Elemzés

2023.02.21. 11:45

Makronóm Intézet: a békekötéssel feleződhetne az infláció

Az infláció összetevőit vizsgálta meg és elemezte az intézet. A tényezőkre bontás alapján megállapították, hogy a magas árakért felerészben közvetlenül a háború és a szankciók felelősek, felerészben pedig olyan országspecifikus tényezők, amelyek közvetett módon ugyancsak jelentős részben magyarázhatók a háborúval és a szankciókkal.

Illusztráció

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

„Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, akkor a megértéssel kell kezdeni” – Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében arra kereste a választ, miért van egész Európában infláció. 

A Makronóm Intézet megvizsgálta és elemezte az infláció összetevőit. 

A tényezőkre bontás alapján kijelenthető: felerészben közvetlenül a háború és a szankciók felelősek a magas árakért, felerészben pedig olyan országspecifikus tényezők, amelyek közvetett módon ugyancsak jelentős részben magyarázhatók a háborúval és a szankciókkal.  

A decemberi inflációs adatokat elemezve megállapítható: a háború és a szankciók közvetlenül csaknem felerészben, 47,8 százalékban járultak hozzá az inflációhoz. Az ábrán látható arányoknak megfelelően a Makronóm Intézet részletesen elemezte az egyes inflációra ható tényezőket, amelyek közül kiemelkedik az energiaárak hatása. Az országspecifikus tényezők hatása az inflációnak 52,2 százalékáért felelt decemberben, azonban közvetett módon ezek jelentős része is a háborúval és a szankciókkal függ össze. 

Forrás: Makronóm Intézet

A decemberi inflációhoz tehát több tényező együttesen járult hozzá: az energiaárak elszabadulása, az árfolyam gyengülése a szankciók és az uniós viták miatt, a globális szállítási költségek növekedése, a spekulatív árazás miatti profithúzta infláció, csak hogy a legfontosabb tényezőket említsük. A tavalyi év elejei keresletélénkítés és az adóemelések összességében kevesebb, mint 3 százalékpontot magyaráznak az inflációból  – olvasható a Makronóm Intézet honlapján. 

Ellenben a háború és a szankciók nyomán kialakuló energiaár-emelkedés, az ellátási láncok szakadozása, valamint az ezek nyomán bekövetkező forintgyengülés az infláció csaknem feléért volt felelős. A kormányzati intézkedések másik oldala is kiemelendő: 

2022-ben a költségvetési kiadások összértékének 19 százalékát elérő kormányzati intézkedések érdemben támasztották meg a magyar családok helyzetét.

 Az év elejei minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés hozzájárult az átlagkereset 17,5 százalékos növekedéséhez, aminek köszönhetően az OECD-országok között Magyarországon maradt fenn legtovább a reálbérnövekedés. 

A Makronóm Intézet elemzése ITT érhető el. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában