Gazdaság

2007.07.23. 02:29

Jóval több, mint egy híd

Dunaújváros - Ma adják át a Pentele-hidat. Kóka János gazdasági miniszter szerint e beruházás az elmúlt időszak egyik legjelentősebbje, hiszen a tőke átlépheti a Dunát. A politikus úgy véli: a stabilizációs lépések után most a növekedésre kell a hangsúlyt helyezni.

Szabó Szabolcs

- Ha valami természetfölötti nem történik, ma átadják a dunaújvárosi Duna-hidat. A híd nemcsak összekapcsolja a Dunántúlt a Duna-Tisza közével, de a 8-as és a 4-es utak tervezett összekötésével megteremti a lehetőségét egy olyan nyugat-kelet irányú korridornak, amelyik Ausztriát köti össze Erdéllyel. E szempontból ez a beruházás talán az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebbje.

- Az elmúlt öt év alatt megdupláztuk az autópályák hosszát, amely az év végére meghaladja az 1000 kilométert. Ennek az autópálya-hálózatnak a része az M6-os is és ennek az infrastruktúra fejlesztésnek a része az M8-as autópálya. Valóban egy Budapest megkerülésével létrejövő új összeköttetést szeretnénk kiépíteni. Szeretnénk, ha Magyarország logisztikai központ szerepét támogatnák ezek a fejlesztések. Dunaújváros helyzete egyébként is kitűnő, hiszen itt a három nagy közlekedési ág, a közút, a vasút és a vízi út találkozik. Itt az ország egyik új központja alakulhat ki. A korábban a legnépszerűbb befektetési célpont címért versengő Fehérvárt és Tatabányát már meg is előzte Dunaújváros. Ma ez a térség az egyik legvonzóbb beruházási célpont Magyarországon. És ez nem csak a városnak és Fejér megyének, hanem Bács-Kiskunnak is jó, hiszen a tőke átlépi a Dunát - a túlparton már most megtelepednek a kis- és középvállalkozók, akik például a Hankook gyár beszállítói szeretnének lenni.

- Felmerül a kérdés, van-e olyan tőke, amelyik átlépje, vagy már elveszítettük tőkevonzó képességünk egy részét? Az is nagy kérdés persze, hogy elég-e a tőke, hiszen a keleti végeken emberek tömegei élnek úgy, hogy már több mint egy évtizede nincs munkájuk vagy sose dolgoztak.

- A befektetők Magyarországba vetett bizalma töretlen. Várakozásaink szerint idén is több mint ezer milliárd forint külföldi működőtőke érkezik hazánkba. Magyarországnak hallatlan sikere, hogy minket választott az évtized legnagyobb beruházása, a Hankook. Ez a 130 milliárdos beruházás több ezer munkahelyet teremt és mintegy 350 hazai beszállítónak jelent biztos piacot. Elsősorban a gumigyár tevékenységének köszönhetően 50 százalékkal nőtt az első negyedévben a hazai feldolgozóipar. A cél, hogy munkahelyeket teremtsünk. Ha beruházások vannak, munkahelyek keletkeznek. Ha az emberek el tudnak kezdeni dolgozni, akkor el kezd épülni a környezet is, megújulnak a közterek, lesz pénzük az önkormányzatoknak fejleszteni. Az új híd a foglalkoztatás szempontjából is összeköti Bács-Kiskun megyét Fejérrel és elkezdődhet a munkaerő-vándorlás.

- A Hankook körül a napokban újabb vita lángolt fel. Mi lehet ennek az oka?

