Bíborosi látogatás és megnyitó

A múzeumok másfél év utáni újranyitását az ötéves Magyar Papírmúzeum igen jelentős, egyházi témájú eseménnyel tisztelte meg. „A bibliák papírvilága” címmel Galambos Lajos kétezer darabos, Bibliákat tartalmazó magángyűjteményének legszebb kiadványaiból rendezett be időszakos kiállítást a múzeum. A számos eredeti és egyedi bibliát bemutató tárlat megnyitását dr. Erdő Péter bíboros örömmel vállalta el.

A kiállítás megnyitóján Pelbárt Jenő kiemelte, hogy örül annak, hogy a vírushelyzet a múzeum és a kultúra iránti érdeklődést nem tudta elvinni. Mint mondta négy nagy évfordulót ünnepelhetünk ebben az évben: ötéves lett a papírmúzeum, 150 éves a magyar vízjelkutatás, 350 éves a legnagyobb zenetörténeti magyar kincsként nyilvántartott Kájoni-kódex és 750 éves az európai vízjel.

Bencs Attila köszöntőjében hangsúlyozta, nagy öröm számára, hogy a múzeum ismét megtelt élettel és érdeklődőkkel. Elmondta, hogy a helyi papírmúzeum olyan értékeket képvisel, amelynek híre egész Kínáig, a kínai papírmúzeumokig jutott el, amire méltán lehetünk büszkék. Csakúgy a 2016 őszén megnyílt Látogatóközpontra, ahol be tudják mutatni, hogy milyen tevékenységet is folytatnak. Ahol megismertethetik a papíripart, a papírt mint terméket és azokat a folyamatokat, ahogy ez a termék elkészül.

Dr. Erdő Péter örömét fejezte ki, hogy egy bibliakiállítást nyithat meg ebben a múzeumban. Kiemelte, hogy nagyon hosszú volt az út odáig, hogy a Bibliát több százmilliós példányszámban lehessen terjeszteni a világon és ehhez nagyban hozzájárult például a papír megjelenése. Hiszen, mint mondta, a papír előtti időkben pergamenre írt bibliai szövegekből eredeti állapotukban vajmi kevés maradt fenn. Idővel az is kiderült, ha egész könyveket másolnak át papírra, az sokkal olcsóbb, mint a pergamen.

Itt megjegyezte, hogy a papíralapú közlés terjedésével felmerült a hitelesség kérdése is, akkor született meg a bevezetőben már említett vízjel. Elmondta, hogy ezt követte a betűszedés feltalálása, amely ismét nagyot lendített a könyvek másolásának ütemén, és ismételten tizedére csökkentette annak költségeit. Ez, mint mondta, egy egész kulturális lavinát, egy szellemi robbanást indított el. Kiemelte, hogy ebben az időszakban a Biblia mint a hit és erkölcs legfőbb zsinórmértékének a terjedése is soha nem látott méreteket öltött. De a papír újkori felhasználásának nagyszerűségéről is beszélt, s egyben megdicsérte a múzeumot és a kiállítóközpontot, hogy annak gyártását és felhasználhatóságát milyen részletesen bemutatja.

Mint mondta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve például felmerült az, hogy a szeptember 12-ei, budapesti pápai szentmisén a járvány elleni intézkedések fényében hányan is vehetnek részt. Amennyiben csak korlátozott számban, úgy a Hősök terén nagy hasznát veszik majd a kartonpapírból készült székeknek.

Dr. Erdő Péter bíboros a beszéde végén Isten áldását kérte a kiállításra, annak látogatóira. A bíborosi megnyitóbeszéd után az egybegyűltek megtekintették a kiállítást, amelynek egyik fő látványossága az 1626-ban kiadott, első teljes katolikus Biblia, az ún. Káldi-biblia XVII. századi fakszimilepéldánya, vagyis hasonmásmodellje volt. A hasonmás jelző azt jelenti, hogy az akkori kor technikáját alkalmazva, sőt, az akkor vétett hibákat is elkövetve készült a fakszimilemodell, amely munka két évet vett igénybe. A tárlat másik különlegessége a 350 éves Kájoni-kódex fakszimilepéldánya, a legnagyobb zenetörténeti magyar kincsként nyilvántartott kódex hasonmáspéldánya volt.