Remek sikerrel is köszöntötte a DKKA csapata Jankó Árpádot

Sajnos a Covid-járvány beköszönte miatt kollégánk, mindenki Árpi bácsija, reméljük csak időlegesen, de letette a tollat, és a női kézilabdameccsekre sem járt ki egészségének védelme érdekében. Szombaton aztán komoly előkészületek és „összeesküvések” nyomán mit sem sejtve érkezett ki a csarnokba kedves feleségével, Ildikóval – ő szintén be volt avatva –, aki először járt vele kézilabdameccsen. 

Belépve egyből nagy örömmel köszöntötték a régi ismerősök és játékosok, a bemelegítésnél a pálya mellől is üdvözölte a lányokat, akik széles mosollyal nyugtázták jelenlétét. Aztán jött az első meglepetés, lejátszották azt a dalt, aminek kottáját, valamint szövegét ő szerezte szeretett csapatának. Ekkor már a pályára szólították az ünnepeltet, akit életútja, munkássága és elismerései rövid ismertetése után Bulath Anita szakmai igazgató és Szalai Babett csapatkapitány egy névre szóló mezzel lepett meg, aztán Horváth Tibor ügyvezető és Vertig Csaba operatív igazgató köszöntötte. Majd a Dunaújvárosi Hírlap közössége nevében Várkonyi Zsolt főszerkesztő és Molnár Emese nyújtott át részére ajándékot. S, hogy teljes legyen a rövid ünnepség, a kezdődobást is Jankó Árpád végezte el – ekkor a Budaörs színeiben pályára lépő egykori Kohász-játékosok is megölelték. 

Aztán útjára indult a labda, a meglepetéstől teljesen meghatódott Tanár úr ismét ott ült a pálya mellett, ahol megannyi nagy diadalnak és fájó vereségnek volt szemtanúja és krónikása. Most azonban bizakodott, hogy az előző körben a Debrecent nagy bravúrral legyőző Budaörsöt felülmúlják a lányok. 

Nem telt egészen öt perc, amikor Árpád már felpattanva székéről hangosan buzdította a Kohászt, mert 1–3-mal kezdtek a vendégek, és 5–8-ra vezettek a 13. percben. A folytatásban feljavult a DKKA védekezése, és Bartulovic kapus, a vendégek tizenhárom percig nem tudtak gólt lőni. Ezen idő alatt az újvárosiak pedig végre utolérték a Budaörsöt 8–8-nál, pedig nem egy támadás lett oda rossz passz, technikai hiba miatt. 

Menet közben a B-közép tagjai, akik Bölcskéről és Debrecenből is kaptak erősítés, nem feledkeztek meg október 23-ról. „Tette mit tennie kellett, a hősök örökké élnek, 1956” feliratú molinót feszítettek ki. A lányok pedig a pályán igyekeztek tenni dolgukat, s a szünetre már ők mehettek előnnyel. 

– Szenzációs volt a védekezés – adott rövid szakmai értékelést Árpád, majd a pihenő alatt is úton-útfélen megállították régi ismerősök, hogy pár szót váltsanak, és gratuláljanak neki. 

Aztán a második félidő elején rögvest volt ok megint felpattanni, ugyanis Borgyos és a védekezés mellett a támadásban is szerepet kapó Nick duplája megadta az alaphangot. Egy vitatható ítéletnél, passzív játéknál Árpi bácsi kiabált a leghangosabban, majd megjegyezte, igyekszik óvatos lenni, mert sajnos már nincs velünk Bába Mihály, hogy megvédje. Ugyanis volt olyan meccs, ahol olyan hevesen reklamált, hogy a játékvezetők ki akarták vezettetni a csarnokból, s a legendás masszőr bírta jobb belátásra őket. De hát ha egyszer annyira elkapta a hév, vagy éppen nagy igazságtalanságot látott szeretett csapatával kapcsolatban, akár még a kockás jegyzetfüzetét is a földhöz vágta. 

