Az unió is érdekelt a magyarok sikerében

- Konvergenciaprogramot minden évben minden uniós tagállamnak be kell adni, és azt a bizottság megvizsgálja, hogy lássa, rendben halad-e a végrehajtás. Szó sincs arról, hogy ez csak miránk vonatkozna - cáfolta az ellenzék ezzel kapcsolatos magyarázatait Dobolyi Alexandra az Európai Parlament szocalista képviselője, a külügyi bizottság titkára. - A bizottság elfogadta a konvergenciaprogramot, szemben a tavalyival, amit visszautasított. Tehát nincs olyan, hogy csak jóváhagyta, vagy csak kicsit fogadta el. A bizottság alaposan elemezte a programban szereplő számokat, adatokat, és a valóságnak megfelelőnek és reálisnak találta azt a lépéssorozatot, amely a költségvetés idei, a GDP 10,1 százalékát kitevő várható hiányát 2009-re 3,2 százalékra kívánja csökkenteni, és a GDP 70,4 százalékát kitevő államadósságot helyez kilátásba. A bizottság nem fogadta volna el a javított konvergenciaprogramot sem, ha úgy látja, hogy nem megfelelő pályát jelöl ki a költségvetési hiány kiigazítására.

Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos értékelésében világosan kifejtette, hogy nincs más alternatíva, csak a most elfogadott program jelent kiutat az ország számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy változatlanul jelentős kockázatok és kihívások állnak fenn. De tudni kell, hogy amikor az unió számon kéri az intézkedéseket, valamint a strukturális reformokra és a kiadások ellenőrzésére vonatkozó menetrend végrehajtását, nem azért teszi, mert nem bízik a programban, hanem azért, mert nem akarja, hogy bedőljön a költségvetés. Az unió célja is az, hogy Magyarország fel tudja használni a kohéziós alapból a 2007-2013. közötti időszakban a 22,5 milliárd eurós, 8000 milliárd forintnak megfelelő összeget, és hozzá tudja tenni a saját forrásokat.

Az unió szellemiségének lényege, hogy ha valamelyik tagállam rosszul teljesít, nem engedi el a kezét, nem hagyja, hogy visszahúzza az egész közösség fejlődését, hanem felhúzza a saját szintjére. Ehhez pedig egyszer Magyarországnak is meg kell tennie azt a szükségszerű gazdasági lépéssorozatot, amit kormány - a hatalmas népszerűségvesztés ellenére - végre elhatározott. Dobolyi Alexandra szerint az Európai Unió számára közömbös, hogy milyen kormány hajtja végre ezt a programot. Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy a mai helyzetben a belpolitikai destabilizáció növelné a konvergenciaprogram megvalósításának kockázatait. Minden felelős politikusnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen késedelem rontja az ország esélyeit. Arra kérdésre, hogy mennyire romlott Magyarország megítélése az unióban, a képviselő asszony elmondta: - Erre a helyzetre is igaz, hogy minden rosszban van valami jó, vagyis az európai vezető sajtóorgánumok ezt követően már valószínűleg kiemelt figyelemmel kísérik, ami nálunk történik. A jövőben már nemcsak a tíz újonnan csatlakozott tagországgal együtt említenek bennünket, hanem külön is foglalkoznak velünk. Az uniós képviselői vélemények pedig attól függenek, ki kivel beszél. De az ország megítélését alapvetően nem javítja, hogy a néppárt magyar képviselője írásbeli kérdést intézett - egy nappal a konvergenciaprogram elfogadása előtt - Joaquín Almuniához, hogy politikai befolyás alatt hozta-e meg a kedvező döntést? Míg képviselők az utcai zavargásokat, az MTV székházának megtámadását egyértelműen szélsőséges erők megnyilvánulásának értékelték, a Parlament előtti békés tiltakozásokat, tüntetéseket az elégedetlenség demokratikus kifejezésének tartották, mindaddig, amíg fel nem tűntek az árpádsávos zászlók és egy szónok felolvasta az általa zsidó származásúnak vélt képviselők listáját.

Azután pedig, amikor mindezt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke jelenlétével és felszólalásával legitimálta, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali képviselő-társakkal beszélek, nem tudják megemészteni, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. Egyszerűen elképesztőnek és elképzelhetetlennek tartják, hogy mondjuk a CDU alelnöke kimenjen egy neonáci tüntetésre. Ennek hatására teljesen megfordult még azok véleménye is, akik azt mondták, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. A vandalizmus és a nyílt színi zsidózás mellé egyetlen európai erő sem áll oda, egyszerűen nem fér össze az európai kereszténydemokrata kultúrával.

Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos értékelésében világosan kifejtette, hogy nincs más alternatíva, csak a most elfogadott program jelent kiutat az ország számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy változatlanul jelentős kockázatok és kihívások állnak fenn. De tudni kell, hogy amikor az unió számon kéri az intézkedéseket, valamint a strukturális reformokra és a kiadások ellenőrzésére vonatkozó menetrend végrehajtását, nem azért teszi, mert nem bízik a programban, hanem azért, mert nem akarja, hogy bedőljön a költségvetés. Az unió célja is az, hogy Magyarország fel tudja használni a kohéziós alapból a 2007-2013. közötti időszakban a 22,5 milliárd eurós, 8000 milliárd forintnak megfelelő összeget, és hozzá tudja tenni a saját forrásokat.

Az unió szellemiségének lényege, hogy ha valamelyik tagállam rosszul teljesít, nem engedi el a kezét, nem hagyja, hogy visszahúzza az egész közösség fejlődését, hanem felhúzza a saját szintjére. Ehhez pedig egyszer Magyarországnak is meg kell tennie azt a szükségszerű gazdasági lépéssorozatot, amit kormány - a hatalmas népszerűségvesztés ellenére - végre elhatározott. Dobolyi Alexandra szerint az Európai Unió számára közömbös, hogy milyen kormány hajtja végre ezt a programot. Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy a mai helyzetben a belpolitikai destabilizáció növelné a konvergenciaprogram megvalósításának kockázatait. Minden felelős politikusnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen késedelem rontja az ország esélyeit. Arra kérdésre, hogy mennyire romlott Magyarország megítélése az unióban, a képviselő asszony elmondta: - Erre a helyzetre is igaz, hogy minden rosszban van valami jó, vagyis az európai vezető sajtóorgánumok ezt követően már valószínűleg kiemelt figyelemmel kísérik, ami nálunk történik. A jövőben már nemcsak a tíz újonnan csatlakozott tagországgal együtt említenek bennünket, hanem külön is foglalkoznak velünk. Az uniós képviselői vélemények pedig attól függenek, ki kivel beszél. De az ország megítélését alapvetően nem javítja, hogy a néppárt magyar képviselője írásbeli kérdést intézett - egy nappal a konvergenciaprogram elfogadása előtt - Joaquín Almuniához, hogy politikai befolyás alatt hozta-e meg a kedvező döntést? Míg képviselők az utcai zavargásokat, az MTV székházának megtámadását egyértelműen szélsőséges erők megnyilvánulásának értékelték, a Parlament előtti békés tiltakozásokat, tüntetéseket az elégedetlenség demokratikus kifejezésének tartották, mindaddig, amíg fel nem tűntek az árpádsávos zászlók és egy szónok felolvasta az általa zsidó származásúnak vélt képviselők listáját.

Azután pedig, amikor mindezt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke jelenlétével és felszólalásával legitimálta, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali képviselő-társakkal beszélek, nem tudják megemészteni, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. Egyszerűen elképesztőnek és elképzelhetetlennek tartják, hogy mondjuk a CDU alelnöke kimenjen egy neonáci tüntetésre. Ennek hatására teljesen megfordult még azok véleménye is, akik azt mondták, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. A vandalizmus és a nyílt színi zsidózás mellé egyetlen európai erő sem áll oda, egyszerűen nem fér össze az európai kereszténydemokrata kultúrával.

Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos értékelésében világosan kifejtette, hogy nincs más alternatíva, csak a most elfogadott program jelent kiutat az ország számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy változatlanul jelentős kockázatok és kihívások állnak fenn. De tudni kell, hogy amikor az unió számon kéri az intézkedéseket, valamint a strukturális reformokra és a kiadások ellenőrzésére vonatkozó menetrend végrehajtását, nem azért teszi, mert nem bízik a programban, hanem azért, mert nem akarja, hogy bedőljön a költségvetés. Az unió célja is az, hogy Magyarország fel tudja használni a kohéziós alapból a 2007-2013. közötti időszakban a 22,5 milliárd eurós, 8000 milliárd forintnak megfelelő összeget, és hozzá tudja tenni a saját forrásokat.

