Elfogadta a parlament a negyedik alaptörvény-módosítást

Jogharmonizációs és egyéb adómódosítások a parlamentben


Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslatba foglalta a kormány az újabb adójellegű jogszabályok módosítását, a javaslatot egyaránt általános vitára bocsátotta a parlament költségvetési és gazdasági bizottsága hétfőn.

Az ellenzéki képviselők a bizottsági üléseken kifogásolták, hogy jogharmonizációs törvénnyel egyéb adószabályok is módosulnak.    Windisch László, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és vámigazgatási főosztályának vezetője képviselte mindkét bizottság előtt az előterjesztőt. Adótörvényeket csak adótörvényben lehet módosítani, és ez most megtörtént, bár nemzetközi adószabályba került be a nemzeti szabályok módosítása. Ezzel a technikával eggyel kevesebb lesz az adótörvények száma, és így átláthatóbb lesz a rendszer - hangsúlyozta a főosztályvezető.

A javaslat a kaszinókat évi 10 milliárd forint tiszta bevételig 30 százalékos, az a feletti részre vonatkozóan pedig csak 10 százalékos kulccsal adóztatná. Jelenleg a teljes tiszta bevétel 30 százaléka az adó.

A költségvetési bizottságban az MSZP-s képviselők azt firtatták, hogy kinek kedvez az új szabály. A kormány képviselője szerint ma nincs 10 milliárd forint feletti bevételű kaszinó. A gazdasági bizottságban Kovács Tibor alelnök (MSZP) Andy Vajnát nevezte meg kedvezményezettként.

Windisch László kiemelte a módosító javaslatok közül azt, amely szerint a lakástakarékokban gyűjtött megtakarításból vásárolt ingatlan illetékmentes lesz. A lízingelt autónál jelenleg a cégautóadót a lízingbe adó, míg a súlyadót a lízingbe vevő fizeti. A javaslat szerint mindkét adót a lízingbe vevő fizeti majd, így a cégautóadóból levonhatja a súlyadót.

A gyeden lévő anyáknak nem kell az elvárt járulékminimumot megfizetniük, csak a tényleges keresetük után fizetnek közterhet, a módosítás elfogadása után.

A társasági adókedvezmény sportcélú felajánlása a költségvetési bizottságban nagy vitát váltott ki. Veres János (MSZP) azt állította, hogy az adóelőnynek csak a negyede marad a jövőben a cégeknél a jelenlegihez képest, a kormány célja az, hogy a sportszövetségek javára rendezze át a bevételeket a klubokkal szemben.

A másik vitapont a jövedéki törvény által kötelezővé tett 30 napos üzletbezárás feloldása volt. A jövőben a jövedéki jogsértés nem járna automatikus üzletbezárással, de ha az adóhatóság - mérlegelési jogkörében - úgy döntene, hogy mégis bezárja a boltot, akkor választhat a 12 és a 30 napos szankció között. Az ellenzéki képviselők ellenezték a hatóság mérlegelési jogkörét, míg a kormánypártiak azzal érveltek, hogy a 30 napos bezárás csődbe viheti a céget.

NGM: az inaktívak számát kell csökkenteni


Magyarországon a munkaerő-piacon kívül lévő inaktívak, mintegy 2,5 milliós számát kell csökkenteni; ezzel és a munkanélküliek bevonásával a munkaerő-piacra teljesíthető az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó kormányzati célkitűzés 2020-ig - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága európai ügyek albizottságának hétfői ülésén. 

Az ülésen - ahol az ellenzéki képviselők nem jelentek meg - Kardkovács Kolos tájékoztatta a képviselőket Foglalkoztatási kihívások Magyarországon és az Európai Unióban címmel.    

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarországon az aktív korú népesség harmada még mindig nincs jelen a munkaerő-piacon. A hasonló méretű lakossággal rendelkező Csehországban például 5,5 millió foglalkoztatott van, szemben a magyarországi 3,9 millióval. Kardkovács Kolos szerint ezért nem illúzió, hogy 2020-ra egymillió új munkahelyet teremtsen a kormány.    

Ismertette: az utóbbi két évben Magyarországon a foglalkoztatási ráta gyorsabban nő, mint az Európai Unióban. Magyarország ugyanakkor még nem érte el az uniós átlagot a foglalkoztatottságban: a 15-64 éves korosztályban 58,2 százalék a foglalkoztatási ráta, míg az EU-ban 64,6 százalék.    

Az egymillió új foglalkoztatott a mintegy 400-500 ezer munkanélküliből és abból a mintegy 2,5 millió emberből kerülhet ki, akik jelenleg inaktívak - mondta Kardkovács Kolos.    

Hozzáfűzte: az Európa 2020 stratégia egyik célja, hogy a foglalkoztatási ráta 75 százalékra nőjön az Európai Unióban a 20-64 éves korosztályban. Ha Magyarországon létrejön egymillió új adózó munkahely, akkor ez a cél is elérhető 2020-ra.     A helyettes államtitkár kifejtette: vannak olyan csoportok, amelyek foglalkoztatási rátája kedvező Magyarországon, ilyen a 25-54 közöttiek csoportja, vagyis a legjobb munkavállalási korú népesség, ahol 75 százalék a foglalkoztatási ráta, és szintén meghaladja az uniós átlagot a 40 és 54 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája.    

