2020.08.24. 07:00
Tanévkezdés és a járványügyi eljárásrend az intézményekben
A köznevelésben tanuló gyermekek és a munkájukat végző pedagógusok közvetve több millió állampolgárral vannak napi szintű kapcsolatban. Ezért esetükben különösen fontos a koronavírus elleni védekezés minél hatékonyabb megszervezése – olvasható az EMMI által jegyzett, a tanév megkezdése előtt minden köznevelési intézménybe eljuttatott, a következő tanévre vonatkozó járványügyi protokolljában.
A minisztérium az operatív törzzsel, a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK) együttműködve állította össze az Oktatási Hivatal segítségével valamennyi óvoda, iskola részére eljuttatott, a 2020/2021-es tanév kezdésére és lebonyolítására vonatkozó részletes intézkedési tervet – írta az MTI a témával kapcsolatban.
A protokoll rendelkezik arról is, ha vírus gyanúja merül fel az iskolákban
Az EMMI a honlapján így foglalta össze az intézkedési terv lényegét: a kiadott járványügyi protokoll elsődleges célja a köznevelésben dolgozók és tanulók védelme, az oktatás folyamatosságának és az intézményi működés stabilitásának garantálása, a koronavírus-járvány terjedésének megelőzése. A protokoll bevezetéséről és alkalmazásáról az intézményvezető köteles gondoskodni, a fenntartó feladata a megvalósítást ellenőrizni. Fontos kiemelni, hogy a protokoll rendelkezik arról, hogy minden köznevelési intézményben alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni.
Az EMMI a protokoll megjelenése utáni napokban közleményt adott ki, amely szerint a sajtóban elterjedt téves információval szemben az iskoláknak kiküldött protokoll szerint a tanórákon nem előírás a 1,5 méteres védőtávolság megtartása. Az egy osztályba járó gyermekek akkor is szoros kontaktusba kerülnek egymással, ha a padok között biztosított a nagyobb távolság. A közlemény szerint az intézkedési terv a közösségi terek – például a folyosó – esetében hangsúlyozza a távolságtartás fontosságát, mivel ott a különböző osztályba járó tanulók is keveredhetnek egymással. Továbbá a szülők felelőssége, hogy olyan gyermeket ne engedjenek óvodába, iskolába, akinél betegségre utaló jeleket észlelnek, továbbá segítsék elő otthon is az alapvető higiénés szabályok (pl. köhögési etikett) betartását. Az intézkedési terv értelmében, ha valamelyik köznevelési intézményt közvetlenül érintő megbetegedés történik, az EMMI és az NNK a területi népegészségügyi hatósággal közösen megvizsgálja, hogy milyen intézkedés szükséges az adott intézményben. Egyedi, intézményre vonatkozó döntést az operatív törzs hozhat, amelynek egyik formája lehet a tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése. A protokoll módosításig vagy visszavonásig marad érvényben, bevezetéséről és alkalmazásáról az intézményvezető köteles gondoskodni, a fenntartó feladata pedig a megvalósítást ellenőrizni. A protokollt a járványügyi helyzet alakulásától függően, a tapasztalatok figyelembevételével lehet módosítani, arról az intézmények részletes tájékoztatást kapnak – foglalta össze az MTI.
Fontos még kiemelni, hogy annak a tanulónak az iskolai hiányzását, aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozik tartós betegsége (például szív-érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, rosszindulatú daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek) vagy például immunszupprimált állapota miatt, erről orvosi igazolással rendelkezik, és azt bemutatja, esetleges hiányzását igazolt hiányzásnak kell tekinteni. Amennyiben egy gyermeknél, pedagógusnál vagy egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell az iskolaorvost, aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a továbbiakról.