- Értem az ellenzék idegességét, amikor azt nézzük, hogy a Hankook mekkora gyárat épített fel, milyen korszerű technológiát hozott ide és mennyi embernek ad munkát. Nekem Dunaújvárosban azt mondták az emberek - pártállástól függetlenül -, hogy ezt ne hagyjam, hiszen a város számára ez hallatlan lehetőség és a fellendülés egyik záloga. Az ellenzék most azért támad, mert Magyarországra jött ez a beruházás. Ha a Hankook nem Magyarországot, hanem Szlovákiát, Lengyelországot vagy Romániát választotta volna, akkor azért támadnának. Ami a különféle - munkaügyi és környezetvédelmi - vitákat illeti, a válasz egyszerű: ennek a gyárnak, mint bármelyik más magyarországi gazdálkodónak, maradéktalanul eleget kell tennie a szabályoknak. Ezt elvárjuk a társaságtól és ennek megfelelően fogjuk folyósítani a jövőben a beruházáshoz szükséges állami támogatásokat.

- Nemrég egy fórumon kis-és közepes vállalkozók éppen a Hankooknak adott támogatást tették szóvá, hogy bezzeg ők nem kapnak. Van-e elképzelésük a kis- és közép-vállalkozások támogatására?

- Az ország számára ez a beruházás tíz éven belül megtérül, aztán további évtizedekig komoly hasznot termel. Ez azt jelenti, hogy minden adófizetői forint, amit ennek a támogatására fordítunk, jól fial, és adók, illetékek, költségvetési bevételek formájában garantáltan vissza fog jönni. A kérdés úgy merül fel, hogy ha van egy 130 milliárdos beruházás, amelyik munkahelyek ezreit teremti, akkor ez hozzánk vagy egy másik országba menjen-e? Azok a kisvállalkozások, akikről szó van, nyilván nem ezen a pályán tudnának megjelenni. Mindazonáltal nagyon komoly programok indultak el a kicsik támogatására is. Lezártuk az első 30 milliárdos gazdasági-fejlesztési EU-s pályázatot és megnyitottuk a második, 12,5 milliárdos, kifejezetten a kis és közepes vállalkozóknak szólót. A következő hét évben pedig összesen 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre vállalatok támogatására. A magyar vállalkozások a sokszorosát kapják annak, amit a multinacionális befektetők. A magyar gazdaságnak kiegyensúlyozott növekedésre van szükség, ahol a nagy multinacionális cégek minket választanak - más országokkal szemben -, és a magyar kis-és középvállalkozások is kapnak támogatást, hitelt, tőkét, állami garanciát és megjelenési lehetőséget a piacon.

- Az SZDSZ nemrég bejelentette: fel szeretné gyorsítani a privatizációt. Ehhez képest a miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy a MOL-t meg kell védeni. Ön szerint vannak olyan stratégiai cégek, amelyeket meg kell tartania az államnak?

- Azt szeretném, hogy jobban működjön a vasút, a Volán, jobban szolgáltasson a posta, nyereségesebb lehessen a Szerencsejáték Rt. és a kisbefektetők is részesülhessenek a Magyar Villamos Művek értéknövekedéséből. A magántulajdonos mindig jobb gazda, mint az állam, megjelenése önmagában növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot. Álláspontom szerint kizárólag a földgázelosztó-hálózat, a független villamosenergia-rendszerirányító, a paksi atomerőmű, a vasúti pálya és a biztonsági berendezések lehetnek olyan, a közellátás biztonsága szempontjából stratégiai eszközök, amelyek felett az államnak valamiféle elidegenítési kontrollt lehet gyakorolnia. Liberális politikusként pedig a tőke szabad áramlásában hiszek.

- Ha valami természetfölötti nem történik, ma átadják a dunaújvárosi Duna-hidat. A híd nemcsak összekapcsolja a Dunántúlt a Duna-Tisza közével, de a 8-as és a 4-es utak tervezett összekötésével megteremti a lehetőségét egy olyan nyugat-kelet irányú korridornak, amelyik Ausztriát köti össze Erdéllyel. E szempontból ez a beruházás talán az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebbje.