A kormányzat eddigi, a foglalkoztatáspolitikát érintő intézkedéseit ismertetve kiemelte: a Munkahelyvédelmi akcióterv a keresleti oldalt próbálja ösztönözni, míg például az előrehozott nyugdíjak megszüntetése a kínálati oldalra hatott. A Munkahelyvédelmi akcióterv lényege, hogy adó oldali intézkedéssel mintegy 1,2 millió munkavállalót lehet elérni anélkül, hogy az külön adminisztrációval járna. Ez utóbbi például a korábban egyébként sikeresen működő Start-programnál nem volt meg - fűzte hozzá Kardkovács Kolos.   

Ismertette, hogy a Munkahelyvédelmi akcióterv mintegy 200 ezer fiatalt ér el, emellett az idén március elsejétől is folytatódik a tavaly 3 milliárd forintos kerettel indult Első munkahely garancia program. Ennek 2013-as kerete 5 milliárd forint, és a program keretében 7000 fiatal kaphat munkát. Kardkovács Kolos elmondta, hogy a tavalyi pályázattal szemben az idén továbbfoglalkoztatást is elvárnak. Hangsúlyozta, hogy vállalkozás elindítása kapcsán is biztosítanak forrást és mentorálást a fiataloknak, ez 2013 második félévétől indul 7 milliárd forintos kerettel.     

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány számos lépést tett a nők, a fiatalok, a szakképzetlenek, a romák, az idősek, valamint az alacsony végzettségűek foglalkoztatásának elősegítésére.   

A Munkahelyvédelmi akcióterv 140 milliárd forintba kerül; ebből az összegből 2 százalékos általános szociális hozzájárulási adócsökkentést lehetett volna végrehajtani, de a célzott kedvezményekkel nagyobb eredményeket lehet elérni.    

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetéséből Magyarországnak jutó források kapcsán megjegyezte: 34 milliárd euróval, mintegy 40 százalékkal nőnek az előző hétéves költségvetési időszakhoz képest a foglalkoztatás elősegítésére fordítható közösségi források.   

Czira Szabolcs (Fidesz) dicséretesnek nevezte a kormány munkahelyteremtést segítő intézkedéseit, igazi fellendülés azonban véleménye szerint akkor lesz a foglalkoztatásban, ha a versenyszférában felgyorsul a foglalkoztatottak számának emelkedése.     Spaller Endre (KDNP) kérdésére Kardkovács Kolos kifejtette: a Munkavédelmi akcióterv fogadtatása sikeres volt, de egyes elemeknél - például a kiva és a kata mint választható új adónemek - még ki kell várni; az első tapasztalatok után várhatóan még többen választják az új adókat.        

Az albizottság egyhangúan támogatta Spaller Endre javaslatát, hogy az albizottság adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben rögzítik:  míg az EU-ban emelkedik a munkanélküliség, Magyarországon csökken, és az uniós stagnálással szemben a foglalkoztatás emelkedik.

Csak némileg lazít az Országgyűlés a médiahatóság elnökével szembeni követelményeken 

Tízéves szakmai múlt helyett ötéves, médiaszolgáltatásban vagy médiaigazgatásban szerzett gyakorlat is elegendő lesz a médiahatóság elnöki posztjának betöltéséhez. 

Az Országgyűlés elfogadta az erről szóló előterjesztést, a benyújtó Cser-Palkovics András (Fidesz) azonban visszavonta azt a másik kapcsolódó módosító javaslatát, amely kilenc éves mandátumának lejárta után is újraválaszthatóvá tette volna a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.    

Az Országgyűlés hétfőn elutasította Karácsony Gergely független képviselő módosító javaslatát - amelyet korábban a kulturális és sajtóbizottság szinte egyhangúlag támogatott -, amely lehetővé tette volna, hogy ne csak a magyar nyelven előadott zeneművek számítsanak magyarnak a rádiók játszási listájában, hanem azok is amelyek, a magyar kultúra vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik.    

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt követően terjesztette be a médiatörvények módosítását, hogy arról korábban konzultált az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval. Az Országgyűlés most az ehhez benyújtott módosító javaslatokról döntött, végszavazás várhatóan egy hét múlva lesz.

Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Tímea, Jávor Benedek, Szabó Rebeka, Szilágyi Péter és Dorosz Dávid (b-j), a Párbeszéd Magyarországért független képviselői "A néptől félj, ne Viktortól! Szavazz NEMMEL! feliratú transzparensekkel tiltakoznak, miközben a képviselők szavaznak az alaptörvény negyedik módosítása ellen az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. március 11-én. Mögöttük, az első sorban Kövér László, az országgyűlés elnöke (szemben, balra), Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, jobbra) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (mellette, b). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által tavaly decemberben benyújtott és most elfogadott indítványban a korábban visszavont előterjesztéshez képest annyi lényeges változás van, hogy - az Európai Bíróság határozatával is összhangban - fokozatosan lesz 65 év az egységes felső korhatára az igazságszolgáltatás közhatalmat gyakorló szereplőinek.    A javaslat értelmében tíz év alatt, fokozatosan csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatára, amely így 2023. január 1-jétől lesz egységesen 65 év.    Ez minden szempontból megfelel az Ab és az Európai Bíróság szempontjainak - mondta korábban az MTI-nek Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Az indítvány hatálya az Ab által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes, és rögzíti, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet.    Eszerint az érintett bírák kérhetik szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. Ha tanácselnök bírói szolgálati jogviszonya lett jogellenesen megszüntetve, őt a tanácselnöki tisztségébe is vissza kell helyezni. Azok a határozott időre kinevezett bírósági vezetők, akiknek bírói szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, akkor helyezhetők vissza - kérelmükre - bírósági vezetői tisztségükbe, ha az a tisztség, amelyből felmentették, a visszahelyezéskor még nincs betöltve. Ebben az esetben a vezetői tisztségének tartama az eredeti kinevezés szerinti ideig tart.

