A túracsoport az Egri csillagok forgatási helyén is járt

A Vicsik Boglárka egyesület- és túravezető szervezte kiránduláson hatévestől csaknem hetvenéves korig vettek részt a természetjárók.

A festői környezetben, a Pilis délkeleti lábánál fekvő Pilisborosjenő története az ókorig nyúlik vissza. Neve részben az egyik honfoglaló magyar törzsre, részben pedig a Pilis déli lejtőin folyó szőlőtermesztésre és a bortermelésre utal.

Bár a helyiek a Budapest felől jövő sötét felhőkre és nagy esőre figyelmeztették a túrázókat, szerencsére zömében kellemes időben tehették meg a Szent Vid templomtól induló utat. Hol csak enyhe emelkedőn, hol meredek kaptatón haladtak, hogy meghódítsák a Pilis hegység déli őrszemének nevezett hegyet. A Kevélyek, azaz az Ezüst-Kevély, Nagy-Kevély és Kevély-nyereg egyedülálló panorámával jutalmazta meg a hódítókat.

Közel negyvenen vettek részt a kiránduláson, amely során a pilisborosjenői kevélyhegyi tanösvény tíz kilométerét járták be. Fotó: amatőr felvétel

Az elején karsztos vidéken, egy mélyúton haladtak, szinte az egykori patak medrében, majd a meseszép erdőben kiértek az Ezüst-hegy ritkás fenyvesekkel borított csúcsára, ahonnan egy-egy részen csodálatos kilátás nyílt egészen a Dunáig. A Nagy-Kevély 534 méteres csúcsa felé egyre sziklásabb, meredekebb lett az út. A dolomitsziklás területről – bár nem volt tökéletesen tiszta az idő – beazonosíthatóak voltak a Budai-hegység csúcsai, a szemközti települések. Útközben a túrázók figyelték a sziklák alkotta formákat és a csodálatos növényvilágot is. A bátrabbak felmásztak a Medve-barlanghoz, a Kőfülkébe, vagy bebújtak a Teve-szikla lábai közé. Gyönyörű virágmező szegélyezte többször is az útjukat, hiszen ezen a karsztbokorerdő vidéken sokféle és sokszínű virágok pompáztak. A földváriak természetesen megnézték az „Egri" várat is, amelyet a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillagok című film forgatásához építettek a hatvanas években a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyben. A film jó részét, legnagyobb csatajeleneteit itt forgatták. A túrázókban, sokukban elevenen élt a regény és a film képi világa. Sorolták az akkori szereplőket. Csodálkozva fedezték fel a helyszínt, a várudvart, a bástyákat. Gárdonyi Géza története szinte megelevenedett, különösen azért, mert egy török janicsár még – csodák csodájára- „itt maradt". Ugyanis egyik társuk, Guranits István janicsár volt a várat ostromló török hadseregben. Most a több ezer katona-statiszta egyikeként a megélt élményeit osztotta meg a várostrom forgatásáról. Sajnos a földváriak csak körbejárták az építményt, mert éppen a Marco Polo című film forgatásához készülődtek.

A pilisi kirándulás mindenkinek szép élményt, sok ismeretet és kellő fáradtságot nyújtott.