- Az elmúlt öt év alatt megdupláztuk az autópályák hosszát, amely az év végére meghaladja az 1000 kilométert. Ennek az autópálya-hálózatnak a része az M6-os is és ennek az infrastruktúra fejlesztésnek a része az M8-as autópálya. Valóban egy Budapest megkerülésével létrejövő új összeköttetést szeretnénk kiépíteni. Szeretnénk, ha Magyarország logisztikai központ szerepét támogatnák ezek a fejlesztések. Dunaújváros helyzete egyébként is kitűnő, hiszen itt a három nagy közlekedési ág, a közút, a vasút és a vízi út találkozik. Itt az ország egyik új központja alakulhat ki. A korábban a legnépszerűbb befektetési célpont címért versengő Fehérvárt és Tatabányát már meg is előzte Dunaújváros. Ma ez a térség az egyik legvonzóbb beruházási célpont Magyarországon. És ez nem csak a városnak és Fejér megyének, hanem Bács-Kiskunnak is jó, hiszen a tőke átlépi a Dunát - a túlparton már most megtelepednek a kis- és középvállalkozók, akik például a Hankook gyár beszállítói szeretnének lenni.

- Felmerül a kérdés, van-e olyan tőke, amelyik átlépje, vagy már elveszítettük tőkevonzó képességünk egy részét? Az is nagy kérdés persze, hogy elég-e a tőke, hiszen a keleti végeken emberek tömegei élnek úgy, hogy már több mint egy évtizede nincs munkájuk vagy sose dolgoztak.

- A befektetők Magyarországba vetett bizalma töretlen. Várakozásaink szerint idén is több mint ezer milliárd forint külföldi működőtőke érkezik hazánkba. Magyarországnak hallatlan sikere, hogy minket választott az évtized legnagyobb beruházása, a Hankook. Ez a 130 milliárdos beruházás több ezer munkahelyet teremt és mintegy 350 hazai beszállítónak jelent biztos piacot. Elsősorban a gumigyár tevékenységének köszönhetően 50 százalékkal nőtt az első negyedévben a hazai feldolgozóipar. A cél, hogy munkahelyeket teremtsünk. Ha beruházások vannak, munkahelyek keletkeznek. Ha az emberek el tudnak kezdeni dolgozni, akkor el kezd épülni a környezet is, megújulnak a közterek, lesz pénzük az önkormányzatoknak fejleszteni. Az új híd a foglalkoztatás szempontjából is összeköti Bács-Kiskun megyét Fejérrel és elkezdődhet a munkaerő-vándorlás.

- A Hankook körül a napokban újabb vita lángolt fel. Mi lehet ennek az oka?

- Értem az ellenzék idegességét, amikor azt nézzük, hogy a Hankook mekkora gyárat épített fel, milyen korszerű technológiát hozott ide és mennyi embernek ad munkát. Nekem Dunaújvárosban azt mondták az emberek - pártállástól függetlenül -, hogy ezt ne hagyjam, hiszen a város számára ez hallatlan lehetőség és a fellendülés egyik záloga. Az ellenzék most azért támad, mert Magyarországra jött ez a beruházás. Ha a Hankook nem Magyarországot, hanem Szlovákiát, Lengyelországot vagy Romániát választotta volna, akkor azért támadnának. Ami a különféle - munkaügyi és környezetvédelmi - vitákat illeti, a válasz egyszerű: ennek a gyárnak, mint bármelyik más magyarországi gazdálkodónak, maradéktalanul eleget kell tennie a szabályoknak. Ezt elvárjuk a társaságtól és ennek megfelelően fogjuk folyósítani a jövőben a beruházáshoz szükséges állami támogatásokat.

- Nemrég egy fórumon kis-és közepes vállalkozók éppen a Hankooknak adott támogatást tették szóvá, hogy bezzeg ők nem kapnak. Van-e elképzelésük a kis- és közép-vállalkozások támogatására?