A bírák másik lehetősége, hogy nem tényleges, hanem rendelkezési állományba kerülnek vissza. Ők a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően nekik járó, a vezetői pótlék nélküli illetményük 80 százaléka és nyugdíjuk különbözetére jogosultak. A rendelkezési állományba helyezett bírákat háromévenként legfeljebb két évre lehet beosztani igazságszolgáltatási feladatra.    Akik ezzel sem kívánnak élni, azok választhatják az átalány-kártérítést, amely egyévnyi illetményük összegével lehet egyenlő. A bírák ezt meghaladó vagyoni kárukat bíróság előtt érvényesíthetik.

Biztosították a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségét


A parlament hétfői döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét.

Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.    Az alkotmánymódosítás indoklásában a Fidesz-KDNP képviselői azt írták: az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.

Csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat a választási kampányban

Az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat - döntött a parlament hétfőn az alaptörvény módosításával.

A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.    A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.

Jogellenessé minősíthetik az utcán élést


A parlament hétfőn az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést.

A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.    Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.   

Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

Az alkotmány rendelkezik az egyházak elismerésének szabályairól


Az Országgyűlés hétfőn az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket.

Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.    Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.    Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.

Az alaptörvény rögzíti a hallgatói szerződés lehetőségét

Az alaptörvényben rögzítette a parlament hétfőn a hallgatói szerződések lehetőségét.
Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.    Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Hatályukat vesztik a 2012 előtti Ab-határozatok


A parlament az alaptörvény módosításával hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat.

A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.    Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.    A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.    Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.

Elfogadta a parlament a negyedik alaptörvény-módosítást


Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn.

A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.    Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.   

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

Határozatban állt ki a birkózás olimpiai játékok programján tartásáért a parlament 

Az Országgyűlés hétfőn határozatban nyilvánította ki, hogy fontosnak tartja és támogatja a komoly magyarországi sportági tradíciókkal és eredményekkel rendelkező birkózás megőrzését a nyári olimpiai játékok versenyszámai között.

A képviselők 296 igen szavazattal egyhangúlag fogadták el ezt, a parlament sport- és turizmus bizottságának indítványára.    A Ház határozatával felkéri a kormányt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) együttműködve a magyar és nemzetközi birkózó szervezeteket bevonva segítse a lobbi tevékenységet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál (NOB) a sportág érdekében.   

A javaslat indoklásában emlékeztetnek, a birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, ez a sportág elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében. Az ókori olimpiák kezdete óta szerepel a játékok programjában és kiválóan tükrözi az olimpia szellemiségét, a békés tiszta küzdelmet, amelynek eszköze a fizikai erő, a technika, a dinamika, a gyorsaság, a test-test elleni sportszerű küzdelem - fejtik ki az Országgyűlés által elfogadott határozatban.

A parlament elfogadta a Malév-vizsgálóbizottság jelentését

A parlament hétfőn 298 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentését. 

A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület mintegy 80 oldalas jelentésének megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".    

A megállapítások szerint 2002-2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült.    

A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.

Az állam nem vásárol mobilszolgáltatót 

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a parlament gazdasági, valamint önkormányzati bizottságának együttes ülésén hétfőn cáfolta, hogy az állam mobilszolgáltatót akar vásárolni, viszont megerősítette, hogy az e-útdíj kiépítése határidőre megtörténik.

Az E.ON-gázüzletág megvásárlásával Magyarország gázpiaci elosztóközpont lesz, erősödik gázpiaci kereskedő szerepe. Amúgy is fontos, hogy a stratégiai ágazatok állami tulajdonban legyenek - indokolta a vásárlást a miniszter.   

A kormány nem tud engedni a rezsi csökkentéséből, különösen azért nem, mert az energetikai szolgáltatók a privatizáció után kényelmes pozícióban voltak - hangsúlyozta.    Az új paksi atomerőmű-blokkokra nemzetközi tendert írnak ki - erősítette meg a miniszter.    A vagyonkezelés kapcsán Németh Lászlóné kiemelte, hogy a pályavasút-társaság áprilisban jön létre, az év végéig pedig cégjogilag is integrálják a Volán-társaságokat.   

A Nemzeti Eszközkezelő lehetőségeit bővítik, és jó néhány önkormányzat terhein úgy csökkent az állam, hogy átveszi a ppp-jellegű beruházásaikat.    Az infrastruktúra területén folyik az utak teherbírásának  növelése és az Ipoly-hidak építése, amelyek közelebb hozzák a magyar-szlovák határ menti településeket.   

