Katalint, a leendő királynét, magyarul és latinul Janus Pannonius tanította

2021.03.07. 11:30

Mátyás nagy árat fizetett a koronáért a Habsburgoknak

Nemrég írtunk arról, hogy Mátyás király, Magyarország uralkodója 1476. december 22-én másodszor is házasságot kötött I. Ferdinánd nápolyi király leányával, Aragóniai Beatrixszal. Erre azért került sor, mert Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin ugyanis 1464-ben szülés közben meghalt.

Farkas Lajos

A még csak 14 éves királyné, aki Podjebrád György cseh király leánya volt, 1464. február végén fiút szült Mátyásnak, de a gyermek nem sokáig élt. Néhány nappal később Katalin is elhunyt gyermekágyi lázban. Az akkori időkben egy uralkodótól elvárták, hogy a csatákban személyesen is részt vegyen, ő irányítsa a hadsereget, így az ország stabilitása megkövetelt egy törvényes örököst. Ezért a 19 évesen özveggyé vált Mátyásnak új feleség után kellett néznie. Ez azonban nem volt egyszerű feladat, ugyanis egy királyi házasságot komoly diplomáciai munka előz meg, mert egy ilyen frigy nemcsak egy férfi és egy nő életének összekapcsolását, hanem országok közötti erős szövetséget is jelentett. A magyar király számára ezért nehéz volt megtalálni abban a korban a megfelelő személyt, így az újabb esküvőre 12 évet kellett várni.

Az első házasság előzményei

1464. március 29-én koronázták meg Székesfehérváron Hunyadi Mátyást, így az akkori szokásjog szerint ő lett Magyarország királya. A királyi legitimitást viszont a Szent Korona adta, nélküle a királyi hatalom vitatható volt. A Szent Korona azonban 1440-ben elkerült Magyarországról, és a különböző trónviszályok következtében III. Frigyes német–római császárhoz került. A Habsburg uralkodó maga is szemet vetett a magyar trónra, azonban Podjebrád György későbbi cseh király, Mátyás első apósa, a cseh rendek által kiállított sereggel Bécsig vonult, így III. Frigyes tárgyalásra kényszerült. Erre 1463-ban Bécsújhelyen került sor, ahol Mátyás kedvező pozíciója ellenére nagy árat fizetett a koronáért. A 80 000 aranyforintos váltságdíjon túl vállalta, hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a Habsburg-dinasztia örökli meg a trónját. Hunyadi Mátyás egész életében arra törekedett, hogy a Habsburgok pozícióit meg­gyengítse, de a császári dinasztia végül az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés révén, 1527-ben megszerezte a magyar trónt. Erre a szerződésre hivatkozott mindig a bécsi udvar, amikor valaki megpróbálta megkérdőjelezni, a Habsburgok magyarországi uralmát.

Mátyás tehát sokat köszönhetett apósának, Podjebrád Györgynek, szövetségüket az akkori szokásjog szerint házassággal pecsételték meg: 1463. május elsején a magyar uralkodó Budán feleségül vette a cseh király leányát, az akkor mindössze 13 éves Podjebrád Katalin hercegnőt.

Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra Fotó: Wikipedia

Podjebrád Katalin

A későbbi magyar királyné 1449. november 11-én született Prágában. A Kunigunda nevet kapta a keresztségben édesanyja után, akit nagyon korán elveszített. Apja ezután Rožmital Johanna úrnőt vette el feleségül, aki a későbbi Katalin királyné mostohaanyja lett. Édesapja Podjebrád György már 1452-től kezdve V. László magyar király kormányzójaként irányította Csehországot, majd a fiatal uralkodó halála után egyre nagyobb befolyásra tett szert a közép-európai térségben. Kihasználta azt, hogy Prága várában raboskodott Hunyadi Mátyás, akit távollétében Budán magyar királlyá választottak, ezért politikai egyezségre bírta rá az akkor mindössze 17 éves túszát. Segítségéért cserébe azt kérte Mátyástól, hogy jegyezze el az akkor mindössze 8 éves lányát, Katalint. Hunyadi Mátyás elfogadta a feltételt, pedig az szembement azzal a szegedi egyezménnyel, amit Mátyás anyai nagybátyja, Szi­lágyi Mihály és Garai László nádor (a király után a legnagyobb országos méltóság volt) kötött meg. Ez az egyezmény juttatta trónra Mátyást, de úgy, hogy feleségül veszi a nádor lányát, Garai Anna grófnőt. Az egyezmény a fiatal magyar uralkodó tudta és beleegyezése nélkül történet meg, ezért Mátyás még édesanyja, Szilágyi Erzsébet akaratával is szembeszegült annak érdekében, hogy megtartsa Podjebrád Györgynek adott szavát. A fiatal király nemcsak lovagiasságból döntött így, hanem már akkor megpróbálta a felette atyáskodó főurak befolyását csökkenteni, erre az önálló feleségválasztás számára igencsak kapóra jött.

A házassági előkészületek

A Podjebrád Györggyel megkötött egyezség értelmében Mátyás 1460 novemberében Kassán fogadta a cseh király követeit, ahol megállapodtak abban, hogy a következő évben Mátyás Csehországba utazik, és hivatalosan is megbeszélik a házassággal kapcsolatos tennivalókat.

