Rendhagyó emlékezés

Az eseményen jelen volt a képviselő-testületből Nagy Anita, Oberrecht Tamás, Posch János képviselők és Jobb Gyula polgármester, dr. Neumann Helga jegyző, a Fekete István Általános Iskola igazgatója, Schinogl Ferenc és Nagy Mariann igazgatóhelyettes, valamint Molnár Levente és Molnár István.

A megemlékezésen elsőként Oberrecht Tamás önkormányzati képviselő mondott beszédet. Kiemelte, hogy elődeink áldozatát soha nem feledhetjük, és végtelen hála, köszönet jár küzdelmeik elismeréseként. Hangsúlyozta, hogy mivel az évforduló napja 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja, ezért ez még inkább megerősít minket, magyarokat.

Ezt követően Jobb Gyula polgármester búcsúzott el a település közelmúltban elhunyt, megbecsült polgárától, Molnár Lajostól. A polgármester Lajos bácsi örömteli, nyitott személyiségére, tenni akarására, alkotó energiájára, büszke magyar öntudatára, a helyi trianoni megemlékezések vezérszónokára emlékezett. Részt vett a településstratégia kialakításában, alprojektvezetőként és később kulcsi polgárként is a különböző társadalmi rétegek kommunikációjának összehangolásán dolgozott. A Kulcsi Krónika szerkesztőségének megbecsült tagjaként, rendszeresen publikált az önkormányzati újságban. Véleményt és ízlést formáló, míves alapossággal kidolgozott írásai, jegyzetei egyedi színfoltot adtak a kiadványnak az olvasók legnagyobb örömére. Utolsó írása megjelenésének sajnos már nem tudott örülni, csak halála után készült el az újság. A polgármester búcsúztatójában arról is beszélt, hogy Lajos bácsit sokan ismerték fafaragóként is. Műveit – köztük a miniszterelnöknek készített nagy Magyarországot, vagy a pedagógusszavazásra készített szív alakú tányérokat – örök emlékként őrizzük. Jobb Gyula hangsúlyozta, hogy határozott értékrendje társadalmi felelősségvállalásra és aktív cselekvésre késztette a közjóért Molnár Lajost, ezért örök példája a településnek. 

A polgármester megható búcsúja után Farkas Lajos, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója rendhagyó és nagyon tanulságos történelemórát tartott a történelmi eseményt részletezve. 

– A magyar történelem egyik nagy tanulsága, hogy nemzeti történelmét magának a magyar nemzetnek kell írnia, mert más néptől csak annyit lehet várni, amennyi annak saját nemzeti érdekeibe beleilleszthető. Nagyon jó példa erre a trianoni békeszerződés nemzetgyilkos rendelkezése, amikor is Magyarországot a történelem során szinte páratlanul megcsonkították, területének több mint a kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét akaratuk ellenére szláv és román uralom alá helyezték – mondta el bevezetőjében Farkas Lajos, majd hazánk veszteségeinek részletezése után így folytatta:

– A trianoni békeszerződés a nemzetközi jognak az elkorcsosulása, amelyet a bosszú és a gyűlölet szült, és ez majd jellemző lesz az egész XX. század szellemére is. A koldusszegény csonka országot még jóvátételre, háborús kártalanításra és a menekülő százezrek eltartására is kötelezték, egy bolsevista diktatúra és román országrablás után. A békeszerződés diktálói között sokan voltak olyanok, akik már régóta készültek Magyarország megcsonkítására, ez a terv még az 1848–49-es levert szabadságharcra nyúlik vissza. Voltak, akik tudatlanságukkal váltak részeseivé egy nemzetcsonkításnak, és voltak – és ami fájó, hogy még ma is vannak – olyanok, akik megpróbálják Trianon döntéseit igazolni – emelte ki a történész.

– Csakis egymásban bízhatunk, magyar a magyarban, különben elvesztünk – hangsúlyozta a diákokhoz fordulva az ünnepi történelemóra során Farkas Lajos.

A program végén a Fekete István Általános Iskola nyolcadikos diákjai adtak irodalmi műsort.

Zárásként pedig a Kulcs Községi Önkormányzat képviselő-testületének megjelent tagjai helyeztek el koszorút az emlékhelyen.