejlesztéseket is beemelni a programba. A már megkezdett és az előkészítés alatt álló beruházások is bizonyítják, az MVP nem egy elméleti síkon aláírt elképzelések halmaza, hanem egy ténylegesen megvalósuló, a város jövőjét meghatározó programcsomag.

A jelenleg is futó beruházások egyik legfontosabb eleme az élményfürdő, amely hosszú éveken át zárva volt, ám a kormányzati segítségével sikerül lezárnunk egy tulajdonjogi vitát, és megvásárolnunk, majd a DVG Zrt. vezetésével megindulhattak a felújítási munkálatok. Júliusban várhatóan elkezdődik a Fabó Éva Sportuszoda teljes körű felújítása is. A zöld rendelő sokáig a város szégyenfoltjának számított. A korábban elkótyavetyélt ingatlant sikerült visszavásárolnunk, az épületet januárban adtuk át a Kormányhivatalnak. A munkálatok itt is jó ütemben haladnak, a belső szakmunkákkal hamarosan végeznek a kivitelezők, utána pedig jöhet a parkolók kialakítása. Az egykori egészségügyi centrum tehát közigazgatási funkciót kap, ide költöznek majd a jelenleg szétszórtan található járási hivatalok. A miniszer úr által már említett belvárosi szálloda is nagyon fontos számunkra, hiszen e nélkül nem lehet meg egy modern ipari, polgári város – fogalmazott Cserna Gábor, aki zárásként kifejtette, igazából 2010 óta van lehetősége a városnak érdemi fejlődésre, és bízik abban, a kormányzat által is segített munka április után is folytatódni fog.

Dr. Galambos Dénes, a választókerület önkormányzati képviselője az MVP-hez kapcsolódó fejlesztések gazdaságélénkítő szerepét emelte ki: – Programunk lényege, hogy egy modern ipari várossá szeretnénk tenni Dunaújvárost, ezt szolgálják a közútfejlesztések is, amelyek egy jelentős része őszre megvalósul. Az áruforgalmi csomópont kiépítése további beruházásokat hozhat. Az utóbbi években rendre fejlesztésekről számoltak be a város meghatározó nagyfoglalkoztatói, vállalkozásai. Bízunk abban, hogy a Hankook esetében hamarosan egy újabb bővítési ütemet jelenthetünk majd be. Folytatni kívánjuk az utóbbi évek eredményes munkáját, ehhez kérem a kormány és városvezetés, a gazdasági élet szereplőinek munkáját, valamint az itt élők támogatását.

A sajtótájékoztató végén Kósa Lajos miniszter újságírói kérdésre elmondta, kedden, a sajtóban megjelent közjegyzői okirat és az ahhoz kapcsolódó pénzkezelés és államkötvény-vásárlás valótlan állításokon alapszik és a választási kampányban bedobott álhírnek minősíti.

A jelen kihívásairól 

Kósa Lajos a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter – aki a Modern Városok Program végrehajtásáért felel – Dunaújvárosban járt. A miniszter programját követően interjút adott lapunknak, amelyben nemzeti ünnepünk előtt számot vetettünk a rendszerváltás óta eltelt közel három évtizeddel, a jelen kihívásaival és azzal is, hol a helyünk a világban.

Milyen üzenete van ma a rendszerváltásnak ebben az érdekvezérelt világban?

– Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek a diktatúrából kiszabadulva a demokrácia útjára léptek. Hazánk kezdi elfoglalni méltó helyét a világban, nem szolgai módon viselkedik, határozott módon képviseli és védi a nemzeti érdekeit, keresi és meg is találja ezekhez a szövetségeseit. Ez egy nemzeti kormány által vezetett ország pályája. Amikor nem ezt a pályát járta be az ország a szocialista kormányzatok alatt, hanem megpróbáltak szolgaian alkalmazkodni az új hatalmi erőközpontokhoz akár Medgyessy Péter, akár Gyurcsány Ferenc idejében, akkor Magyarország borzasztóan szétesett, tönkrement, csődhelyzetbe került.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás fontos része. Amíg akkor a nemzeti önállóság korlátozás nélküli megteremtése volt a tét, addig a mai politikai helyzetben ennek megőrzése, megtartása a legnagyobb kihívások egyike. Hogyan látja ezt?

– A magyar nemzet identitásának negyvennyolc, negyvenkilenc egy nagyon fontos, de nem kizárólagos eleme. A magyar történelemben jó néhány olyan esemény van, amelyek mind fontos részét képezik önazonosságunknak, számos ezek közül egyetemes jelentőségű. Gondoljunk csak a nándorfehérvári diadalra, vagy akár a keletnémetek Ausztriába engedésére. Szemben sok európai nemzettel, amelyeknek a modernkori történelmük valamelyik kulcspontja jelenti a nemzeti identitásuk alfáját és ómegáját, addig Magyarországnak ez a több mint ezeréves államalapítás. 1848-49 a polgári szabadságjogokért és a nemzet önrendelkezéséért folytatott harc szimbóluma. A polgári Magyarország fejlődése ’48-49 nélkül nem érthető meg. Magyarország elhelyezkedése következményeként mindig is az európai nagyhatalmi érdekek metszéspontjában volt. Így természetesen egy osztrák-orosz birodalmi összefogást nem akadályozhattunk meg.