Mivel a magyar király lebetegedett, ezért a menyasszonyért Vitéz János váradi püspök utazott el Csehországba, ahol a morvaországi Olmützben megállapodtak a részletekről a cseh királlyal. A mindössze 11 éves cseh hercegnőt 1461 májusában hozták Magyarországra, majd Budán megtartották az eljegyzést, ahol a menyasszony Kunigunda nevet Katalinra változtatta. Károly Róbert ideje óta az volt a szokás, hogy a külföldről érkező menyasszonyok korán a magyar udvarba kerültek, hogy elsajátítsák a magyar nyelvet, így volt ez Katalin esetében is. Az esküvőt viszont csak két évvel később tarthatták meg, ugyanis az akkori egyházi törvények szerint egy menyasszonynak be kell töltenie a 12. életévét, miután az megtörtént csak akkor mehet férjhez. Ezért határoztak úgy a felek, hogy az esküvőre 1463 májusában kerülhet sor, továbbá megállapodtak még abban, hogy a kincstár a leendő királyné udvartartására évi 7000 aranyforintot irányoz elő.

Az esküvőig tartó időszak alatt készítették fel Katalint a magyar királynéi szerepre, a hagyomány szerint magyarul és latinul maga Janus Pannonius tanította.

Az esküvő

Az olmützi megállapodás értelmében a házasságot a kitűzött időben, a hercegnő 13 éves korában Budán 1463. május elsején kötötték meg. Az ifjú pár a budai Nagyboldogasszony-templomban (ma Mátyás templom) mondta ki a boldogító igent. Podjebrád Katalin szinte gyermekként az esküvő után hamarosan teherbe is esett, aminek fontos politikai hozadéka is volt. Ugyanis 1463 júliusában Mátyás nevében kötötte meg Vitéz János váradi püspök, későbbi esztergomi érsek III. Frigyessel Bécsújhelyen az örökösödési szerződést, aminek értelmében, ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt a császár, vagy annak fia örökli meg. Katalin terhessége is közrejátszhatott abban, hogy Mátyás könnyen beleegyezett a Habsburgok magyarországi trónöröklésébe, ezért érdemes elgondolkodni azon, ha Mátyásnak életerős utódai születtek volna, mennyire változott volna meg a magyar történelem. A bécsújhelyi egyezmény aláírása viszont szükséges volt ahhoz, hogy a magyar uralkodó visszakapja a császártól a Szent Koronát.

Mátyás beleegyezését az udvar is támogatta, mert mindenki szerint Katalin egy termékeny királynő volt, aki sok utódot fog szülni a magyar királynak.

A sors azonban közbeszólt

A bosnyák hadjáratból visszatérő Mátyás király 1463 február 13-án már jelen lehetett leendő gyermekének születésekor, ami hatalmas örömöt okozott az uralkodónak. A még csak 14 éves királyné egy kisfiúnak adott életet, de a gyermek nem sokáig élt. Néhány nap múlva Katalin is elhunyt, mégpedig édesanyjához hasonlóan szintén gyermekágyi lázban. Nagy csapás volt ez Mátyás számára, szinte egyszerre veszítette el feleségét és gyermekét is. Mindez három héttel a székesfehérvári koronázás időpontja előtt történt, ott helyezték volna a királyi pár fejére a visszaszerzett Szent Koronát. A gyászeset kapcsán felmerült, hogy az egész ceremóniát elhalasztják, de végül mégis megtartották, Katalin királyné nélkül.

Podjebrád Katalint, Mátyás király első feleségét a budai vár, akkori fehérvári kapuja közelében lévő Szűz Mária templomban temették el.

A királyné egy kisfiúnak adott életet, de a gyermek nem sokáig élt

A magyar király ezután 12 esztendőt várt, amíg Aragóniai Beatrix személyében újabb feleséget választott, de ebből a frigyből sem született utódja. Mátyásnak ugyan házasságon kívül született, egy később törvényesített fia, Corvin János, aki 1473-ban született Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlánytól, aki a király ágyasa volt. Miután Mátyás látta, hogy Beatrix királynőtől sem születik trónörököse az országnak, ezért Corvin Jánost igyekezett elismertetni utódjaként, de elképzelése kudarcot vallott.

Hunyadi Mátyás 1490. április 6-án halt meg, Bécsben. Felröppentek olyan hírek, hogy esetleg mérgezés áldozata lett, a gyilkossággal többen második feleségét Beatrix királynőt vádolták meg, de erre nincs semmilyen bizonyíték. A nagy király halála után pedig azonnal megindult a harc a magyar koronáért.

Felhasznált irodalom

Dümmerth Dezső. Az Anjou-ház nyomában (magyar nyelven). Budapest: Panoráma (1982).

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994.

Réthelyi Orsolya: Hunyadi Mátyás házasságai és házassági kísérletei, In: Farbaky ­Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.).

Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490, 247–250, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.

Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest.

Dümmerth Dezső: A két Hunyadi. Bp., 1985.

Garamvölgyi László: Hunyadi Mátyás – Meggyilkolták a királyt. Budapest: Studium Plusz Könyvkiadó.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!