Megtakarít a lakosság

Megtakarítással legnagyobb arányban az Észak-alföldi régióban élők rendelkeznek. A többség váratlan ki-adásokra tartalékol, a hiteltermékek közül pedig továbbra is a lakásra fordítható kölcsönök a legnépszerűbbek.

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2006. szeptember- októberi adatait szerint a havi rendszeres kiadások fedezése után megtakarításokkal a háztartások 27 százaléka rendelkezik. Első helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyét magába foglaló Észak-alföldi régió (40,3 százalék), másodikon pedig a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét jelző Nyugat-dunántúli régió szerepel. A Közép-dunántúli régió a maga 26,4 százalékával a harmadik helyen áll. A megtakarítási célok közül második legnépszerűbb a gyermekük jövőjének biztosítása: a megkérdezettek 17 százaléka e célból tesz félre.

Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006 júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsihitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2006. szeptember- októberi adatait szerint a havi rendszeres kiadások fedezése után megtakarításokkal a háztartások 27 százaléka rendelkezik. Első helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyét magába foglaló Észak-alföldi régió (40,3 százalék), másodikon pedig a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét jelző Nyugat-dunántúli régió szerepel. A Közép-dunántúli régió a maga 26,4 százalékával a harmadik helyen áll. A megtakarítási célok közül második legnépszerűbb a gyermekük jövőjének biztosítása: a megkérdezettek 17 százaléka e célból tesz félre.

Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006 júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsihitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2006. szeptember- októberi adatait szerint a havi rendszeres kiadások fedezése után megtakarításokkal a háztartások 27 százaléka rendelkezik. Első helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyét magába foglaló Észak-alföldi régió (40,3 százalék), másodikon pedig a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét jelző Nyugat-dunántúli régió szerepel. A Közép-dunántúli régió a maga 26,4 százalékával a harmadik helyen áll. A megtakarítási célok közül második legnépszerűbb a gyermekük jövőjének biztosítása: a megkérdezettek 17 százaléka e célból tesz félre.

Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006 júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsihitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.

Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006 júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsihitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.

Az eredmények szerint míg 2006 júniusában a lakosság 16,5 százaléka átlagosan 1,27 hitelterméket igényelt, addig ez az arány 2006 szeptemberében megváltozott: a lakosság 13 százaléka 1,22 hitelterméket vett igénybe. A hitelfelvevők leggyakrabban lakáshitelért folyamodnak a bankokhoz: arányuk 2006 júniusához képest (22 százalék) szeptemberben 2 százalékkal csökkent. A lakáshitelt igénylők körében legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály képviselteti magát. Folyószámlahitelt 1 százalékkal kevesebben (június: 21 százalék), személyi kölcsönt pedig 1 százalékkal többen igényeltek szeptemberben. Nem változott a két vizsgált időszak között a hitelkártya keretét használók (13 százalék), a gépkocsihitelt (11 százalék) és áruvásárlási kölcsönt igénylők (11 százalék) aránya.