Áprilisban már rengeteg a teendő a kiskertekben

Minden tavasszal meg kell metszeni a kertünkben élő fákat. Az őszi- és a kajszibarack esetében le kell vágni a friss vesszőket. A meggyfák esetében a régi ágakból kell vágni, míg a friss és fiatal vesszőkhöz nem nyúlunk hozzá, és ne feledjük el, hogy itt a szőlőmetszés ideje is. 

A gyümölcsfákon hamar megjelennek az év első kártevői. Pontosan ezért érdemes figyelni és időben elkezdeni a kártevők elleni védelmet, például permetezéssel. Ha azt vesszük észre, hogy a fiatal hajtások szárazak és lekonyulnak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a fát megtámadta valamilyen kár­tevő. Áprilisban jelennek meg tömegesen a káposztaféléket támadó földibolhák. Ezek az apró rovarok nem szeretik a nedves, nyirkos körülményeket, így fokozottabb öntözéssel, és mulcsolással elűzhetjük őket, vagy használhatunk ragacslapcsapdákat. 

A szezon elején ráfér a tavaszi frissítés a pázsitunkra. Első körben adjunk neki egy kis gyeptrágyát, majd két-három hét múlva nyírjuk rövidre (két centiméter körülire) a füvünket. A tönkrement gyepet is ilyenkor érdemes renoválni. A kopasz foltokra, arra a területre, ahol kipusztult a fű, ezt követően vethetünk magokat újra. A gazdaboltokban kapható kimondottan a foltok eltávolítására fűmag. 

Áprilisban már elkezdődik a veteményezés is, az ágyásokba olyan magokat vethetünk, mint: spenót, karfiol, zöldborsó, sárgarépa, retek, karalábé, póréhagyma, retek, sóska, paprika, paradicsom, kapor, káposztafélék, uborka és csemegekukorica. Gyümölcsök terén érdemes elültetni a görög- és sárgadinnyemagokat. Kezdő kertészek is bátran megpróbálkozhatnak velük, hiszen nagyon egyszerű növények. Lehetőleg kertünk legnaposabb, legmelegebb részére vessük el a magokat, majd rendszeresen öntözzük őket. A legfontosabb, amit ilyenkor figyelembe kel venni, az a vetés mélysége és a sortávolságok. Ha nem vetésforgóban dolgozunk, akkor műtrágyával, vagy marhakomposzttal növeljük a talaj tápanyagtartalmát. 

Mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat? Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta nyolc hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas. Az is elmondható, hogy a mi éghajlatunkon április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkremennek. Érdemes még kiültetés előtt edzetni is a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a nyolc hét, kitesszük őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan a kinti időjáráshoz. A mediterrán növények – például a leander, a babérlevél – már kiköltözhetnek a teraszra vagy a kertbe, ha eddig még nem hoztuk ki őket. Ha szükséges, elvégezhetjük az átültetést, érdemes egy lemosókezeléssel indítani ezeket a növényeket is az aktuális szezonban. Mivel még jöhetnek hirtelen hajnali fagyok, figyeljük az előrejelzéseket, és vigyük a növényeket pár napra védett helyre, ha hideg éjszakák következnek. 

Ha snidlinggel próbálkozunk, tőosztást végezzünk, majd kisebb csokrokat összefogva ültessük őket cserépbe. Az oregánó, a kakukkfű, a rozmaring és a zsálya szaporítási módszere a dugványozás, tehát a meglévő növény csúcsáról levágott 10–15 cm-es hajtást ültetjük el. Ha évelő fűszernövényt ültetünk, mint például a zsályát, rozmaringot, érdemes évente átültetni őket egy nagyobb cserépbe. 

Forrás: agrarszektor.hu.