Már szabadon szárnyalnak a sérült, mezőfalvi kuvikok

Sajnos az egyik madarat a kezdeti javulás ellenére sem tudták megmenteni. A másik kettő azonban visszanyerte egészséges formáját. Természetesen a mezőfalviak nagyon szomorúak lettek volna, ha nem kerülnek vissza a kuvikok a faluba. Az alapos és hosszas előkészületek után az a döntés született, hogy a génállomány frissítése érdekében az egyik madár helyett egy másikat fognak szabadon engedni. A terv megvalósításának az ideje július 11-én, szombaton jött el. Előtte azonban pár napig új lakókörnyezetükhöz szoktatták. Először a megtaláló, majd a mentésben részt vevő elevenítette fel a történteket. A mezőfalvi Bartók Béla utcában lakó Darabos Richárd lett figyelmes a mentésre szoruló madarakra: – Több is volt belőlük. Az egyiket már macskák vették körül. Megpróbálták a lakók reptetni. A másik a kéménybe esett bele. Ezt a kazánon keresztül szedtük ki. A harmadikat az egyik ablakból cserkésztük be – mondta érdeklődésünkre Richárd.

Összesen három kuvik került fel Pestre – tette hozzá Pethes Bálint, aki egész családjával részt vett a mentésben. Ápolták, szállították a kis madarakat. Bálint elmesélte, hogy a gondos kezelés ellenére az egyik állatot már nem tudták helyrehozni, így a háromból kettő élte túl a kalandot. Jó hír a történetben, hogy két kuvik visszakerül Mezőfalvára. A kettőből az egyik egy másik fészekaljból való, az állományfrissítés miatt. A madarakat a saját erdős területem ligetes környezetében helyeztük el. Néhány napig szokták az itteni zajokat, klímát és most végre kiengedhetjük a speciális odúból – mutatott a madarak fán elhelyezett tartójára Pethes Bálint az elengedést megelőző pillanatokban.

Nagy volt az izgalom a röptetésnél. Bálint fia fogta messziről a nyitómadzagot, ami azért nem könnyen adta magát. Végül apai segítséggel csak megoldódott a csapóajtó lenyitása. Pár perc várakozás után az egyik kuvik szélsebesen kirepült. Először a közeli villanypásztor karójának tövében pihent meg, majd a terület szélén lévő farakások felé vette az útját. A másik madár kicsit bátortalanabb volt, de idővel az is kirepült – mondta későbbi érdeklődésünkre Pethes Bálint. A történet tehát boldog véggel zárult, ha nem is teljes létszámban. Mezőfalván egyébként elég nagy kuvikpopuláció él. Akik figyelmesek a természet hangjaira, azok könnyen találkozhatnak ezekkel a védett madarakkal.

A fajról a Magyar Madártani Intézet honlapján az alábbi olvasható:

Gyakori bagolyfajunk, főleg az alföldi tanyasi és mezőgazdasági területeken. Speciális mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük állományának növekedését. Részben nappal is aktív, ezért gyakrabban látni, mint a többi bagolyfajt. Röpte hullámzó, harkályszerű. Ha megzavarják, izgalmában le-fel billegeti magát. Főleg kisemlősöket és énekesmadarakat fogyaszt, de kisebb hüllőket, kétéltűeket és rovarokat is elkap.

Élőhelye, költése: leggyakrabban az alföldi tanyás térségekben kerülhet szem elé, ahol padlásokon, állattartó épületek tetőterében költ. A zárt erdőket elkerüli. A mezőgazdaság átalakulása, a tanyák csökkenése, az állattartás visszaszorulása miatt élőhelye szűkül. Élőhelyéből adódik, hogy kedveli az ember alkotta vidéki környezetet. Évente egyszer költ, de annak sikertelensége esetén pótköltésbe kezdhet. Általában 3–5 tojást rak, fészket nem épít. A hím csak a táplálék megszerzésében segíti a tojót a költés során. Hazai fészkelő-állománya 1500–2500 párra tehető (2000-2012), az országos állományváltozás trendje nem ismert.