Kovács Tibor (MSZP) egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a Mol-részvények és az E.ON-gázüzletág megvásárlására 800 milliárd forintot költött a kormány. Ebből egymillió lakást lehetett volna hőszigetelni, és akkor a rezsi nem 10, hanem 30-50 százalékkal csökkenhetett volna - állította.    Németh Lászlóné ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy 2011-ben, a panelprogram keretében befogadott pályázatoknál 14 milliárd forintnyinak nem volt fedezete. Mára ez 4 milliárdra csökkent.

Orbán: botrányos a bíróság döntése a rezsicsökkentésről

Botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben. Jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. március 11-én. Mögötte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (b2) és Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója (b). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon - értesült a Napi Gazdaság. Az energiahivatal a jogerős ítélet megszületéséig nem kívánta kommentálni a lap értesülését.

Erre reagálva Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta: a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést. A cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy "vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz", a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben - mondta a miniszterelnök, megjegyezve továbbá, hogy a döntés a gázcégekre vonatkozik, de a közeljövőben ítélet várható az áramellátást biztosító vállalatok hasonló indítványa ügyében is.

A kormány azonban harcolni fog, azonnal új javaslattal áll elő, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni - jelentette ki. Ez nehéz küzdelem lesz, amelyhez minden magyar támogatására szükség van, "hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak: ez itt Magyarország. Meg kell mutassuk, Magyarország nem hagyja magát, itt a magyar állampolgárok érdeke érvényesül" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a tisztességes profitot elfogadja a kabinet, azt viszont nem, hogy családok milliói kerüljenek lehetetlen szociális helyzetbe.

A miniszterelnök ismét elmondta, hogy a 2002-2010 közötti rezsiemelések, valamint a bér-, nyugdíj- és családtámogatás-csökkentések miatt 2010-ben a háztartások mintegy 20 százaléka költötte jövedelme több mint egyharmadát lakásának fenntartására. Hozzátette azt is, hogy 2011-ben az egész Európai Uniót nézve Magyarországon voltak a legmagasabbak a rezsiköltségek.

Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az érintett cégek éveken át óriási profitokat termeltek, és tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken.

Ennek ismeretében a bíróság döntése maga a botrány - értékelte a kormányfő, jelezve ugyanakkor, hogy Magyarország ma már elég erős a magyarok érdekeinek érvényesítéséhez.

Felszólalása végén arra szólított fel mindenkit, akit szintén felháborít "a szolgáltatók botrányos viselkedése", hogy hallassa hangját, "üzenjük meg együtt ezeknek a cégeknek, nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel".

Orbán Viktor beszéde közben a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Vadai Ágnes többször is bekiabált, miközben párttársaival együtt egy "önkényuralom" feliratú lepedőt tartottak. Erre reagálva az ülést vezető Kövér László házelnök kérte a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy "egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van".

A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől.

Fidesz: az energiaszolgáltatók nem a kormánnyal, hanem az emberekkel állnak szemben

A Fidesz és a KDNP frakciója mindent meg fog tenni azért, hogy a kormány érvényesíteni tudja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseit - jelentette ki a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője hétfőn. Hangsúlyozta ugyanakkor: az emberek támogatására is szüksége van a kormánypártoknak, mert az energiaszolgáltatóknak tudniuk kell, hogy nem a kormánnyal, vagy pártokkal állnak szemben, hanem a magyar családokkal, akiknek elegük van abból, hogy Magyarországon a legnagyobb teher a rezsiköltség az Európai Unión belül.

Rogán Antal elmondta: az energiaszolgáltatók mindent megtesznek az extraprofitjuk csökkentése ellen, de a parlamentnek ilyenkor "az a kutya kötelessége", hogy mindent megtegyen a rezsicsökkentés védelméért. Szerinte minden frakciónak ezt kellene tennie, de ha egy párt nem ezt teszi, akkor más érdekek húzódnak a háttérben.

Mint mondta: "ismerjük már a receptet:" ha külföldi gazdasági érdekeket sért a kormány, akkor belföldi és külföldi támadások érik Magyarországot, de a kormány ki fog tartani, mert ez a családok érdeke.

A KDNP azt kéri, a kormány találja meg a törvényes megoldást a rezsicsökkentésre

A Kereszténydemokrata Néppárt azt kéri, hogy a kormány találja meg a törvényes megoldást és valósítsa meg a rezsicsökkentést. Ezt Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője mondta hétfőn a parlamentben, a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a magyar családokat súlyosan terhelik a rezsiköltségek, ugyanakkor az energiaszolgáltatók magas, Európában a legmagasabb profitot teszik zsebre Magyarországon.

MSZP: Orbán ne legyen mértéktelen!

Az MSZP szerint a miniszterelnök, amikor a közműszolgáltatókkal kapcsolatos bírósági ítélettel összefüggésben ismertette a kormányzati oldal álláspontját, elfelejtett arról beszélni, hogyan alakult ki a helyzet. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese Orbán Viktor napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: meggyőződése volt, hogy a kormányfő az alaptörvény negyedik módosítását hozza szóba, amelyről - tiltakozások ellenére - hétfőn szavaz a Ház. A képviselő közölte: az alkotmányos rend védelme ma minden demokráciában kötelesség. "Ne legyen mértéktelen" - szólította fel a miniszterelnököt Tóbiás József.