- Az ország számára ez a beruházás tíz éven belül megtérül, aztán további évtizedekig komoly hasznot termel. Ez azt jelenti, hogy minden adófizetői forint, amit ennek a támogatására fordítunk, jól fial, és adók, illetékek, költségvetési bevételek formájában garantáltan vissza fog jönni. A kérdés úgy merül fel, hogy ha van egy 130 milliárdos beruházás, amelyik munkahelyek ezreit teremti, akkor ez hozzánk vagy egy másik országba menjen-e? Azok a kisvállalkozások, akikről szó van, nyilván nem ezen a pályán tudnának megjelenni. Mindazonáltal nagyon komoly programok indultak el a kicsik támogatására is. Lezártuk az első 30 milliárdos gazdasági-fejlesztési EU-s pályázatot és megnyitottuk a második, 12,5 milliárdos, kifejezetten a kis és közepes vállalkozóknak szólót. A következő hét évben pedig összesen 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre vállalatok támogatására. A magyar vállalkozások a sokszorosát kapják annak, amit a multinacionális befektetők. A magyar gazdaságnak kiegyensúlyozott növekedésre van szükség, ahol a nagy multinacionális cégek minket választanak - más országokkal szemben -, és a magyar kis-és középvállalkozások is kapnak támogatást, hitelt, tőkét, állami garanciát és megjelenési lehetőséget a piacon.

- Az SZDSZ nemrég bejelentette: fel szeretné gyorsítani a privatizációt. Ehhez képest a miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy a MOL-t meg kell védeni. Ön szerint vannak olyan stratégiai cégek, amelyeket meg kell tartania az államnak?

- Azt szeretném, hogy jobban működjön a vasút, a Volán, jobban szolgáltasson a posta, nyereségesebb lehessen a Szerencsejáték Rt. és a kisbefektetők is részesülhessenek a Magyar Villamos Művek értéknövekedéséből. A magántulajdonos mindig jobb gazda, mint az állam, megjelenése önmagában növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot. Álláspontom szerint kizárólag a földgázelosztó-hálózat, a független villamosenergia-rendszerirányító, a paksi atomerőmű, a vasúti pálya és a biztonsági berendezések lehetnek olyan, a közellátás biztonsága szempontjából stratégiai eszközök, amelyek felett az államnak valamiféle elidegenítési kontrollt lehet gyakorolnia. Liberális politikusként pedig a tőke szabad áramlásában hiszek.

- Ha valami természetfölötti nem történik, ma átadják a dunaújvárosi Duna-hidat. A híd nemcsak összekapcsolja a Dunántúlt a Duna-Tisza közével, de a 8-as és a 4-es utak tervezett összekötésével megteremti a lehetőségét egy olyan nyugat-kelet irányú korridornak, amelyik Ausztriát köti össze Erdéllyel. E szempontból ez a beruházás talán az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebbje.

- Az elmúlt öt év alatt megdupláztuk az autópályák hosszát, amely az év végére meghaladja az 1000 kilométert. Ennek az autópálya-hálózatnak a része az M6-os is és ennek az infrastruktúra fejlesztésnek a része az M8-as autópálya. Valóban egy Budapest megkerülésével létrejövő új összeköttetést szeretnénk kiépíteni. Szeretnénk, ha Magyarország logisztikai központ szerepét támogatnák ezek a fejlesztések. Dunaújváros helyzete egyébként is kitűnő, hiszen itt a három nagy közlekedési ág, a közút, a vasút és a vízi út találkozik. Itt az ország egyik új központja alakulhat ki. A korábban a legnépszerűbb befektetési célpont címért versengő Fehérvárt és Tatabányát már meg is előzte Dunaújváros. Ma ez a térség az egyik legvonzóbb beruházási célpont Magyarországon. És ez nem csak a városnak és Fejér megyének, hanem Bács-Kiskunnak is jó, hiszen a tőke átlépi a Dunát - a túlparton már most megtelepednek a kis- és középvállalkozók, akik például a Hankook gyár beszállítói szeretnének lenni.

