Megnyílt a Széchenyi és kora

A kiállítást Farkas Lajos, a múzeum igazgatója nyitotta meg, és Vígh Róberttel kapcsolatban kicsit tréfásan megjegyezte, hogy nagy tisztelet jár azoknak az embereknek, akik nem offshore cégekbe teszik a pénzüket, hanem egy ilyen értékes gyűjteménybe, ami most Dunaújvárosban is látható.
Vígh Róbert elmondta, ő nagycenki származású, ebből talán érthető is, hogy miért az az elkötelezettség, amely a Széchenyi család öröksége felé van a részéről. Ugyanis az talán közismert, hogy ott van a Széchenyi kastély, 1973-ban itt nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeuma, amely Magyarország legnagyobb alapterületű emlékmúzeuma a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatja be. A Széchényi-kastély a korai klasszicizmus pompás emléke, Magyarország kastély-építészetének egyik kiemelkedő alkotása.

Vígh Róbert elmondta, közel ötezer darabos a gyűjteménye, ebből az Intercisa Múzeumban kétszázat lehet megtekinteni, amelyek közül több is államilag védett. Rövid beszéde után kifejezte, most is szükség lenne az országnak egy Széchenyi Istvánra.
Ezt Farkas Lajos megerősítette, mivel a budapesti dugók miatt nem érkezett meg Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke. 
- Kellene egy Széchenyi István, hogy ne legyenek dugók - említette meg az igazgató.
(Végül azért sikerült Dunaújvárosba érkeznie Széchenyi Tímeának, és megismerhettünk egy nagyon kedves, szerény hölgyet, egy igazi Széchenyit, aki Gróf Széchenyi István bátyjának, Gróf Széchenyi Pálnak a leszármazottja.)

A megnyitón ott volt dr. Kőrösi Mária egyetemi docens, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja is, aki a Széchenyiek tetteit méltatta. Kiemelt olyan dolgokat is, ami talán kevésbé köztudott, például, hogy nagyon sokat tett a magyar malomiparért és a hajógyártásért. Egy érdekes információval is szolgált, miszerint nem igaz, hogy Széchenyi István nem tudott magyarul. Kazinczy Ferenc nyelvújítónk hatéves korában meglátogatta, és akkor ő Kazinczyval magyarul beszélgetett.
Kőrösi Mária beszéde végén idézte Széchenyi Istvánt, hogy a legfontosabb a hit, a kötelesség és a haza szeretete.

Az eseményen ott volt dr. Mészáros Lajos fideszes országgyűlési képviselő is, aki először került be a Parlamentbe, és a kiállításmegnyitó volt az első olyan nyilvános esemény, amelyen országgyűlési képviselőként vett részt. A kiállítás jelentőségét néhány mondatban így foglalta össze.
- Arra biztatok mindenkit, ha teheti, nézze meg ezt a szép kiállítást, hiszen amellett, hogy Dunaújváros egyik gimnáziuma Széchenyi István nevét viseli, hasznos megismerkedni annak a családnak a történetével, amely hazánk fejlődéséért oly sokat tett. Többek között nekik köszönhetjük a Magyar Tudományos Akadémia elődjének, a Magyar Tudományos Társaságnak a létesítését, a hajózás és hajógyártás megteremtését, a Lánchíd megalkotását, a Tisza-vidék árvízmentesítését, a lóverseny és a lótenyésztés meghonosítását, és még sorolhatnám. Munkájukkal gyakorlatilag megteremtették a modern Magyarország alapjait, a jólétet és a gazdasági stabilitást. Mertek újítani, és új dolgokba belefogni. Az ő szellemiségük és példájuk legyen a szemünk előtt akkor, mikor bő százhatvan évvel később a jelenben Dunaújváros és a térség fejlődéséért dolgozunk. Hiszen ők is előre mentek és nem hátra!
A megnyitó befejezéseképpen Vígh Róbert személyesen tartott tárlatvezetést a szép számú közönségnek. A rengeteg látnivaló között volt a Hitel, a Világ és Stádium című könyvek első kiadása is. Ezzel kapcsolatban Vígh Róbert megjegyezte, a hitel szó alatt Széchenyi nem a banki hitelt, hanem a hitelességet értette. Ez a mondat mindent elmond Széchenyi gondolkodásáról.
Végezetül csak annyit: ezt a kiállítást senkinek sem szabad kihagynia.