Mennyiben vagyunk részesei és mennyiben okozói a dolgoknak

Sárközi György fordítását felhasználva a szövegkönyvet Balassa Eszter és Csadi Zoltán írta. A történetet a következőképpen ajánlják: Cipolla, az arrogáns illuzionista azt mondja: „Azt teszed, amit akarsz. Vagy előfordult már, hogy azt tetted, amit nem akartál?” Cipolla az előadásain hipnózissal kezdetben mulatságos, majd egyre visszataszítóbb ötleteinek végrehajtására veszi rá a gyanútlan nézőket.

Ördögi demagógiájában a „parancsolás és az engedelmesség egylényegűek, és feloldhatatlan egységet alkotnak”. Szánalmassága és behízelgő alázata mögött féktelen uralomvágy van, ezért hirdeti a vezér elhivatottságát. A fiatal pincér, Mario képes kiválni a tömegből, és szembefordulni a varázsló emberfölötti hatalmával. Thomas Mann – aki szerint a demokrácia és a humanizmus egyet jelentenek – a fasizmus veszélyére igyekezett felhívni a figyelmet írásával. Azok a kispolgárok, akiket az író felvonultat, egyéniségük feladásával hajlandók vakon alávetni magukat egy rendszernek, amelyet a vezér megszemélyesít. Az ifjúsági előadás középpontjában a manipulálhatóság áll: vajon mindenki manipulált és manipuláló egyszerre? Egyáltalán, van-e saját akaratunk?

Csadi Zoltán rendező a következőképpen indokolta a darabválasztást: „Mostanában nagyon foglalkoztat, hogy mi zajlik a közösségben, mi zajlik a társadalomban. Hogy mennyire vagyunk részesei, és mennyiben vagyunk okozói annak, ami bennünket körülvesz. Nem szeretem a direkt aktualizálást, és most sem fogunk így tenni. A cím sokat sejtető, a világirodalom egyik gyöngyszeme, az európai kultúrkör egyik alapmítosza Thomas Mann: Mario és a varázsló című tragikus úti élménye, ahogy ezt a megjelölést is adta novellájának a szerző. Nagyon erősen reflektál ez a mű arra a korszakra, amikor íródott. Az ébredő fasizmus ideológiája, ahogy a politika áthatja a közéletet, áthatja a művészetet, beszivárog a legegyszerűbb emberek életébe. Hogy a külső erők és a külső hatalmak hogyan próbálnak meg utat találni az egyszerű emberekhez. Azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben, mint amilyenben most vagyunk, a pandémiás időszakban, ez egy nagyon aktuális téma. De nem a politikai rétege miatt aktuális, hanem egyszerűen annyira ki vagyunk szolgáltatva rajtunk kívül álló dolgoknak, mint amilyen ez a világjárvány is. Foglalkoztat, hogy erre hogy reagálunk, a közösség erre hogy reagál, mit kezd vele. Ezt a témát bontja ki erősen és járja körül a Mario és a varázsló. Azt gondolom, hogy Thomas Mann-nak van egy nagyon erőteljes válasza erre, amit föl is vet a művében. Remélem, ezt majd sikerül átadni, jól közvetíteni a nézőknek!”

A látványvilágért Rákay Tamás felel majd a darabban, aki ismerős lehet a dunaújvárosi nézők számára, hiszen a Twist Olivér markáns londoni képeit is ő jegyezte. „Alapvetően a darabot a látvánnyal szeretnénk egy kicsit közelebb vinni a nézőkhöz. Thomas Mann műve meglehetősen szöveg alapú, leíró, és ez a szöveg sokban segít nekünk abban, hogy látvánnyá tudjuk formálni ezeket a gondolatokat. A szöveg, ami nekünk segítség volt, nem biztos, hogy a színészeknek is kellőképpen az. Ezért a díszlettel, a térrel akartunk nekik is segíteni, meg a nézőknek is, hogy azt a fajta világot, amit a szerző megálmodott, megmutassuk mi is a színpadon. Nem lesz nyomasztó a dísz­let, hiszen a szöveg sem igazán az. Nagyon erős kontrasztok azért vannak benne. Hol fülledt hangulatú, meleg, nyári napon vagyunk, aztán hirtelen egy esős időszak kellős közepén találjuk magunkat. Ezt a fajta kettősséget fogja majd a díszlet is magán hordozni, de semmiképpen nem egy nyomasztó légkört akarunk teremteni. Lényegében az egész játéktér maga a városka, ahol zajlanak a történések. A nézőteret is megbolygattuk, és a játéktér részévé tettük. A színészek be is mennek a nézők közé, és ezzel a szétbombázott ültetésrendszerrel, amit alkalmazni fogunk a néző nem csak kívülálló szemlélője, hanem egy kicsit aktívabb részese lesz majd az előadásnak szándékunk szerint. Lényegében a díszletben fognak ülni a nézők, nem tudnak csak a sötétben ücsörögni és úgy tenni, mintha ott sem lennének, hiszen a tér másik oldaláról őket is fogják látni a többiek. Akarva, akaratlan a tér részei lesznek. A jelmezekkel is hasonlóképpen bánunk, egy harmincas évek korabeli világot fognak látni a nézők egy kis csavarral, amit most még nem szeretnék elárulni.

A szereposztás a következő: Cipolla – Kiss Attila, Mario – Virág Péter, Író – Ivanics Tamás, Angolieri asszony – Kovács Vanda, Kislány – Lovas Emília, Hercegnő, Nő – Tőkés Nikoletta, Menedzser, Anya (Fuggiero anyja) – Szina Kinga, Orvos, Fuggerio, Fiatalember – Vrabecz Botond.

A bemutatót december 18-ra tervezik.