- Felmerül a kérdés, van-e olyan tőke, amelyik átlépje, vagy már elveszítettük tőkevonzó képességünk egy részét? Az is nagy kérdés persze, hogy elég-e a tőke, hiszen a keleti végeken emberek tömegei élnek úgy, hogy már több mint egy évtizede nincs munkájuk vagy sose dolgoztak.

- A befektetők Magyarországba vetett bizalma töretlen. Várakozásaink szerint idén is több mint ezer milliárd forint külföldi működőtőke érkezik hazánkba. Magyarországnak hallatlan sikere, hogy minket választott az évtized legnagyobb beruházása, a Hankook. Ez a 130 milliárdos beruházás több ezer munkahelyet teremt és mintegy 350 hazai beszállítónak jelent biztos piacot. Elsősorban a gumigyár tevékenységének köszönhetően 50 százalékkal nőtt az első negyedévben a hazai feldolgozóipar. A cél, hogy munkahelyeket teremtsünk. Ha beruházások vannak, munkahelyek keletkeznek. Ha az emberek el tudnak kezdeni dolgozni, akkor el kezd épülni a környezet is, megújulnak a közterek, lesz pénzük az önkormányzatoknak fejleszteni. Az új híd a foglalkoztatás szempontjából is összeköti Bács-Kiskun megyét Fejérrel és elkezdődhet a munkaerő-vándorlás.

- A Hankook körül a napokban újabb vita lángolt fel. Mi lehet ennek az oka?

- Értem az ellenzék idegességét, amikor azt nézzük, hogy a Hankook mekkora gyárat épített fel, milyen korszerű technológiát hozott ide és mennyi embernek ad munkát. Nekem Dunaújvárosban azt mondták az emberek - pártállástól függetlenül -, hogy ezt ne hagyjam, hiszen a város számára ez hallatlan lehetőség és a fellendülés egyik záloga. Az ellenzék most azért támad, mert Magyarországra jött ez a beruházás. Ha a Hankook nem Magyarországot, hanem Szlovákiát, Lengyelországot vagy Romániát választotta volna, akkor azért támadnának. Ami a különféle - munkaügyi és környezetvédelmi - vitákat illeti, a válasz egyszerű: ennek a gyárnak, mint bármelyik más magyarországi gazdálkodónak, maradéktalanul eleget kell tennie a szabályoknak. Ezt elvárjuk a társaságtól és ennek megfelelően fogjuk folyósítani a jövőben a beruházáshoz szükséges állami támogatásokat.

- Nemrég egy fórumon kis-és közepes vállalkozók éppen a Hankooknak adott támogatást tették szóvá, hogy bezzeg ők nem kapnak. Van-e elképzelésük a kis- és közép-vállalkozások támogatására?

- Az ország számára ez a beruházás tíz éven belül megtérül, aztán további évtizedekig komoly hasznot termel. Ez azt jelenti, hogy minden adófizetői forint, amit ennek a támogatására fordítunk, jól fial, és adók, illetékek, költségvetési bevételek formájában garantáltan vissza fog jönni. A kérdés úgy merül fel, hogy ha van egy 130 milliárdos beruházás, amelyik munkahelyek ezreit teremti, akkor ez hozzánk vagy egy másik országba menjen-e? Azok a kisvállalkozások, akikről szó van, nyilván nem ezen a pályán tudnának megjelenni. Mindazonáltal nagyon komoly programok indultak el a kicsik támogatására is. Lezártuk az első 30 milliárdos gazdasági-fejlesztési EU-s pályázatot és megnyitottuk a második, 12,5 milliárdos, kifejezetten a kis és közepes vállalkozóknak szólót. A következő hét évben pedig összesen 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre vállalatok támogatására. A magyar vállalkozások a sokszorosát kapják annak, amit a multinacionális befektetők. A magyar gazdaságnak kiegyensúlyozott növekedésre van szükség, ahol a nagy multinacionális cégek minket választanak - más országokkal szemben -, és a magyar kis-és középvállalkozások is kapnak támogatást, hitelt, tőkét, állami garanciát és megjelenési lehetőséget a piacon.