A Jobbik már várta a rezsicsökkentés folytatását

A Jobbik már nagyon régen várta a bejelentést a rezsicsökkentés folytatásáról - mondta Volner János hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva. Jelezte, szerintük az áramár esetében akár 30 százalékos is lehet a csökkentés. A jobbikos politikus hangsúlyozta: az áramárnak csak a fele a tényleges díj, a másik fele rendszerhasználati díj és a szolgáltatók számára "az előző szocialista kormány által garantált luxusprofit", így ezekből lehetne az akár 30 százalékos csökkentést végrehajtani.

Az állam nem vásárol mobilszolgáltatót

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, a parlament gazdasági és informatikai-, valamint az önkormányzati és területfejlesztési bizottságának együttes ülésén hétfőn cáfolta, hogy az állam mobilszolgáltatót akar vásárolni, viszont megerősítette, hogy az E-útdíj kiépítése határidőre megtörténik. Az E.ON gázüzletág megvásárlásával erősödik Magyarország gázpiaci kereskedő szerepe, az új paksi atomerőmű blokkokra nemzetközi tendert írnak ki - erősítette meg a miniszter.

A Jobbik tartózkodik a szavazáson

A Jobbik frakciójának képviselői tartózkodni fognak az alaptörvény negyedik módosításának hétfői zárószavazásán - jelentette be az Országgyűlés plenáris ülése előtti sajtótájékoztatóján Balczó Zoltán a Jobbik és a parlament alelnöke. Ismertette: a Jobbik szerint bár van sok pozitívum a tervezett módosítások között, de vannak súlyos, az ellenzéki párt felfogásával ellentétes részei is a tervezetnek, így a tartózkodás mellett döntött a frakció.

A Jobbik által nem támogatható módosítások között Balczó Zoltán az Alkotmánybíróság (Ab) szerepének és lehetőségeinek "további megnyírbálását" emelte ki. Hangsúlyozta: a Jobbik például azt szeretné, ha a köztársasági elnök az alaptörvény esetében továbbra is fordulhasson az Alkotmánybírósághoz. Balczó Zoltán felhívta rá a figyelmet: lehet, hogy a hétfői az utolsó lehetőség, hogy Áder János az alaptörvény kapcsán kikérje az Ab véleményét.

A Jobbik alelnöke ugyanakkor kifejezetten pozitív módosításnak nevezte az alaptörvénybe foglalt "családdefiníciót", valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjai felelősségének beemelését az alaptörvénybe.

Balczó Zoltán elmondta azt is: összességében a Jobbik szerint a kormány olyan dolgokat szabályoz az alaptörvényben, amelyek "nem oda valók", hanem törvényi szinten kellene szabályozni őket és mindezt azért teszi a kormánytöbbség, hogy ezen szabályozások alkotmányos vizsgálatát elkerülje. Példaként említette a hallgatói szerződések szerepeltetését az alaptörvényben.

Az MSZP nem vesz részt a parlament ülésén

Távol marad az MSZP a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva az alaptörvény negyedik módosítása ellen - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök.

A szocialista politikus újságíróknak azt mondta: az alkotmányosság látszata is megszűnik, ha a kormánypárti többség elfogadja a tervezett alaptörvény-módosítást. Szerinte annak egyik célja, hogy a Fidesz mindenkin - így az alkotmánybírókon, a diákokon és az ellenzéken is - bosszút álljon, aki nem a kormányoldal elvárásainak megfelelően döntött vagy viselkedik, a másik pedig újabb gesztust tenni a szélsőjobboldali szavazóknak.

Mesterházy Attila hozzátette, kevés eszközük van a tiltakozásra, ezért döntöttek úgy, hogy képviselőik egész nap távol maradnak a parlament ülésétől. Közülük csak Tóbiás József frakcióvezető-helyettes megy be az ülésterembe, hogy a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva elmondja az MSZP álláspontját.

Az ülésvezető elnök mérlegelésén múlik, hogyan óvja a Ház tekintélyét

Az Országgyűlés ülésvezető elnökének mérlegelésén múlik, milyen intézkedéseket, megnyilatkozásokat tesz a Ház tekintélyének megóvása érdekében - erről fogadott el általános érvényű állásfoglalást hétfőn az alkotmányügyi bizottság az MSZP kezdeményezése alapján, bár a szocialisták azt szerették volna, ha a testület Kövér László házelnök ülésvezetését elítélő állásfoglalást fogalmaz meg.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője arra kérte a testületet, hogy eseti állásfoglalásban állapítsa meg: Kövér László február 11-én megsértette részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó törvényi rendelkezést, amikor politikai véleményt megfogalmazva arra utalt, hogy az MSZP nehezen viseli az ellenzéki létet, amelyet lesz ideje megszokni.

Ehelyett a testület - a kormánypárti tagok támogatása, az MSZP elutasítása, és a Jobbik tartózkodása mellett - azt az általános érvényű állásfoglalást fogadta el, miszerint az ülésvezető elnököt megilleti a mérlegelési jog az Országgyűlés tekintélyének megóvását szolgáló, valamint az ülés rendjének fenntartásához szükséges ülésvezető megnyilatkozások, intézkedések tekintetében.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésén a szocialista Gúr Nándor interpellálta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt, akinek válaszát az MSZP képviselői több esetben is hangos bekiabálásokkal kísérték. Ezt követően Kövér László, az MSZP-frakció felé fordulva azt kérdezte: miért van az, hogy az MSZP frakciója tudja a legkevésbé elviselni a mások véleményét, hogy "önök kiabálnak be állandóan, folyamatosan, hangosan, csoportosan akkor, amikor az önök kérdésére valaki válaszolni próbál? Miért van ez mondják meg őszintén? Ilyen nehéz elviselni az ellenzéki létet? Lesz idejük megszokni." A házelnök megkérte a szocialistákat, hogy próbálják meg magukat fegyelmezni, mert - mondta - így nem lehet részrehajlás-mentesen ülést vezetni.

