2020.11.13. 21:00
Versenyképes felsőoktatás
A Tudományos Hét kapcsán megkerestük dr. Galambos Dénes miniszterelnöki biztost, aki szólt a felsőoktatás helyzetéről és a Dunaújvárosi Egyetem szerepéről is. Elmondta, Magyarország jövője a mai fiatalok döntéseiből áll össze. Amilyen szakmát, pályát, amilyen életet és jövőt választanak maguknak, olyan lesz Magyarország.
2020.05.21. Dunaújvárosi Egyetem Épülete Dunaújváros Fotós: Zsedrovits Enikő ZsE Dunaújvárosi Hírlap
Fotó: Zsedrovits Eniko
Értékteremtés felsőfokon
A kormány a felsőoktatási stratégia megfogalmazásakor elsődlegesen a gazdasági és nemzetstratégiai szempontként vette figyelembe azt, hogy a főiskolák és egyetemek hozzá tudjanak járulni a nemzetgazdasági értékteremtéshez és a nemzeti értékek megőrzéséhez.
Ennek köszönhetően a felsőoktatási képzések és a gazdasági intézmények közötti összhang megerősödött, Magyarország felkerült a felsőoktatás nemzetközi térképére. A tehetség és kiválóság előtérbe került, stabilitást, kiszámíthatóságot teremtettek az intézményrendszerben, a bérekben, a hallgatói támogatásokban.
Alkalmazott tudományok egyetemeként jó úton halad a Dunaújvárosi Egyetem
A miniszterelnöki biztos szólt arról is, hogy a felsőoktatás átalakításával az új, alapítványi működési forma nagyobb szabadságot garantál az intézményeknek, mert így jelentős fejlesztési forrásokhoz juthatnak, rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdaság igényeire. Az egyetemi rendszer megújítása és modernizációja mellett a tehetséggondozásra is minden intézményben nagy hangsúlyt kell fektetni.
A Dunaújvárosi Egyetem szerepe
A 2012–2013-as időszak nehéz volt az egyetem (akkor még főiskola) életében, hiszen akkor nemcsak a működés fenntartása, hanem az intézmény önállósága is veszélyben volt. Sokat jelentett 2013-ban az a 900 millió forintos rendkívüli központi támogatás, amellyel sikerült áthidalni a gazdasági válságot. Az új szemléletváltással, az alkalmazott tudományok egyetemeként pedig jó úton halad már az intézmény.
A Dunaújvárosi Egyetemnek és valamennyi releváns felsőoktatási intézménynek hangsúlyos szerepe van az ország kevésbé fejlett régióiban, ahol egyszerre jelentkezik a társadalmi mobilitás és a gazdaságfejlesztés igénye. Ezekben a régiókban a felsőoktatási intézményeknek regionális katalizátorokká kell válniuk, hogy – egyfajta szellemi központként, bázisként – képesek legyenek támogatni a helyi gazdaság fejlesztését.
Azért, hogy a Magyar Kormány ezen célokat elősegítse, az elmúlt 10 évben több mint 10 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az egyetemre, az éves állami normatíván túl.
Paks II: mérnökképzés helyben
A dunaújvárosi hallgatók hamarosan az évszázad legnagyobb volumenű beruházásába is bekapcsolódhatnak. A tavalyi évben megállapodás született Süli Jánossal, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterrel, hogy a Paks II beruházáshoz szükséges mérnökök egy részét Dunaújvárosban képzik ki, amelyhez Paks II Zrt. 1,5 milliárd forint forrást biztosít. Az egyetem az elmúlt években számos meghatározó ipari szereplővel kötött megállapodást, amelyek mind az itt végző diákok elhelyezkedési lehetőségeit, tapasztalatszerzését biztosítják. Olyan cégóriásokkal működik együtt az egyetem, mint a Tungsram vagy a Rosatom.
A folyamatos munkának meg is lett az eredménye
Felmérések szerint a Dunaújvárosi Egyetem műszaki szakjain végzők átlagosan bruttó 450 ezer forint munkabért kapnak, amely országosan is kiemelkedőnek számít.
A kormány hamarosan dönt az állami felsőoktatási intézmények koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági kárait enyhítő lépésekről. A Dunaújvárosi Egyetem részére több mint 400 millió forint többlettámogatás fog érkezni még az idén, amely az egyetem járvány miatt kiesett bevételeit és rendkívüli kiadásait fogja kompenzálni. A cél, hogy az egyetemek a járványhelyzetből is megerősödve tudjanak kikerülni.
