Haragossikló - Ne féljünk tőle, blöfföl, hogy elijesszen bennünket

Haragossikló lett az év hüllője

Péntek Attila László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának titkára, biológus. Lelkes kutatója a haragossikló élőhelyeinek. Vele beszélgettünk.

- 2012 óta választjuk meg az év kétéltűjét vagy hüllőjét, az adott faj ilyenkor kiemelt nyilvánosságot kap. Rendszerint olyan fajokat szoktunk választani, amelyekkel kapcsolatban vagy új kutatási eredmények látnak napvilágot, vagy egy aktuálisan megoldandó természetvédelmi probléma jelentkezik. A kaszpi haragossikló az egyik legritkább hüllőfajunk Magyarországon, ami fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Legfőképpen élőhelyeinek eltűnése, leromlása veszélyezteti. A szakosztályi vezetőségnek ezért esett rá a választása idén. Elsőként a honlapunkon tesszük közzé a hírt, amely aztán bekerül az országos sajtóba is. Külön öröm nekem, hogy Kisapostagon is foglalkoznak a témával, hiszen az egy évvel ezelőtti előadásom alkalmával érdeklődő és kedves közönséggel találkoztam. Nagyra értékelem továbbá a Polgármester Úr elhivatottságát ezen faj élőhelyének megmentése iránt. Mint, ahogy azt az előadásom alkalmával is említettem, büszkék lehetünk erre a fajra, hogy Dunaújváros - Kisapostag környékén előfordul. 

- Jól tudom, hogy rendszeresen jár a környékre kutatási célból?

- Eddig is jöttem rendszeresen, de Klép Sándorral való megismerkedésem után bővültek az ismereteim. Mint a környék ismerője és kiváló természetfotós új haragossikló élőhelyeket ismertetett meg velem. Bár a haragossikló leginkább a löszfalak környékén mozog, jelenlegi tudásunk szerint Kisapostag közigazgatási területén belül gyakorlatilag bárhol felbukkanhat.

- Az emberek általában nem szeretik a hüllőket, a kígyóktól pedig különösen irtóznak, sőt félnek is tőlük.

- Egyesületünk és szakosztályunk egyik célja, hogy eloszlassuk a tévhiteket és valós, reális képet adjunk a hüllőkről. A tudatlanság miatti ellenszenv és félelem miatt alakul ki az utálat. Kisapostag környékén nincs mérges kígyófaj, tehát nincs ok félelemre. Az itt előforduló haragossikló ugyan a legnagyobbra megnövő kígyófajunk, de nincs okunk a rettegésre. Még akkor sem, ha 2 méteres példánnyal találkozunk és az felágaskodva kap a lábunk felé. A haragossikló alapvetően kerüli az embert, azonban előfordulhat, hogy váratlanul meglepjük. Ilyenkor megesik, hogy támadásba lendül, blöfföl, hogy elijesszen bennünket. Az erődemonstráció után igyekszik szélsebesen kereket oldani. Harapásánál egy kiscica is komolyabb sérülést képes okozni. Ha tudjuk, hogy nincs mérges fajunk és nem történhet semmi baj velünk, akkor egy hasonló esetet sem veszünk vészhelyzetnek. 

- Mikor jön legközelebb a környékre?

- Tavasszal, mikor már ébredeznek a haragossiklók. Az interjú lehetőségét szeretném kihasználni arra, hogy megkérjem az olvasókat, hogy segítsék az adatgyűjtő munkánkat azzal, ha találnak levedlett kígyóbőrt, akkor értesítsenek ezen az email címen:

[email protected]. Ha pedig siklóval vagy más hüllővel (és kétéltűvel) találkoznak, akkor kérem töltsék fel észlelésüket a herpterkep.mme.hu honlapra, hogy az adatok a természetvédelem számára is hasznosuljanak. Köszönöm szépen a segítséget! Az előadás után is megtették ezt többen. 

Hálás vagyok érte!