Diákpolgármestert választottak - Vitanap a milleniumi generációról

Szeretnének egy várost, ami élhető és Dunaújvárosnak hívják. Vannak ötleteik arról, mit és hogyan kellen tenni a szervezett tömegsportért, sőt, megvan a véleményük arról is: miért nem szabad kimenni a város egyes területein este, éjszaka. Ma monstre előadássorozat és diákparlamenti ülés várta a városi iskolák diákönkormányzatainak képviselőit.
Egyes intézmények fontosnak tartják az említett korosztályos önszerveződést, mások még képviselőket sem küldtek, illetékes pedagógusokkal pedig csak mutatóban találkoztunk.

"Mi tudjuk, hogy a javunkat akarjátok, de azt sohasem kapjátok meg" - ezt a feliratot olvasta a Berlini falnál egykoron Sörös László, az Ifjúság, jövő - Dunaújváros címmel meghirdetett csütörtöki program első előadója, aki egyben a város ifjúságpolitikai céljait gondozó eseménysor szakmai vezetője is egyben.

Sörös László elárulta, EU-s forrásból közel nyolcvan millió forint van arra, hogy beindítsák a helyi ifjúságügyet: programokat szervezzenek, növeljék a közéletben résztvevő diákok, fiatalok arányát  azaz, egyfajta pezsgést indítsanak be az egyre szürkébb képet mutató városban. A szakmai vezető ama remek hírrel is szolgált, hogy bár  a kétéves akcióterv vázai már készen vannak, továbbra is várják az ötleteket. Sörös szerint a mai fiatalok nem rosszabbak és nem jobbak, mint mindenkori elődeik, egyszerűen más közegben, részben más problémákkal, kihívásokkal kell megküzdeniük. A város feladata pedig az, hogy segítse őket. Pusztán jól felfogott önös érdekből: hiszen két-három évtized múlva a ma fiatalja fogják terelgetni a város útját...

Ruff Tamás szociológus a szakirodalomban csak Milleniumi generációnak  nevezett fiatal felnőttek és fiatalok főbb jellemzőit foglalta össze: - A fiatalok kapcsolataik jelentős részét a digitális világban élik, életmódjuk fogyasztás- és szolgáltatásorientált, és fellazultak, megkérdőjeleződtek számukra a korábbi generációk olyan kőbe vésett  alapértékei, mint a család, vagy a vallás.

Dr. Szegál Borisz, a főiskola professzora szerint az alapkonfliktus évszázadok óta változatlan. A társadalom és a szülő egy jól tanuló és a jövőben jól dolgozó egyént akar látni fiataljaiban, míg a diákok célja nem mást, mint kitalálni, megfogalmazni: ki is vagyok én, és mit akarok igazán. Ez a dilemma rendre konfliktusokat szül. Így van ez korunkban is. A professzor szerint a magyar társadalmat furcsa kettőség jellemzi: amíg a fiataloktól sokat követel(ne), addig az idősebb generációk nem törődnek önmagukkal. Keveset sportolunk, egészségtelenül élünk, nem ismerjük be hibáinkat. Szegál Borisz úgy vélte, hibás az a gondolat, amely távol tartja a fiatalokat a felsőoktatástól, hiszen nincs visszaút az időben, az embernek folyamatosan képeznie kell magát.