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az MSZP-s Bárándy Gergely azt mondta, nem ez az első alkalom, hogy a házelnök nem tesz eleget a pártatlan ülésvezetés követelményének, hiszen tavaly novemberben demagógnak minősítette egy szocialista képviselő felszólalását. Az MSZP ekkor is azt kérte, hogy az alkotmányügyi bizottság mondja ki, hogy Kövér László megsértette a részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó rendelkezéseket, azonban a testület ehelyett arról fogadott el általános érvényű állásfoglalást hogy a plenáris ülést vezető elnök csak az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében minősítheti a felszólalások tartalmát. Bárándy Gergely kifogásolta, hogy megint egy semmitmondó állásfoglalást fogadnak el.

Mesterházy Attila egy másik beadványban azt is kezdeményezte, hogy az alkotmányügyi bizottság mondja ki: a házelnök megsértette a házszabályt azzal, hogy visszautasított egy a Malév-vizsgálóbizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozati javaslathoz benyújtott szocialista kapcsolódó módosító indítványt. Ehelyett az alkotmányügyi bizottság - a kormánypárti képviselők támogatása mellett - arról fogadott el eseti állásfoglalást, hogy Kövér László helyesen járt el, amikor visszautasította a módosító javaslatot.

PSZÁF: a pénzügyi szervezetek csaknem 94 százaléka az ügyfelekre hárította át a tranzakciós illetéket

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) február 11-ig beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította  ügyfeleire a tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén - ez derült ki a PSZÁF-nak, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága számára készített háttéranyagából.

A bizottság hétfői ülésén Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a tranzakciós illeték bevezetése, a banki díjakba való beépítése miatt nincs tudomásuk érdemi jogi reklamációról, így az illeték érvényesítése a díjakban és jutalékokban minden bizonnyal a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt.

Alkotmányügyi bizottság: nem halasztják el az alaptörvény negyedik módosítását

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn nem vette napirendre az alaptörvény negyedik módosítása hétfői zárószavazásának elhalasztását kezdeményező MSZP-s javaslatot.

Az ülés elején a szocialista Bárándy Gergely az alaptörvény módosítását kísérő hazai és nemzetközi tiltakozásokra hivatkozva kezdeményezte, hogy a házszabály alapján az alkotmányügyi bizottság kérje a parlamenttől a javaslat zárószavazásának elhalasztását. Azt mondta, lehetőséget kellene adni a javaslattal kapcsolatos társadalmi, szakmai vitára, valamint arra is, hogy a kormány egyeztetni tudjon az Európai Bizottsággal és más nemzetközi szervezettekkel a témában. Az EU, az Európa Tanács főtitkára és az Egyesült Államok is a zárószavazás elhalasztására kérte a kormányt - tette hozzá, jelezve: a hazai és nemzetközi tárgyalások után bizottsági módosító indítványt nyújthatnának be a javaslathoz.

Mivel az alkotmányügyi bizottság hétfői napirendjén nem szerepelt az alaptörvény negyedik módosítása, a testület elnöke, a fideszes Cser-Palkovics András azt tette fel a szavazásra, hogy kiegészítsék-e ezzel a napirendet, hogy megtárgyalhassák az MSZP-s képviselő kezdeményezését. Ezt az MSZP-s és a jobbikos képviselők 6 igen szavazata és a testület kormánypárti tagjainak 17 nem szavazata mellett elutasította a bizottság.

Tüntetők zárták el a Parlament főbejáratait

Néhány, az alaptörvény módosítása ellen tüntető fiatal jelent meg hétfőn délelőtt a Parlament északi és déli főbejáratánál az autóközlekedést akadályozva. Részletek itt >>>

"Ne írd alá, János - Tiltakozás az Alaptörvény 4. módosítása ellen!"

A Terrorelhárítási Központ (TEK) biztonsági intézkedésként lezáratta a Sándor-palota előtti Szent György teret. Civilek hétfő estére a téren álló Köztársasági Elnöki Hivatal épülete elé szerveztek demonstrációt, hogy Áder János köztársasági elnököt arra kérjék, ne írja alá az - Országgyűlés által addig várhatóan elfogadott - alaptörvény negyedik módosítását. Részletek itt >>>

Átalakítja a kormány a Magyar Energia Hivatalt

A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával - önálló szabályozó szervként - létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

A hivatal látja el egyrészről a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.

A hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.

Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás.

A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni. A hivatal részletes feladatait és hatósági jogköreit azonban továbbra is az ágazati jogszabályok (a villamos energiáról, a földgázellátásról, a távhőszolgáltatásról, valamint a víziközmű-szolgáltatásról, illetve a hulladékról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeleteik) tartalmazzák. E törvényeknek, a hivatal státusának és nevének megfelelő módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.

Az energiaszolgáltatók nem háríthatnák át a fogyasztókra a különadókat

A tranzakciós díjakat, a külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót az energiaszolgáltatók a termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatják be - egyebek mellett ez is szerepel abban a törvényjavaslatban, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosításáról.