- Az SZDSZ nemrég bejelentette: fel szeretné gyorsítani a privatizációt. Ehhez képest a miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy a MOL-t meg kell védeni. Ön szerint vannak olyan stratégiai cégek, amelyeket meg kell tartania az államnak?

- Azt szeretném, hogy jobban működjön a vasút, a Volán, jobban szolgáltasson a posta, nyereségesebb lehessen a Szerencsejáték Rt. és a kisbefektetők is részesülhessenek a Magyar Villamos Művek értéknövekedéséből. A magántulajdonos mindig jobb gazda, mint az állam, megjelenése önmagában növeli a hatékonyságot és az átláthatóságot. Álláspontom szerint kizárólag a földgázelosztó-hálózat, a független villamosenergia-rendszerirányító, a paksi atomerőmű, a vasúti pálya és a biztonsági berendezések lehetnek olyan, a közellátás biztonsága szempontjából stratégiai eszközök, amelyek felett az államnak valamiféle elidegenítési kontrollt lehet gyakorolnia. Liberális politikusként pedig a tőke szabad áramlásában hiszek.

- Az elmúlt öt év alatt megdupláztuk az autópályák hosszát, amely az év végére meghaladja az 1000 kilométert. Ennek az autópálya-hálózatnak a része az M6-os is és ennek az infrastruktúra fejlesztésnek a része az M8-as autópálya. Valóban egy Budapest megkerülésével létrejövő új összeköttetést szeretnénk kiépíteni. Szeretnénk, ha Magyarország logisztikai központ szerepét támogatnák ezek a fejlesztések. Dunaújváros helyzete egyébként is kitűnő, hiszen itt a három nagy közlekedési ág, a közút, a vasút és a vízi út találkozik. Itt az ország egyik új központja alakulhat ki. A korábban a legnépszerűbb befektetési célpont címért versengő Fehérvárt és Tatabányát már meg is előzte Dunaújváros. Ma ez a térség az egyik legvonzóbb beruházási célpont Magyarországon. És ez nem csak a városnak és Fejér megyének, hanem Bács-Kiskunnak is jó, hiszen a tőke átlépi a Dunát - a túlparton már most megtelepednek a kis- és középvállalkozók, akik például a Hankook gyár beszállítói szeretnének lenni.

- Felmerül a kérdés, van-e olyan tőke, amelyik átlépje, vagy már elveszítettük tőkevonzó képességünk egy részét? Az is nagy kérdés persze, hogy elég-e a tőke, hiszen a keleti végeken emberek tömegei élnek úgy, hogy már több mint egy évtizede nincs munkájuk vagy sose dolgoztak.

- A befektetők Magyarországba vetett bizalma töretlen. Várakozásaink szerint idén is több mint ezer milliárd forint külföldi működőtőke érkezik hazánkba. Magyarországnak hallatlan sikere, hogy minket választott az évtized legnagyobb beruházása, a Hankook. Ez a 130 milliárdos beruházás több ezer munkahelyet teremt és mintegy 350 hazai beszállítónak jelent biztos piacot. Elsősorban a gumigyár tevékenységének köszönhetően 50 százalékkal nőtt az első negyedévben a hazai feldolgozóipar. A cél, hogy munkahelyeket teremtsünk. Ha beruházások vannak, munkahelyek keletkeznek. Ha az emberek el tudnak kezdeni dolgozni, akkor el kezd épülni a környezet is, megújulnak a közterek, lesz pénzük az önkormányzatoknak fejleszteni. Az új híd a foglalkoztatás szempontjából is összeköti Bács-Kiskun megyét Fejérrel és elkezdődhet a munkaerő-vándorlás.

- A Hankook körül a napokban újabb vita lángolt fel. Mi lehet ennek az oka?

- Értem az ellenzék idegességét, amikor azt nézzük, hogy a Hankook mekkora gyárat épített fel, milyen korszerű technológ

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!