Papp Laci

2021.04.11. 07:00

Papp László, a magyarok ökle, a háromszoros olimpiai bajnok

„Az anyai nagyapám egy hat általános iskolát végzett egyszerű parasztember volt, aprócska gyerekként emlékszem rá, hogy minden reggel borotválkozott. A kis szekrényében, amelyben a borotvakészletét tartotta, volt egy kép, ami egy bokszolót ábrázolt. Tudtam, hogy a nagyapámat egyáltalán nem érdekelte a sport, ezért megkérdeztem tőle, hogy ki az a személy és miért tette oda. Nagyapám így válaszolt: – Ő Papp László, a magyarok ökle, még élek, a képe mindig itt lesz”.

Farkas Lajos

Tata, 1952. június 13. Papp László ökölvívó, a magyar olimpiai csapat tagja a tatai edzõtáborban készül az olimpiára. MTI Fotó/Magyar Fotó: Seidner Zoltán

Fotó: Seidner Zoltán

1926. március 25-én Budapesten született Papp László ökölvívó, háromszoros olimpiai bajnok, Magyarország és a világ egyik leghíresebb bokszolója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki, majd 1956-ban Melbourne-i olimpián nyert aranyérmet.

Sokan csak úgy ismerték a Papp Laci, de nevezték még Görbének is, egy hatalmas egyéniség volt. Nemcsak mint híres sportoló volt nagyon népszerű, de szerénysége is páratlan volt, a rivaldafény nem részegítette meg, mindvégig megmaradt egy egyszerű pesti srácnak. Később, amikor a kesztyűjét szögre akasztotta és edzőként tanította a fiatal nemzedéket, tanítványai valósággal bálványozták. Erről mesélt néhány évvel ezelőtt Kovács István Kokó, aki elmondta, hogy Papp László milyen szeretettel tanította őt és társait az ökölvívás tudományára.

Kokó rajongásig szerette

Kovács István a szintén olimpiai, Európa- és világbajnok ökölvívó így beszélt róla, amikor a nagy sportlegenda elhunyt:

„Olyan sziklát, olyan viszonyítási alapot vesztett el a magyar sport, amihez fogható a mi sportágunkban egészen biztosan nincs, de az egyetemes magyar sportban is csak Balczó András és Puskás Ferenc fogható hozzá. Abba a hármasba tartozott, akiknek elvesztését soha nem fogjuk kiheverni. Egyenes, tiszta és gerinces ember volt. Senki nem érhetett fel az ő magasságához, nagyon jó volt mérceként látni, hogy milyen távol vagyunk mi tőle, és megpróbálni kicsit jobbá válni, hogy közeledjünk hozzá.”

Kokó szerint Papp László edzőként is kiemelkedő egyéniség volt, ha kijött egy-egy meccsükre, csendben leült a sarokba, de minden versenyző érezte, hogy ő ott van, ezért, mint ahogy Kovács István fogalmazott – tudtuk, hogy egy menetet már biztosan megnyertünk azon a meccsen.”

Papp László hivatásosként 1957-től 29 találkozót vívott meg Fotó: pestisracok.hu

Fia, ifj. Papp László szerint a legendás ökölvívót egyáltalán nem érdekelte a politika, sokszor még azt sem tudta ki a köztársasági elnök. Amennyiben a róla szóló archív felvételeket nézzük, egy agresszív embert látunk a ringben, pedig Papp László nem ilyen volt, amikor kiütötte ellenfelét egészen a szorító sarkáig kísérte, és segítette talpra állni, egy igazi sportember volt.

Életére az rányomta a bélyeget, hogy a kommunista rendszerben nem engedték profi világbajnoki címért szorítóba lépni, pedig ő lett volna Magyarország első profi világbajnoka.