Az unió szellemiségének lényege, hogy ha valamelyik tagállam rosszul teljesít, nem engedi el a kezét, nem hagyja, hogy visszahúzza az egész közösség fejlődését, hanem felhúzza a saját szintjére. Ehhez pedig egyszer Magyarországnak is meg kell tennie azt a szükségszerű gazdasági lépéssorozatot, amit kormány - a hatalmas népszerűségvesztés ellenére - végre elhatározott. Dobolyi Alexandra szerint az Európai Unió számára közömbös, hogy milyen kormány hajtja végre ezt a programot. Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy a mai helyzetben a belpolitikai destabilizáció növelné a konvergenciaprogram megvalósításának kockázatait. Minden felelős politikusnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen késedelem rontja az ország esélyeit. Arra kérdésre, hogy mennyire romlott Magyarország megítélése az unióban, a képviselő asszony elmondta: - Erre a helyzetre is igaz, hogy minden rosszban van valami jó, vagyis az európai vezető sajtóorgánumok ezt követően már valószínűleg kiemelt figyelemmel kísérik, ami nálunk történik. A jövőben már nemcsak a tíz újonnan csatlakozott tagországgal együtt említenek bennünket, hanem külön is foglalkoznak velünk. Az uniós képviselői vélemények pedig attól függenek, ki kivel beszél. De az ország megítélését alapvetően nem javítja, hogy a néppárt magyar képviselője írásbeli kérdést intézett - egy nappal a konvergenciaprogram elfogadása előtt - Joaquín Almuniához, hogy politikai befolyás alatt hozta-e meg a kedvező döntést? Míg képviselők az utcai zavargásokat, az MTV székházának megtámadását egyértelműen szélsőséges erők megnyilvánulásának értékelték, a Parlament előtti békés tiltakozásokat, tüntetéseket az elégedetlenség demokratikus kifejezésének tartották, mindaddig, amíg fel nem tűntek az árpádsávos zászlók és egy szónok felolvasta az általa zsidó származásúnak vélt képviselők listáját.

Azután pedig, amikor mindezt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke jelenlétével és felszólalásával legitimálta, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali képviselő-társakkal beszélek, nem tudják megemészteni, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. Egyszerűen elképesztőnek és elképzelhetetlennek tartják, hogy mondjuk a CDU alelnöke kimenjen egy neonáci tüntetésre. Ennek hatására teljesen megfordult még azok véleménye is, akik azt mondták, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. A vandalizmus és a nyílt színi zsidózás mellé egyetlen európai erő sem áll oda, egyszerűen nem fér össze az európai kereszténydemokrata kultúrával.

Az unió szellemiségének lényege, hogy ha valamelyik tagállam rosszul teljesít, nem engedi el a kezét, nem hagyja, hogy visszahúzza az egész közösség fejlődését, hanem felhúzza a saját szintjére. Ehhez pedig egyszer Magyarországnak is meg kell tennie azt a szükségszerű gazdasági lépéssorozatot, amit kormány - a hatalmas népszerűségvesztés ellenére - végre elhatározott. Dobolyi Alexandra szerint az Európai Unió számára közömbös, hogy milyen kormány hajtja végre ezt a programot. Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy a mai helyzetben a belpolitikai destabilizáció növelné a konvergenciaprogram megvalósításának kockázatait. Minden felelős politikusnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen késedelem rontja az ország esélyeit. Arra kérdésre, hogy mennyire romlott Magyarország megítélése az unióban, a képviselő asszony elmondta: - Erre a helyzetre is igaz, hogy minden rosszban van valami jó, vagyis az európai vezető sajtóorgánumok ezt követően már valószínűleg kiemelt figyelemmel kísérik, ami nálunk történik. A jövőben már nemcsak a tíz újonnan csatlakozott tagországgal együtt említenek bennünket, hanem külön is foglalkoznak velünk. Az uniós képviselői vélemények pedig attól függenek, ki kivel beszél. De az ország megítélését alapvetően nem javítja, hogy a néppárt magyar képviselője írásbeli kérdést intézett - egy nappal a konvergenciaprogram elfogadása előtt - Joaquín Almuniához, hogy politikai befolyás alatt hozta-e meg a kedvező döntést? Míg képviselők az utcai zavargásokat, az MTV székházának megtámadását egyértelműen szélsőséges erők megnyilvánulásának értékelték, a Parlament előtti békés tiltakozásokat, tüntetéseket az elégedetlenség demokratikus kifejezésének tartották, mindaddig, amíg fel nem tűntek az árpádsávos zászlók és egy szónok felolvasta az általa zsidó származásúnak vélt képviselők listáját.

