Újsághirdetéstől az egyesület alapításig

Még mielőtt az elvetemült fantasy-rajongók azt hinnék, hogy egy Trónok harca-epizódot szeretnék feldolgozni az alábbi írásomban, el kell keserítsem őket, nem erről van szó. A DUE DSE mellett a helyi kosárlabdaélet másik jelentős, megkerülhetetlen egyesülete a Dunaújvárosi Sárkányok.

Az egyesület megalakulásához – ami jövőre lesz 10 éves – bármilyen meglepő, még a Dunaújvárosi Hírlapnak is van némi köze Boda Gábor szerint, aki a klub edzője, elnöke, alapítója, mindenese.

A sárkánytojások, avagy a kezdetek

Boda Gábor Dunaújvárosban született, majd 11 évesen a család Svédországba költözött. Itt ismerkedett meg a kosárlabda alapjaival, saját elmondása szerint nem volt kiemelkedő kvalitású játékos. A három koronásoktól 30 évesen tért vissza. Akkor fogalmazódott meg benne az edzősködés gondolata. Edzői diplomáját 2012-ben a Testnevelési Főiskolán szerezte, majd szakedzői képesítést is szerzett.

Svédországból hazatérve, nem biztos, hogy első dolgom lett volna egy sportklub megalapítása.

– Nekem sem az volt. Amikor harmincévesen hazatértem, ha jól emlékszem, pont a Dunaújvárosi Hírlap hasábjain láttam meg egy hirdetést, hogy egy alakuló kosárcsapathoz edzőket keresnek. Jelentkeztem a hirdetésre, és bár a feladó, aki az egészet elindította, később kiszállt, átvettem tőle az ügymenetet, és a kötelező adminisztráció elvégzése után megalakítottam az egyesületet.

Ennek immár kilenc éve.

– Nem pontosan. Az alapítás éve valóban átcsúszott 2011-re, de magát a szervezést már 2010-ben elkezdtük, akkor még csak 15 gyerekkel foglalkoztunk, akkor az volt a célkitűzés, hogy fejlesszük, sőt egyáltalán elindítsuk az utánpótlásképzést itt, Dunaújvárosban.

Hogyan kezdődött a toborzás?

– Az elején egy U11-es csapattal indultunk, 9-10 éves fiúkkal. Toborzóeseményt tartottunk, ha jól emlékszem a Gárdonyi Géza Általános Iskola tornatermében voltunk. Végül egy csapatra való fiatal összejött, velük indultunk el a korosztályos bajnokságban és a különböző kupákon.

Dobd a kosárba!

Az egyesületnek nagy segítség volt, hogy idejekorán csatlakozott a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége által indított „Dobd a kosárba!” kezdeményezéshez. A sportágfejlesztési program lényege, hogy a szervezet és az adott oktatási intézmény vagy egyesület kölcsönösen segítik egymást a kosárlabdasportág népszerűsítése, gyerekekkel történő megismertetése és rendszeres kosárlabda-foglalkozások megtartása céljából.

Hogyan sikerült továbblépni a következő szintre?

– Ez nagymértékben köszönhető az MKOSZ, mára sajnos megszűnt programjának, a Dobd a kosárba! kezdeményezésnek. Ez egy iskolai toborzóprogram, amit a szövetség finanszírozott. Mi ebben részt vettünk, elkezdtünk együttműködni más helyi iskolákkal, ezáltal több fiatalhoz tudtunk eljutni. Ennek köszönhetően fel tudtuk tölteni a korosztályokat. 2017-re eljutottunk oda, hogy minden korcsoportban (U11, U12, U14, U16, U18) vannak csapataink. Bár van felnőttegyüttesünk is, javarészt utánpótlás-játékosokból áll.

Ez mit jelent a számok nyelvére lefordítva?

– Tavalyi adatokkal tudok szolgálni, Akkor volt összesen 104 igazolt versenyzőnk, de emellett természetesen olyan fiatalokkal is foglalkozunk, akik nincsenek versenyzőstátuszban. Az idei évben a Covid-19 miatt sajnos nem tudtuk folytatni a toborzást, de amint ezt a hatályos rendeletek lehetővé teszik, szeretnénk újra aktivizálni magunkat. Emiatt nemcsak nálunk, hanem mindenhol visszaesett valamelyest a létszám, vannak, akik egyszerűen abbahagyják, ha nem tudnak edzésre járni, ezt az emberi részt is meg lehet érteni, sőt el kell fogadni.

A kijárási korlátozások a Sárkányokat is érintették. Az edzéseket nehezen tudják megoldani, ugyanis a tankerület bezárta a tornatermeket az egyesületek részére. Jelenleg most csapatbusszal szállítják a fiatalokat az edzés helyszínére, Rácalmásra, ahol összevont edzéseket tartanak. A szakember elmondása szerint a gyerekek a kialakult helyzetet jól kezelik.

A versenyrendszerek azonban megsínylik a Covidot. Sok csapat eleve el sem megy a mérkőzésre, de sok esetben csak hiányos létszámmal vesznek részt az adott találkozón.

Érmek nélküli sikersztori

„Az aranyérem csodálatos dolog, de ha nélküle nem érsz eleget, akkor vele sem” – szól a bölcs mondás. Azt ugyan nem lehet mondani, hogy a Dunaújvárosi Sárkányok soha ne nyertek volna semmit – ezt egyébként Boda Gábor sem állítja –, de a szakember nem az érmek számában méri az egyesület sikerét.

Sokkal nagyobb eredménynek tekinti, hogy olyan klubmodellt sikerült kialakítani, amely immár tíz éve működik, ráadásul stabil alapokon nyugszik, és biztosítja a dunaújvárosi fiatalok hozzáférését a kosárlabdázáshoz.

– A fő célunk, hogy az egyéni tehetségeket kineveljük, és az ő számukra biztosítsuk a továbblépési lehetőséget, hogy akár élsportolóvá váljanak. Ennek érdekében az Alba Fehérvár együttesével van egy partneri megállapodásunk, főként ebbe az irányba igyekszünk fejlődni. Ennek a munkának az egyik első „gyümölcse” Csépány Zalán, aki az egyik első játékosunk volt, és most igazolt NB I-be. A Covid után mindenképpen szeretnénk folytatni a toborzást. A lényeg, hogy a legkisebbeket bevonzzuk, ugyanis az ottani gyerekekből tudjuk majd fejleszteni a felsőbb korosztályt is, ezáltal tömegsportbázist biztosítsunk a fiataloknak. Bár sok sportág van reprezentálva ebbe a relatíve kis városba, mégis elmondhatom, hogy anélkül is jönnek a fiatalok, hogy toboroznánk, hála annak, hogy immár csaknem tíz éve létezünk.