rendkívüli alkotások

2021.09.19. 10:03

A világ legrégebbi nagyméretű állati domborművei lehetnek a tevefaragványok

Tudósok szerint a Szaúd-Arábiában talált szobrok az olyan ősi nevezetességeknél is idősebbek, mint az ötezer éves Stonehenge vagy a 4500 éves gízai piramisok.

Camels are pictured in the desert between Alula and Yanbu in Saudi Arabia during the Stage 11 of the Dakar Rally 2021, on January 14, 2021.

Forrás: AFP

Fotós: FRANCK FIFE

Akár hét-nyolcezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló sziklafaragványok, amelyekre néhány éve bukkantak régészek Szaúd-Arábiában – állapította meg egy új tanulmány.

Az egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat Szaúd-Arábia északnyugati részén fedezték fel 2016-17-ben, és a felfedezésről szóló tanulmányukban, 2018-ban kétezer évesre becsülték a korukat. A természetes erózió erősen megrongálta az alkotások egy részét.

Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. A régészek a faragványok korának első becslését a jordániai Petrában talált sziklafaragványokhoz való hasonlatosságukra alapozták.

Egy új tanulmány szerint viszont a sziklafalba vésett teveszobrok valószínűleg a világ legrégebbi nagyméretű állati domborművei. A BBC News által ismertetett kutatás 7000-8000 évesre teszi az alkotások korát.

A sziklaszobrok pontos kormeghatározása nem könnyű feladat. A barlangfestményekkel ellentétben a faragványoknál gyakran nincs szerves anyag, amelyből mintát lehetne venni. Az ilyen méretű sziklafaragványok ráadásul ritkák a régióban.

A kutatók, akik eredményeiket a Journal of Archaeological Science című folyóiratban tették közzé, az eróziós mintákat, a szerszámnyomokat és a helyszínen talált állatcsontokat is vizsgálták, hogy a szobrok keletkezésének idejét kiderítsék.

Megállapításuk szerint a teveszobrok az olyan ősi nevezetességeknél is idősebbek, mint az ötezer éves Stonehenge vagy a 4500 éves gízai piramisok. Még a tevék háziasítása előtt faragták őket.

A tanulmány szerint nem világos, hogy a teveszobrok miért készültek, de a kutatók úgy vélik, a helyszín nomád törzsek találkozóhelye lehetett.

A kutatók arra is kitértek, hogy több ezer évvel ezelőtt milyen nehéz volt ilyen alkotásokat készíteni. A domborművek közül több magasan a föld felett van, ami azt jelenti, hogy kifaragóiknak állványzatot kellett építeniük, hogy elkészíthessék őket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!