A törvényjavaslat szerint, ha a Magyar Energia Hivatalnak a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, akkor a most érvényes határozat a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után helyezhető hatályon kívül. Ezt a folyamatban lévő elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

Az indoklás szerint sok jogalkalmazói kérdés merült fel a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban, a törvényjavaslat ezeket a rendelkezéseket kívánja pontosítani. A javaslat a jelenleg hatályos szabályozás kiegészítésével azt teszi egyértelművé, hogy az ágazati különadókon túl egyes egyéb, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók át a fogyasztókra, ezzel is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.

A javaslatot kedden bocsátják szavazásra, a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Módosul az idei költségvetés, az uniós elszámolás szerinti hiány változatlan

Módosítaná a kormány az idei költségvetést, a parlament elé benyújtott javaslat szerint változnak a kiadási és bevételi főösszegek, valamint emelkedik a hiány, azonban a változások sem az uniós elszámolás szerinti egyenleget, sem az államadósságot nem befolyásolják. A Költségvetési Tanácsnak ellenvetése nincs a javaslattal kapcsolatban, de felhívják a figyelmet a további szigorú költségvetési gazdálkodás szükségességére.

A javaslat szerint a központi alrendszer bevételi főösszege 15 ezer 323 milliárd 816,1 millió forint, a kiadási főösszege 16 ezer 195 milliárd 150,9 millió forint, hiánya 871 milliárd 334,8 millió forintra változik. (A pénzforgalmi hiány eredetileg 841,2 milliárd forint volt.)

A Költségvetési Tanácsnak nincs ellenvetése az előirányzatok módosításának hitelességére és végrehajthatóságára nézve - olvasható a parlament honlapján közzétett véleményben. Megjegyzik, hogy a törvénymódosítás szerinti változtatások az állam-adósságszabály szempontjából semlegesek. A költségvetési törvény gyakori módosítása a költségvetési gazdálkodás előreláthatóságát rontja, azonban a tárgyalt törvénymódosításban megfogalmazott javaslatok az eljárási szabályok pontosítását eredményezik, és segítik a költségvetés-politikai célok megvalósítását - fogalmaz a testület. Az adósság-szabály, valamint a hiánycél tartása érdekében indokolt a figyelem ráirányítása a további szigorú költségvetési gazdálkodásra - írta a KT.

A módosítást egyebek mellett az teszi szükségessé, hogy az 5 ezer fő feletti helyi önkormányzatok adósság elemeinek kiváltását az állam részben úgy tervezi teljesíteni, hogy a 250 millió forintnál kisebb összegű adósságelemből átvállalandó rész visszafizetéséhez egyszeri, vissza nem térítendő (törlesztési célú) költségvetési támogatást nyújt. Ennek összege 20 milliárd forint, amellyel az önkormányzati adósságállomány csökken. Az egészségügyi feladatokat ellátó, megszűnő gazdasági társaságoktól átvállalt adósság rendezésére 9,5 milliárd forintot irányoznak elő. Ez része volt a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek költségvetési törvényben figyelembe vett adósságának. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában létrejött megállapodás alapján a költségvetésből 10 milliárd forint támogatást nyújtanának a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő munkáltatói bér- és járulékköltségek megtérítésére. A kiadásnövelésre az ad lehetőséget, hogy a közszféra bérkompenzációjánál 10 milliárd forint megtakarítással számol a kormány - fogalmaz a KT.

A pénzügyi biztos javaslatot dolgozott ki a devizahitelesek problémáinak megoldására

Javaslatot dolgozott ki a devizahitelesek problémáinak megoldására Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa, amelyet még hétfőn nyilvánosságra hoznak.

Doubravszky György hétfőn az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága előtt beszélt erről. Kiemelte: az általa, egy külső szakértő bevonásával elkészített szakmai anyagban olyan megoldást javasol, amely nem igényelne állami forrást, és nem szűkítené le az abban részt vevők körét.

Kifejtette: nem azt javasolja majd, hogy a jelenlegi árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket, mert "ez egy igazságtalan helyzet szentesítése lenne". A pénzügyi jogok biztosa kiemelte: javaslatának az lesz a kiindulópontja, hogy a devizában nyilvántartott, de forintban felvett, és abban is törlesztett hitelekre számos olyan költség - például árfolyamrés - rakódott, amely definíció szerint nem rakódhatott volna rá.

Doubravszky György elmondta: senkinek nem érdeke, hogy a magyar bankrendszer bármilyen szempontból meginogjon, de mindenkinek érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely az államnak, a hiteleseknek és a bankszövetségnek is kedvező, még ha rövid távon úgy is tűnik, hogy veszteséget hoz a bankoknak.

A magyar bankrendszer megújítását egy új, alternatív bankrendszer létrehozása segítheti - vélekedett a pénzügyi jogok biztosa.

A magyarországi háztartások devizakitettségéből, vagyis a devizahitelezésből adódó társadalmi feszültségek megoldására indított háromoldalú szakmai tárgyalásról a biztos kifejtette: bízik benne, hogy miután a Nemzetgazdasági Minisztériumban lezajlott az átadás-átvétel, folytatni tudják a tárgyalásokat, sőt fel is tudják azokat gyorsítani. Emlékeztetett arra, hogy az átmeneti időszakra, vagyis amíg nincs megállapodás, kezdeményezett egy 45 napos kilakoltatási moratóriumot. Ez nem a végleges megoldás, de fontos gesztus, amely azt biztosítja, hogy az érdemi tárgyalások alatt senki ne kerüljön az utcára - hangsúlyozta Doubravszky György.