Szerencsére most ez a veszély nem fenyegetett, mert a lányok tovább folytatták a remek védekezésre alapuló játékot, s Bartulovic is sorra hozta a bravúrokat. Buday Dániel hiába kért időt 15–11 után, ezzel sem tudott csodát tenni, tovább nőtt a különbség a csapatok között. A 41. percben aztán Bartulovic addigi teljesítményét megkoronázta, az ő üres kapus góljával lett 18–13 az állás, majd Borgyos az addigi legnagyobb különbséget jelentő találata után a vendégek megint időt kértek. Szerencsére ezúttal sem sikerült vele nagy áttörést elérni, az utolsó tíz percre továbbra is hatgólos DKKA-vezetéssel fordultak a csapatok, 22–16. Ám ekkor kicsit megakadt a támadójáték, több helyzet is kimaradt, ám ezzel sem tudtak élni a vendégek, akik már nyitott védekezéssel, emberfogással próbálkoztak a térfelükön, támadásban pedig a hét a hat elleni játékkal igyekeztek közelebb zárkózni. Egyik megoldás sem jelentett számukra üdvösséget, a DKKA magabiztosan őrizte előnyét és aratott végül nagyszerű sikert. 

DKKA–Budaörs 26–22 (10–9) 

Dunaújváros, 400 néző. Vezette: Asztalos, Szalay. 

DKKA: Bartulovic 1 – Arany 1, Borgyos 3, Farkas J. 4, Weisheitel, Horváth P. 3, Kazai 1. Csere: Oguntoye (kapus), Nick 3, Krupják-Molnár, Szalai B. 4 (4), Fodor N. 2, Poczetnyik 1, Agócs 3, Matucza. Vezetőeddző: Rapatyi Tamás. 

Budaörs: Varjas-Sipeki – Szabó-Májer, Schneider 1, Pálos-Bognár 2 (1), Gorilska 9 (1), Hudák 2, Tóth M. 3. Csere: Vártok (kapus), Gergely-Zsigmond 1, Smid, Szekerczés 1, Mlinkó 2, Bánfai 1, Nagy L., Vártok T., Braun. Vezetőedző: Buday Dániel. 

Kiállítások: 4, ill. 4 perc. 

Hétméteresek: 5/4, ill. 3/2. 

A lefújás után a lelátó és a kemény mag vastapssal köszönte meg a lányok teljesítményét, akiket legközelebb majd csak december 2-án láthatnak ismét hazai pályán a NEKA ellen. Az Európa-bajnoki szünetet követően az lesz a következő bajnoki, ami előtt még idegenben az NB II-es Ajka ellen lesz egy Magyar Kupa-találkozó. 

Horváth Tibor a találkozó után a siker kulcsaként az együttes hozzáállását emelte ki. Azt, hogy csapatként küzdöttek és nyerték meg a találkozót. Ezen felül jelezte: Jankó Árpádot nagy szeretettel várják a mérkőzéseikre, hiszen most is jó kabalának bizonyult – ezt egyébként többen is megígértették vele, s persze mindenkinek mosolyogva igent mondott. Rapatyi Tamás vezetőedző az hangsúlyozta, hogy óriásit küzdöttek és harcoltak a lányok, emellett okosan kézilabdáztak. 

Majd a keret és a stáb tagjai előtt Horváth Tibor mondott pohárköszöntőt Jankó Árpádra, aki azon túl, hogy nem győzte megköszönni ezt a hatalmas meglepetést mindenkinek, aki részes volt benne, szólásra emelkedett. 

– Akkorát szurkoltam, alig van hangom. Régen voltam már kint meccsen, de fantasztikusak voltatok, így kell védekezni. Ezzel nyert a csapat, szívből gratulálok nektek. Évtizedeken át írtam erről az egyesületről, eszemben vannak azok a gyönyörű emlékek, amiket megéltem. Azt kérem tőletek, ne feledjétek el, hogy ez egy olyan klub, ahol mindig nyerni akar a játékos. Ezt a mai meccsen is érezni lehetet, ami nagyon-nagyon tetszett nekem. Sok sikert kívánok a továbbiakban is. Hajrá- Kohász! – mondta.