Nehezen szokjuk meg a Mózes-szobrot

Dunaújváros – Alig egy hete állították fel a Magyar Örökség Díjas Wagner Nándor Mózes szobrát a Krisztus király plébániatemplom ­főbejárata előtt, de fogadtatása erős hullámokat vetett a közösségi oldalakon. A kommentáradatból kiderül, nem minden egyértelmű még a szoborral kapcsolatban. A legfontosabbak újra.

A hamis istenimádatnak csak Mózes dühös visszatérte vetett véget

Többen feltették a kérdést, hogy mi lett a II. János Pál-mellszoborral? Mindenkit megnyugtathatunk, Rohonczi ROHO István különleges alkotása ott áll most is korábbi helyén, nem csere történt, pusztán egy újabb köztéri szoborral gazdagodott a város. Apropó, köztéri szobor! Bár sokak mindennapi útvonala vezet el a templom előtt, de azt érdemes tudni, hogy ez a terület a plébániához tartozik, lényegében a plébániatemplom kertje, ahová a katolikus egyház állíttatta fel a szobrot. Ez a tény mindjárt meg is magyarázza az olyan felvetések szükségtelenségét, mint hogy „Mózes Tízparancsolat szobrának legjobb helye a bíróság előtt lenne”, az a terület nem az egyházhoz tartozik, a szobrot nem az önkormányzat, hanem a római katolikus plébánia kapta ajándékba, de az ajándékozási szerződésben vállalták, hogy a szobor mindig látogatható lesz az érdeklődők számára.

Többen vannak, akik nem tudták értelmezni a szobor kezében lévő tárgyakat. Voltak, akik távkapcsolóval és a sajtreszelővel a kezében vélték látni, és többen nehezményezték, hogy a figura komor, nagyon agresszívnek néz ki. Nos, természetesen ezekre is megvan a magyarázat! Prokopp Mária művészettörténész a következőképpen fogalmazott: „Az alkotás Mózest ábrázolja, aki határtalan, földöntúli örömmel érkezik a Sínai-hegyről. Magával az Istennel beszélhetett ott, aki szövetséget kötött vele, és két kőtáblára vésve tíz törvényt, aranyszabályt adott neki, amelynek megtartása biztosítja a nép boldogságát. Egész lényét áthatja az Isten látásának és szeretetének élménye. Emberek, népem, kiáltja Mózessel a művész a kortársai és a jövő nemzedéke felé.” Azonban, amíg ő távol volt, addig esett a bálványimádás bűnébe is a vonuló zsidó nép, a hosszú várakozás alatt Áron, Mózes testvére a tömeg akarata szerint aranyborjúszobrot emelt, hogy továbbvezesse őket útjukon – a hamis istenimádatnak csak Mózes visszatérése vetett véget. Ez az a pillanat, amikor a kőtáblával a kezében Mózes ezt látva dühösen érkezik meg.

Szóba került az alkotás külső megjelenése is, a szürke „bevonat”, amivel több asszociációt is társítottak.

Erre is magyarázatot adott korábban Baltási Nándor plébános: „az arra járók még nem a végleges állapotban láthatják a szobrot, mert a felülete még kezelve lesz, és a tervek szerint a tér burkolata is megváltozik majd a szobor környezetében, ha a forrást elő tudjuk teremteni rá.”