Eljött az idő! Az óraátállítás a bevezetésétől kezdve vitákat gerjeszt nálunk

Úgy tűnik, mintha egyre erősödne a vita arról, hogy kell-e nekünk a kétféle időszámítás, a nyári és a téli, vagyis szükséges-e, hasznos-e évente kétszer átállítani az óráinkat?

Mindkét oldalnak vannak érvei. A nyári időszámítás szorgalmazói szerint a korai nyári világosság kihasználásával sok energiát takarítunk meg, a hagyományos időszámítást óhajtók szerint viszont semmilyen energiamegtakartás nem ellensúlyozhatja az órák oda-vissza állítgatásával járó kellemetlenségeket, és úgy vélik: fölöttébb kétséges, hogy éves szinten egyáltalán jár-e megtakarítással az intézkedés?

Egy biztos: 2017. október 29-én, vasárnap éjjel három órakor két órára kell visszaigazítanunk az órákat.

Energiamegtakarítás? Egy órával több természetes fény? Kevesebb baleset és bűncselekmény? Talán nem is gondolnánk, de mindezekre egyformán hat az óraátállítás! Ahogy a szervezetünkre is.

Október 29-én, hajnali 3 órakor a mutatók visszapörögnek egy órát – így látszólag tovább is alhatunk. De vajon testünk is így érzi? A nyári és téli időszámítás bevezetése óta vitatott, hogy mindennek csak „napos” oldala létezik, vagy az előnyök éppenséggel eltörpülnek a hátrányok mellett.

Egészségünk szempontjából hasznos, ha a lehető legtöbb nappali órát kihasználjuk, nappali fényben ugyanis frissebbek tudunk lenni. A téli időszak sötét reggeleinek kedélyromboló hatásán viszont sajnos nem változtat a megtakarított egy órácska sem. Ráadásul az évente kétszeri átállítás megviseli a csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezetét is, akárcsak az alvászavarokkal és szervi megbetegedéssel küzdőkét.

Az óraátállítás a felnőtteket és a gyerekeket is egyformán megviseli. Ne ijedjünk meg, ha 1-2 hétig tart megszoknunk az új időszámítást! De ha felkészülünk előre, az átállás kevésbé lesz megerőltető mindenki számára.- Sokunk szervezetét különösen megterheli az óraátállítás. Gyakori panaszok a kellemetlen közérzet, a fejfájás, a figyelmetlenség és a csökkent koncentrálóképesség. Ezekre az időszakokra jellemző az alvási ciklus felborulása, nehezebben alszunk el, és kialvatlannak érezzük magunkat ébredéskor. Étvágytalanok és ingerlékenyek is lehetünk. Éppen ezért fontos, hogy fokozottan ügyeljünk önmagunkra ebben az időszakban” – mondta dr. Tóth-Domán Judit orvos. Általános, szinte mindenkire vonatkozó tanácsai szerint jót tesz, ha fél órával korábban kelünk fel reggelente, így fokozatosan szokhatunk hozzá a megváltozott körülményekhez. Kisgyermekünk számára is könnyebbé tesszük az átállást, ha már két héttel az átállítás előtt negyedóránként haladva, kis részletekben megváltoztatjuk a napirend idejét: az ébredést, a lefekvést, az étkezéseket.Reggelente járjunk el futni vagy sétálni. A friss levegő és a mozgás segíti a szerotonin előállítását az agyban, ami megkönnyíti az alkalmazkodást. Használjuk ki az utolsó, őszi napsütéses napokat, és szoktassuk hozzá gyermekünket is a sétához.

Könnyű, vitaminokban gazdag ételeket és sok folyadékot fogyasszunk. Ha gondunk támad az elalvással, nyugtató teákat, gyógynövényeket – citromfüvet, levendulát – hívjunk segítségül.Sportoljunk! Egy kiadós edzés felpörgeti szervezetünket, kevésbé leszünk fáradtak, stresszoldó hatása pedig a nyugodt alvást is garantálja.

Az óraátállítást követően fokozottan hallgassunk belső óránkra, és álljunk meg, ha az pihenőt jelez. Főleg mikor autót vezetünk, vagy balesetveszélyes tevékenységet végzünk.Ezek a tanácsok nem csak óraátállítás idején, hanem máskor is hasznosak – a legjobb, ha az étkezésünket, napirendünket egész évben az egészséges életmód követelményei, a könnyű, vitamindús táplálkozás, a sok, de nem megerőltető mozgás követelményei szerint alakítjuk. Nincs kizárva, hogy az energiatermelés módjainak változása, a megújuló energiák mind nagyobb mértékű használata egyszer megváltoztatja az időszámításunkat is. Az is lehetséges, hogy politikai döntés születik az ügyben, és visszaáll a hagyományos időszámítás, óraállítás nélkül. Ám mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ilyen horderejű változtatásra akkor célszerű sort keríteni, ha a szomszédos, sőt: az európai uniós országok is részt vesznek benne: így elkerülhető a káosz.

Dr. Kemény János

Fodor Tímea

Mészáros László

 A biológiai óránk nem alkalmazkodik ehhez. Az őszi átállás kevesebb nehézséget okoz szervezetünk számára. Panaszaink ettől még lehetnek,

ugyanis nehezebben ébredünk és esténként korábban tör ránk a fáradtság.

 Engem nem nagyon érint. Barátaimmal beszélgetve magam is úgy gondolom, hogy ma már nincs sok értelme ennek. Annak azért örülök, hogy egy bulizós szombat után most vasárnap egy órával többet alhatok.

 Nem hoz lázba az óraállítás „ceremóniája”. A szakemberek is egyre többször beszélnek arról, hogy nincs sok értelme ennek, mert az eredeti célját nem éri el, vagyis nincs jelentős megtakarítás. Ennek élettani hatása sokkal fontosabb.