Szólt arról is, hogy hivatala még nem tudta megkezdeni működését, aláírási joga is csak múlt péntek óta van. Elképzeléseiről kifejtette: egy modern, 21. századi fogyasztóvédelemben gondolkozik, ahol a jogászoknak kell megtanulniuk "emberül fogalmazni" és nem fordítva.

Simon Gábor (MSZP) kérdéseire válaszolva a pénzügyi jogok biztosa elmondta: a probléma megoldására irányuló kormányzati szándékot becsülni kell, és bízik abban, hogy javaslatát a devizahitelesek gondjainak megoldására a kabinet is támogatni fogja.

Elmondta, hogy álláspontja szerint az árfolyamgátba azért léptek be a vártnál kevesebben, mert az emberek olyannyira bizalmatlanok, hogy még ha jó is lenne a javaslat, akkor is elutasítanák. Minden olyan megoldást támogatni kell, amely az embereken segíthet - fogalmazott Doubravszky György.

Zsigó Róbert (Fidesz) hangsúlyozta: a fogyasztóvédelmi bizottság többször is foglalkozott a devizahitelesek problémájával, és fontosnak tartja a jövőben a pénzügyi biztos szerepét azért, hogy a magyar családok, vállalkozások még egyszer ne kerüljenek ilyen helyzetbe, mint amit a devizahitelezés okozott. A képviselő szerint el kellene érni, hogy az iskolákban tanítsanak a gyerekeknek alapvető pénzügyi ismereteket, hiszen nagyon fontos, hogy a fogyasztó elég információval rendelkezzen. A pénzügyi biztosnak fontos szerepe van az oktatás területén - mondta Zsigó Róbert.

Szilágyi György (Jobbik) kifejtette: a kormány eddigi intézkedései a devizahitelesek ötödén segítettek, és még nekik is nagy áldozatokat kellett hozniuk a hitelcsapdából való szabadulás érdekében. Úgy vélekedett, hogy a bankszövetség, a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete és a kormány más-más csónakban evez, és a kormány szavának kellene döntőnek lennie, "elég volt az egyezkedésből a bankszövetséggel, mert ők is felelősek a kialakult helyzetért".

A képviselő szerint a hitelfelvétel idején érvényes árfolyamon kellene átváltani és forintosítani a hiteleket; a bankok pedig "már bőven megkeresték azt a pénzt, amit megkereshettek ezekkel az üzletekkel". Szilágyi György hozzáfűzte, hogy szükség van normálisan működő és normálisan hitelező bankokra; a Jobbik nem a bankok, hanem azok hitelezési politikája ellen van.

Negyedszer módosíthat az alaptörvényen a Ház

A Ház ülése hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit szokás szerint az interpellációs időszak, majd az azonnali kérdések és kérdések követnek.

A határozathozatalok sorából fontossága alapján kiemelkedik az alaptörvény negyedik módosítása, amelyet valamennyi kormánypárti képviselő előterjesztőként jegyez. Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok.

Emellett rögzítenék a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.

Alkotmányos erőre emelkedhet még az is, hogy a parlamenti és az európai parlamenti választások előtt az induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett és ingyenesen kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban viszont korlátozhatók a politikai hirdetések.

A zárószavazás előtt álló javaslat ellen múlt csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarában, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat, és új, a társadalom részvételével zajló alkotmányozást követeltek.

Az alkotmánymódosítás miatt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Utóbbi az ügyben telefonon is egyeztetett a magyar kormányfővel. Orbán Viktor ezt követően Barrosónak írt levelében arról tájékoztatta a brüsszeli testület elnökét, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. "Szeretném biztosítani Önt arról is, hogy ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában" - írta a kormányfő.

A parlament hétfői ülésnapjának további részében elfogadhatják a Malév és a Budapest Airport privatizációját, majd visszaállamosítását vizsgáló bizottság jelentését, amely a korábbi szocialista és szabaddemokrata kormányok felelősségét állapítja meg a légitársaság csődje miatt. Határozati javaslat születhet továbbá a birkózás olimpiai játékok programján tartásának támogatásáról, valamint az igazságügyben dolgozók nyugdíjkorhatárának megállapításáról. Utóbbi előterjesztés alapján fokozatosan, tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára.

A napirendre vétel esetén kivételes sürgős eljárással még hétfőn tárgyalhatják, kedden pedig el is fogadhatják a kormány villamos energiát és földgázellátását érintő törvénymódosító javaslatát. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter ebben rögzítené például, hogy az ágazati különadókon kívül más, az energetikai szektort érintő adók sem háríthatók a fogyasztókra.

Több korábban tárgyalni kezdett indítvány vitájának folytatása mellett még hétfőn terítékre kerülhet a finnugor rokon népek napjáról szóló határozati javaslat, amelyet valamennyi frakció képviselője jegyez, beleértve az LMP-ét is, amely időközben megszűnt. Az előterjesztést módosító javaslatok hiányában kedden szintén elfogadhatják.