Köszönöm

Az ember életében előfordulnak nagy változások, lezárások és újrakezdések. Szerencsés esetben nem tragikus események utáni kényszerűségből. Más az életünk gyermekeink születése után, ha új lakhelyre költözünk vagy ha munkahelyet váltunk. Az én generációmra ez utóbbi kevésbé volt jellemző. A négy évtized alatt mindössze két iskolában tanítottam. A változást az adta, hogy az új tanítványokkal mindig elölről kezdtünk.

De azóta is akadtak új kihívások, megbízások, amikor dönteni kellett. Ilyen volt számomra öt évvel ezelőtt a megtisztelő felkérés: legyek a Dunaújvárosi Hírlap földvári tudósítója. Nyugdíjas pedagógusként pályakezdő újságíró – mondtam tréfásan. Sok új helyzetbe kerültem, sok ember életútját, örömeit és nehézségeit megismertem. Hírt adtam kisváro­som eseményeiről, eredményeiről és problémáiról, hozzájárultam, hogy megismerjék. S ráadásul jobban figyeltem önmagam gondolatait, élményeit, érzéseit. Hogy továbbadhassak belőlük valamit az ismeretlen-ismerős olvasóknak. Öröm volt egy-egy pozitív visszajelzés. Mert mindenki fő vágya, hogy értelme legyen a munkájának, hogy nyomot hagyjon a világban, az emberekben. Köszönöm, ha néha érezhettem, hogy sikerült.

Nemcsak kezdeni a dolgokat, de be is fejezni, ez teszi az embert óriássá – írta Augustinus. Ha óriás nem is leszek, de e rendszeres tudósítói munkámat befejezem. Megköszönöm a bizalmukat, a figyelmüket. Köszönöm, hogy olvastak. Kívánok tartalmas és tevékeny napokat, békés és eredményes új esztendőt!

Vezető képünk illusztráció.

Irma nem örökre teszi le a tollat

Lukácsi Pálné, Irma néni, aki külsős munkatársunkként majd négy éven át segítette lapunkat kiváló írásaival, ettől az évtől kiszáll az újságírás napi robotjából. Nem tehetünk mást, mint megköszönjük neki azt az odaadó, fáradhatatlan munkát, amit a földváriakért végzett, lapunkért és értünk tett. Persze nem örökre teszi le a tollat, hiszen a könyvírástól, szerkesztéstől nem köszön el. Azzal biztatott, hogy időnként azért meglep majd bennünket egy-egy remekművével. Kedves Irma, várjuk. Visszavárunk!