2023.10.31. 10:00
Kevesen tudják, de a tökfaragásnak hazánkban is van hagyománya
Az a történet, amely elsőként erről szól, Salamon, Árpád-házi királyunk idejéből származik, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel, Gézával, majd Lászlóval. Bár Salamon elismerte magyar királyként Lászlót, cserébe megtarthatta királyi címét és László udvartartást rendelt mellé. Csakhogy Salamon a trón visszaszerzését tervezte, ezért László biztonsági okokból a visegrádi várba záratta. Az őröknek este töklámpásokkal kellett világítaniuk, hogy szemmel tarthassák a rabot.
Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
A 20. század eleji paraszti világban már készítettek töklámpásokat, hogy azzal ijesztgessék egymást a fiatalok. Egyes területeken halottak napja és mindenszentek idején faragtak tököt, másutt Luca nap táján. A töklámpás faragásának hagyománya már száz évvel ezelőtt kedvelt szokás volt Erdélyben is, Szatmár megye környékén az 1920-as években a halottak napján abba tették a gyertyát – olvasható társoldalunkon, a veol.hu-n.
A tökfaragás hagyományát a Brit-szigetekről ugyancsak származtatják, ott fekete retket faragtak. A bevándorlók Észak-Amerikába vitték a hagyományt, később a retket tökké változtatták, hiszen elérhetőbb volt, és könnyebb a faragása. Az amerikai szokás szerint egy Jack nevű tréfálkozó, részeges ír egyszer magát az ördögöt viccelte meg, aztán egyezséget kötött vele. Megígértette az ördöggel, hogy halála után a lelke nem kerül a pokolra. Így történt, de a mennyországba sem juthatott értelemszerűen, így lelke két világ között maradt, éjszakánként még ma is a sötét utcákon kóborolva keresi helyét. Az ördög megsajnálta, adott neki egy darab szenet, hogy világíthasson. Jack a szenet egy répába tette, lámpást készítve, és így bolyongott.
A faragott lámpás távol tartotta a gonosz szellemeket, a halottak szellemeinek világított, hogy hazatalálhassanak.