Édesapját korán elveszítette

Mindössze 11 éves volt, amikor gépkocsivezetőként dolgozó apja meghalt, ezután édesanyja fűszerüzlete jelentette a megélhetést a család számára. A kis Laci sokat segített anyjának, piacra járt vele különböző árut beszerezni, majd még az iskola kezdete előtt kivitte a tejet és a kiflit a megrendelőknek. Édesapja megtanította hegedülni, de mint sportot szerető ember több ökölvívó-mérkőzésre is kivitte fiát, aki így megszerette ezt a fajta küzdősportot. Ennek ellenére apja halála után abbahagyta a hegedülést, pedig tehetséges volt, majd labdarúgással kezdett el foglalkozni, mégpedig elég sikeresen. Érdekes, hogy ezekben az időkben barátaival megpróbálkoztak a boksszal is, de az első edzésen úgy megverték őket, hogy a fiatal Lacinak egy ideig elment a kedve az ökölvívástól.

A második világháború után azonban ismét megpróbálkozott ezzel a küzdősporttal, Fehér István edző hamar felfedezte benne a tehetséget, így külön foglalkozott vele, de az igazi áttörést Adler Zsigmond hozta meg számára. A kétszeres magyar bajnok, Adler már akkor is edzőként, a magyar ökölvívósport kiemelkedő egyénisége volt. Tevékenysége közel fél évszázadon át hatással volt a sportág magyarországi fejlődésére, így ő lett Papp László edzője. Nemcsak a sportban, hanem az életben is elválaszthatatlan barátság szövődött a két ember között.

Sikert sikerre halmozott

Első sikere 1945. október 6-án volt, amikor az akkor verhetetlennek számító csepeli színekben bunyózó Bicsák ellen lépett szorítóba, mert Bicsák eredeti ellenfele sérülés miatt nem léphetett a szorítóba. A Budapesti Vasas Sport Club vezetői Papp Lacit „dobták be” helyette, aki úgy helybenhagyta Bicsákot, hogy az a második menetben feladta a további küzdelmet. Ezután szinte minden mérkőzésén kiütéssel győzött, a Budapest Bástya és a Budapesti Vasas ökölvívójaként közép, majd később nagyváltósúlyban hét országos címet szerzett 1946 és 1956 között. Közben kétszer lett amatőr Európa-bajnok. Edzőjével Adler Zsigmonddal tökéletes párost alkottak, mestere mindig tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. A kezdetekben még becsúszott két döntetlen és néhány vereség, de a további közel 300 összecsapás nagy részét Papp Laci kiütéssel, vagy ellenfele a mérkőzés feladásával nyert meg.

Első sikere 1945. október 6-án volt a verhetetlennek számító Bicsák ellen

Három olimpián szerzett aranyérmet, Londonban középsúlyban, majd 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Olimpia bajnokként mindössze kétszer szenvedett vereséget, akkor is azért, mert betegsége után, az akkori sportvezetés nem hagyott neki időt a gyógyulásra, hanem minden áron kierőszakolták azt, hogy versenyezzen. Edzőjének és orvosainak tiltakozása ellenére szorítóba kellett lépnie a varsói Európa-bajnokságon, ahol vereséget szenvedett attól a szovjet Tyisintől, akit előzőleg már több versenyen is legyőzött. A másik ökölvívó, akinek sikerült Papp Lászlót legyőznie, a lengyel Pietrzykowski volt. Papp tüdőgyulladást kapott és lábadozott, de ennek ellenére a Budapesten megrendezett Magyarország–Lengyelország csapattalálkozón kötelek közzé kellett állnia, s mivel még nem heverte ki kellőképpen a betegségét, veszített. A Melbourne-i olimpián azonban visszavágott lengyel ellenfelének, az elődöntőben legyőzte Pietrzykowskit. Erről készült később a „Nehéz kesztyűk” című film, amelyben a főszerepet maga Papp László játszotta. Addig rajta kívül senkinek sem sikerült a sportág történetében, háromszor egymás utáni olimpiai játékokon aranyérmet szerezni, ő volt az első, aki ezt véghezvitte. Később a kubai Teófilo Stevensonnak és Félix Savónnak is sikerült ez a bravúr. Mai napig nem tisztázódott, hogy az akkori szocialista magyar hatalom miért nem engedte őt, hogy megküzdjön a profi világbajnoki címért. Hivatásosként 1957-től 29 találkozót vívott meg, ebből huszonhetet megnyert kettő döntetlennel zárult, tehát veretlen maradt. Érdekes, hogy profi mérkőzéseit az akkori kommunista Magyarországon nem rendezhették meg, ezért Bécsben lépett szorítóba, az osztrák szurkolók nagy örömére.

