Színháztörténeti kuriózum lesz

Őze Áron, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatója elmondta, már több mint egy éve dolgoznak az alkotókkal azon, hogy ez létrejöhessen. Mint mondta, régi vágyuk teljesült ezzel a „nagy dobással”, amelyben a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház táncosai is komoly feladatot kapnak, sőt, ismét láthatunk majd gyermekszereplőket is a színpadon. Az igazgató formálja meg a címszerepet is, erről annyi már tudható, hogy nem egy idolt szeretne ábrázolni, a figura emberi oldalát keresi.

Az olvasópróbán azzal köszöntötte a megjelenteket, hogy ha egészség van és munka van, akkor minden van – utalva a pandémiás helyzet miatti kényszerszünetre. Mint mondta, minden nehézségben van valami jó, ebben a helyzetben az, hogy bár csúsztak a produkció létrehozásával, viszont most a ­nyár folyamán van módjuk elkészíteni, mégpedig úgy, hogy a Bartók kamaraszínház csak erre a produkcióra koncentrál azon néhány előadás után, amelyekkel az elmaradtakat pótolják. Ennek finisében augusztus 7-én a Bartók Ligetben egy keresztmetszetet már mutatnak majd a nyilvánosságnak is a készülő ősbemutatóból. Ekkor kaphat majd a közönség először ízelítőt belőle, majd később augusztus utolsó hétvégéjén a balatonboglári felújított színpadot a Kultkikötőben ezzel az előadással a Bartók nyitja majd meg.

A szereposztást ismertetve kitért arra, hogy Matifou szerepére is megvan már a kiszemelt színész, aki nem volt jelen az olvasópróbán, de az egyeztetések zajlanak az egyik kereskedelmi televíziócsatornával, hogy részt vehessen a bemutatóban. A szereplők között ketten is vannak, akik először állnak a Bartók színpadára, Hermányi Mariann és Bán Bálint.

Léner András rendező nem először jár Dunaújvárosban, két évvel ezelőtt az ő irányításával készült el Páskándi Géza Lélekharang című drámájának színpadi adaptációja. Őze Áron igazgatóval morfondíroztak, hogyan lehetne folytatni az együttműködést. Sokféle darablehetőség között egyszer csak bevillant Sándor Mátyás. Léner András szerint a mű olyan kérdéseket feszeget, amikről nem nagyon szeretünk beszélni, zavarban vagyunk, ha szembejönnek velünk, pedig a mindennapjainkat határozzák ezek meg. Olyanok, mint a család, a szeretet, a hazaszeretet. „Ezek olyan nemesen, olyan regényesen, szövevényesen vannak megfogalmazva, ráadásul nem elcsépelten, devalvált módon, ami nagyon erősen motivál minket.” Egy nagyon erős alkotóstábot sikerült összeverbuválni, ugyanis a librettót Mikó Csaba kortárs drámaíró írta, a dalszövegeket korosztályának egyik legizgalmasabb és legsikeresebb ifjú költője, írója, műfordítója, slammere, Závada Péter jegyzi, a zenét pedig számtalan nagy sikerű zenés színházi produkció alkotója és szereplője, Szemenyei János szerezte. A rendező elmondta, nagyon nagy szeretettel készültek eddig is, és ezután is, mire eljutottak a pénteki olvasópróbáig, lényegében három főpróbahétnyi fáradságot éltek már meg. Viszont még hátra van hét hétnyi próba, amire szükség is van, hiszen egy igazi monstre produkció van készülőben.

Jelen van szerelem, cselszövés, minden fontos alkotóelem

Az elkészült adaptáció szerepeit elsősorban a Bartók kamaraszínház társulatának tagjai között osztották ki, de néhány komolyabb zenei és énekesi kvalitást igénylő szerepre vendégművészek is bekerültek a produkcióba. Sándor Mátyás: Őze Áron, Szath­már gróf: Gasparik Gábor, Báthory István gróf: Kiss Attila, Báthory Péter: Ágoston Péter, Torontál Simon: Sipos Imre, Torontálné: Auksz Éva, Torontál Száva: Hermányi Mariann, Sárkány: Jegercsik Csaba, Pescade: Bán Bálint, Matifou: Földes Tamás, Boros: Szemán Béla, Namír: Tőkés Nikoletta, valamint a Bartók Táncszínház táncművészei. Díszlet-jelmeztervező: Kovács Yvette Alida, író: Mikó Csaba, költő: Závada Péter, zeneszerző: Szemenyei János, dramaturg: Bártfay Rita, koreográfus: Vári Bertalan, rendezőasszisztens: Siegrist Cecília, rendező: Léner András.

A Sándor Mátyás Jules Verne nagy sikerű könyve, amelyben egy elképzelt magyar szabadságharcos életét mutatja be. Nekünk, magyaroknak talán ez Verne legszebb története, hiszen itt állít emléket az 1848–49-es szabadságharcnak. A regény a magyar szabadságharc bukása után játszódik. A dúsgazdag erdélyi főúr 1859-ben, a Habsburgok olaszországi veresége után, elérkezettnek látja az időt, hogy újabb fegyveres harcot robbantson ki Magyarország függetlenségéért. Sándor Mátyás erdélyi gróf és társai, Szath­már László gróf és Báthory István összeesküvést terveznek az osztrák császári hatalom ellen, de Torontál Simon bankár, valamint Sárkány és Zirone leleplezik őket. A bécsi Kamarilla tudomást szerez tevékenységükről, és elhatározza likvidálásukat. Két kalandos életű bűnöző kap megbízást a merénylet végrehajtására. Az árulásnak köszönhetően Sándor Mátyást barátaival együtt halálra ítélik, a bombamerénylet azonban nem őt öli meg, hanem szeretett feleségét. Mátyás úgy tudja, hogy a lánya is meghalt, ő azonban megmenekül. Mátyás a halálos ítélet elől megszökik, és 15 év elteltével készen áll a revansra.

Mint a gazdag és tudós Antekirtt doktor tér vissza bosszút állni és igazságot szolgáltatni. A történetben jelen van szerelem, cselszövés, ármány, minden olyan szükséges alkotóelem, amelyből egy nagyívű sok helyszínes, sok szereplős, látványos díszlettel, jelmezzel dolgozó színházi eladás tud születni.