Azután pedig, amikor mindezt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke jelenlétével és felszólalásával legitimálta, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali képviselő-társakkal beszélek, nem tudják megemészteni, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. Egyszerűen elképesztőnek és elképzelhetetlennek tartják, hogy mondjuk a CDU alelnöke kimenjen egy neonáci tüntetésre. Ennek hatására teljesen megfordult még azok véleménye is, akik azt mondták, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. A vandalizmus és a nyílt színi zsidózás mellé egyetlen európai erő sem áll oda, egyszerűen nem fér össze az európai kereszténydemokrata kultúrával.

Az unió szellemiségének lényege, hogy ha valamelyik tagállam rosszul teljesít, nem engedi el a kezét, nem hagyja, hogy visszahúzza az egész közösség fejlődését, hanem felhúzza a saját szintjére. Ehhez pedig egyszer Magyarországnak is meg kell tennie azt a szükségszerű gazdasági lépéssorozatot, amit kormány - a hatalmas népszerűségvesztés ellenére - végre elhatározott. Dobolyi Alexandra szerint az Európai Unió számára közömbös, hogy milyen kormány hajtja végre ezt a programot. Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy a mai helyzetben a belpolitikai destabilizáció növelné a konvergenciaprogram megvalósításának kockázatait. Minden felelős politikusnak tisztában kell lennie azzal, hogy bármilyen késedelem rontja az ország esélyeit. Arra kérdésre, hogy mennyire romlott Magyarország megítélése az unióban, a képviselő asszony elmondta: - Erre a helyzetre is igaz, hogy minden rosszban van valami jó, vagyis az európai vezető sajtóorgánumok ezt követően már valószínűleg kiemelt figyelemmel kísérik, ami nálunk történik. A jövőben már nemcsak a tíz újonnan csatlakozott tagországgal együtt említenek bennünket, hanem külön is foglalkoznak velünk. Az uniós képviselői vélemények pedig attól függenek, ki kivel beszél. De az ország megítélését alapvetően nem javítja, hogy a néppárt magyar képviselője írásbeli kérdést intézett - egy nappal a konvergenciaprogram elfogadása előtt - Joaquín Almuniához, hogy politikai befolyás alatt hozta-e meg a kedvező döntést? Míg képviselők az utcai zavargásokat, az MTV székházának megtámadását egyértelműen szélsőséges erők megnyilvánulásának értékelték, a Parlament előtti békés tiltakozásokat, tüntetéseket az elégedetlenség demokratikus kifejezésének tartották, mindaddig, amíg fel nem tűntek az árpádsávos zászlók és egy szónok felolvasta az általa zsidó származásúnak vélt képviselők listáját.

Azután pedig, amikor mindezt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke jelenlétével és felszólalásával legitimálta, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali képviselő-társakkal beszélek, nem tudják megemészteni, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. Egyszerűen elképesztőnek és elképzelhetetlennek tartják, hogy mondjuk a CDU alelnöke kimenjen egy neonáci tüntetésre. Ennek hatására teljesen megfordult még azok véleménye is, akik azt mondták, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. A vandalizmus és a nyílt színi zsidózás mellé egyetlen európai erő sem áll oda, egyszerűen nem fér össze az európai kereszténydemokrata kultúrával.

Azután pedig, amikor mindezt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke jelenlétével és felszólalásával legitimálta, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali képviselő-társakkal beszélek, nem tudják megemészteni, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. Egyszerűen elképesztőnek és elképzelhetetlennek tartják, hogy mondjuk a CDU alelnöke kimenjen egy neonáci tüntetésre. Ennek hatására teljesen megfordult még azok véleménye is, akik azt mondták, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. A vandalizmus és a nyílt színi zsidózás mellé egyetlen európai erő sem áll oda, egyszerűen nem fér össze az európai kereszténydemokrata kultúrával.

Azután pedig, amikor mindezt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke jelenlétével és felszólalásával legitimálta, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldali képviselő-társakkal beszélek, nem tudják megemészteni, hogy ilyesmi előfordulhat Európában. Egyszerűen elképesztőnek és elképzelhetetlennek tartják, hogy mondjuk a CDU alelnöke kimenjen egy neonáci tüntetésre. Ennek hatására teljesen megfordult még azok véleménye is, akik azt mondták, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. A vandalizmus és a nyílt színi zsidózás mellé egyetlen európai erő sem áll oda, egyszerűen nem fér össze az európai kereszténydemokrata kultúrával.