Edzői pályafutása

Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, majd a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett 1969-től kis megszakítással, egészen 1992-ig. Legnagyobb sikerét az 1972-es müncheni olimpián érte el, amikor is tanítványa a papírsúlyú Gedó György megszerezte az olimpiai aranyérmet, és ezzel olimpiai bajnok lett. Edzőként sajátságos módszert alkalmazott, először is személyre szabott komoly edzéstervet készített, és azt kemény munkával továbbfejlesztette. Sportolóitól megkövetelte, a magánéletükben is sportemberhez méltó magatartást, azt vallotta, hogy aki a magyar színeket képviseli a világban, annak a tökéletességre kell törekednie. Tanítványai felnéztek rá, mindenki számára megtiszteltetés volt, ha Papp László meghívta a válogatott keretbe. Vezetésével a Magyar Ökölvívó Válogatott az említett olimpiai aranyérmen kívül még két olimpia ezüstérmet és több olimpiai és világbajnoki bronzérmet szerzett, ezenkívül még számos Európa-bajnokságon szereztek dobogós helyezést magyar bokszolók.

Papp László 1992-ben ment nyugdíjba, majd saját boksziskolát nyitott, de anyagi nehézségek miatt az nem volt hosszú életű. Még néhány sportegyesületnél végzett szakmai munkát, de betegsége miatt 1996-ban végleg elbúcsúzott az ökölvívástól.

Budapesten hunyt el, 2003.október 16-án és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Néhány érdekesség vele kapcsolatban

Egyszer feleségével a Gellért-hegyen sétált, amikor egy banda megtámadta őket, és értékeik átadására szólították fel a házaspárt. Laci néhány jól irányzott ökölcsapással párat leterített közülük, a többiek elfutottak, és csak később tudták meg, hogy kivel próbálkoztak.

Madridban védte meg profi Európa-bajnoki címét, a mérkőzésen ott voltak és Lacinak szurkoltak a Spanyolországban élő olyan magyar futballsztárok, mint Puskás Ferenc és Kubala László.

Ma az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.

Papp Lászlót a mai napig az ökölvívás legnagyobbjai között tartják számon még nemzetközi szinten is, Joe Louis, Muhammad Ali és Iron Mike Tyson társaságában, pedig nem volt nehézsúlyú bokszoló, és csak az Európa-bajnoki címig jutott el sportkarrierje során.

A magyar nemzetnek sok örömöt és dicsőséget szerzett, így az utókor méltán lehet rá büszke!

Felhasznált irodalom

Gál Zoltán: Kiütéssel győzött... Papp László regényes életrajza; Sport, Bp., 1951.

Baróti Lajos/Papp László; összeáll. Lepies György.

http://www.papplaszlo.hu.

Kő András: Papp Laci; Papp László elbeszélése alapján; Sport, Bp., 1973.

Ifj. Papp László: Édesapám, Papp Laci. Harc ringen belül és kívül; Tinta, Bp., 2004.

Simon V. László: Úton a legendákkal – Puskás „Pancho” Öcsivel és Papp Lacival.

Felvidéki Miklós – Pertics Róbert: Papp Laci, a londoni olimpia bajnoka.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!