Nemzeti ünnepünkön még nagyobb hangsúlyt kap az, hogy az állam a magyar emberek érdekeit kívánja képviselni külföldön, és nem a külföldi érdekeket Magyarországon. Amíg négy éve ez egy megvalósítandó stratégia része volt, mára ez kőkemény valósággá vált.

– Mi egy olyan európai közösségbe léptünk be, ahol erős, független, szabad államok, közös akaratukból alkotnak szövetséget, és ennek a szövetségnek az érdekében szabad akaratukból mondanak le bizonyos őket megillető jogokról. Nem egy olyan szövetségbe, ahol Brüsszel, vagy épp az aktuális központ mondja meg, hogy nekünk miről kell lemondanunk akkor is, ha mi ehhez nem járultunk hozzá.

A migrációról szóló vitának ez a lényege. Az illegális bevándorlást ugyanis nem megszervezni kell, hanem megállítani! Senki nem mondhatja meg a magyarokon kívül ma a magyaroknak, hogy kivel kell tartósan együtt lakniuk, Brüsszel helyettünk ezt a döntést nem hozhatja meg! Mi azt gondoljuk tehát, hogy Magyarország magyar ország kell, hogy maradjon, ahol a magyar emberek döntik el, hogy mi történjen az országban, és nem Brüsszelben néhány bürokrata, illetve a Soros-félék, és az őket gátlástalanul kiszolgáló magyar ellenzék.

Az elmúlt közel egy évtized önkormányzati működésének három mérföldköve van. Az első az új önkormányzati törvény, a második az, amikor öt évvel ezelőtt 1000 milliárd forint adósságtól szabadította meg a kormány az önkormányzatokat, amelyek döntő többsége 2010 előtt halmozódott fel. A harmadikat pedig a Modern Városok Program által kijelölt fejlesztések jelentik. Ez utóbbit a valaha volt legnagyobb, legátfogóbb vidékfejlesztési programnak nevezte ön. Ez az egymásra épülő hármas egység teremti meg annak a lehetőségét, hogy ez kétharmad részben hazai forrásból valósulhasson meg. Hol tart ez a folyamat?

– A magyar emberek munkája, a magyar gazdaság eredményei teremtik meg azokat a fejlesztési forrásokat, amelyekkel a kormány biztosíthatja azt, hogy a gazdaság, az ország továbbra is fejlődjön, és hogy az ebből származó jövedelem az embereknél maradjon. Ennek nagyon sok része van, számos más program mellett ez a 3500 milliárd forintos vidékfejlesztési program is az, amely Modern Városok Program néven vált ismertté. Ezzel 2022-ig kell kész lennünk, amelyben most járunk közel 760 milliárdos megvalósulásnál. Úgy gondolom, hogy időarányosan jól állunk, amelyben Dunaújváros kifejezetten jól teljesít, köszönhetően az itteni embereknek és többek között a térséget képviselő dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselőnek, valamint Cserna Gábornak, Dunaújváros MJV polgármesterének.

Hajrájához közeledik az országgyűlési választás. Az eddigi tapasztalatok szerint egy ismert mondással élve: a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, azaz külföldről megpróbálnak bizonyos módszerekkel beavatkozni a magyar választások menetébe. Mennyire valós veszély ez?

– Érdekes a helyzet. Azt látom, hogy a magyar ellenzék nem is nyújt értelmezhető teljesítményt, hanem sokkal inkább az ellenzéki sajtó és a vele szoros kapcsolatban lévő Soros hálózat az, amely ezt a küzdelmet vívja. (Ahogy ezt kártyás nyelven mondják, az ellenzék „alsókenő” nem oszt, nem szoroz.) Az ellenzéki sajtóban mindenféle hazugság, álhír, kamutörténet, szélhámosság, azoknak a felhabosítása zajlik. A polgári kormánynak van egy világos programja: meg kell védeni az országot, csak ez biztosíthatja azt, hogy a közösen elért eredményeket megőrizzük. Ehhez képest az ellenzék a választási kampányban csupa képtelenséget mond, „tizenkétórás programot gyárt”, amiben egy óra alatt mindenkinek megduplázzák a fizetését az országban, egy másik órában vesznek háromszáz CT-t. Igazából egyet biztosan lehet róluk tudni, hogy a migráció szempontjából Brüsszel álláspontját képviselik, lebontanák a kerítést, a műszaki határzárat, mindeközben a közösen kivívott eredményeinket veszélyeztetve adót emelnének, eltörölnék a csok-ot, a gyes-t és a gyed extrát.

Nagy a tét, ahogy a miniszterelnök úr is fogalmazott, az erős nemzetekre és nemzetállamokra kell bízni annak eldöntését, hogy a multikulturalizmust, az ellenőrizetlen bevándorlást, vagy az összetartó, segítőkész szolidáris társadalmat tartják-e értékesebbnek.