Jelentős károkat szokott okozni Fejérben a jégverés, de Dunaújváros környékén már ritka

A beruházásról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kommunikációs csoportjától kértünk és kaptunk tájékoztatást. Mint azt válaszukban megírták: az elmúlt 35 év megfigyelései alapján az összes biztosított mezőgazdasági kárnemen belül 20 százalék volt a jégkár aránya. Ez azonban a jövőben bizonyosan csak nőne, hiszen egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események.

A jégkár elleni védekezéshez már évek óta jó referenciák állnak rendelkezésre, a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (Nefela) az 1990-es évek óta Somogy, Tolna és Baranya megyében működik – s ilyet használnak Franciaországban, Spanyolországban és Horvátországban is.

Ennek okán fogalmazódott meg a gondolat, hogy ezt a jól működő rendszert érdemes lenne az egész országra kiterjeszteni. A kivitelezésre a Vidékfejlesztési program keretében különítettek el 1,8 milliárd forintot.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos rendszert négy régióra bontva építi ki, a Nefelát pedig integrálja. A talajgenerátorokat országosan egy 10×10 kilométeres rácsháló rácspontjaihoz illesztve telepítik, összesen 968 talajgenerátor szükséges az országos fedés biztosítása érdekében. Ezek többsége, 764 darab kézi működtetésű lesz, a többi pedig automata. A NAK-nak ezért a manuális talajgenerátorok működtetését végző kezelőket is fel kellett kutatni, az automaták esetében pedig olyan embereket, akik helyet adnak a berendezéseknek.

A kezelők a diszpécserszolgálattól kapott instrukciók alapján működtetik a manuális berendezéseket. A működésbe hozott talajgenerátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe. Ez az anyag a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy jégkristályok alakuljanak ki, a kisméretű jégszemcsék pedig elvileg már nem okoznak nagy kárt a talajra hullva.

A megfelelő időzítést az Országos Meteorológiai Szolgálat által most üzembe állított hiperteljesítményű számítógép is segíti, amellyel a szakemberek még pontosabb időjárási modelleket tudnak készíteni.

A jégkármérséklő rendszer a kalkulációk szerint a hatóanyagból éves szinten átlagosan körülbelül 325 ezer liternyit használ fel, hozzávetőleg 500 millió forint értékben.

Azt is megtudtuk: a tervek szerint évente 50 milliárd forint kárt tudnak megelőzni a rendszerrel, miközben a fenntartás a gazdáknak egyetlen pluszforintjába sem kerül, ugyanis azt a kárenyhítési alapból finanszírozzák. Ám a Jéger nem csak a gazdáknak lesz jó, hiszen gépkocsikat, épületeket is sikerül vele megvédeni.

Ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse kertészet tulajdonosa és vezetője a jégverésről lapunknak elmondta: amióta vállalkozása működik, eddig szinte minden évben volt jégeső, csak a jég mértéke és a jégdarabok nagysága volt a kérdés. Ha apró szemű jég esik, akkor a kár is kicsi. A jégkármérséklő rendszer a kertészetek számára kárenyhítést jelenthet, és megelőzhet sok más kárt is, ami épületekben, autókban eshet.

Előfordult már, hogy Mezőfalva-Szőlőhegy térségében egy szezonban kétszer-háromszor is esett a jég, helyenként és esetenként komoly károkat okozva a termésben. Az utóbbi négy-öt évben mindazonáltal csökkenni látszik a jégesők gyakorisága. A klasszikus, nagy viharok, amelyek hirtelen, erős lehűlést és jeget hoznak, rendszerint nyugat felől érkeznek, és vagy elkerülnek minket, vagy mire Dunaújváros térségéig elérnek, többnyire már megszabadulnak jégtartalmuktól, tehát hozzánk nem hoznak már csapadékot. Ami mindig sok csapadékkal jár a mi vidékünkön, az a délről, délnyugatról érkező mediterrán ciklon, ami viszont ritkán hoz jeget, inkább nagy esőkkel jár. Az is igaz viszont, tette hozzá a kertészeti szakember és vállalkozó, hogy ha ezek a mediterrán ciklonok mégis jégfelhőkkel érkeznek, akkor abból rendszerint nagyon nagy jégeső és jégkár keletkezik. Ha pedig a kiadós jégverést még özönvízszerű esők is kísérik, akkor a kár a sokszorosára nőhet. Úgyhogy az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő rendszer a mi vidékünkön is nagyobb biztonságot jelenthet a gazdáknak, nyugodtabban lehet majd tervezni a munkát.