Jár-e táppénz karanténban, azaz járványügyi elkülönítés alatt?

A híreket hallgatva azonban sokakban felvetődhet: a karantén vajon hogyan befolyásolná mindennapjainkat? Fejér megye munkavállalóinak jó része naponta ingázik munkahelyére. Okozna-e bevételkiesést a családi kasszából, ha rajtunk kívül álló okokból nem jutnánk el a munkahelyünkre? Viszló László munkajogász az MTI kérdésére válaszolva pár napja így fogalmazott: „Betegszabadság, így táppénz ilyen esetekben nem jöhet szóba, arról a munkáltató nem dönthet, hiszen erre nem jogosult.” Karantén idejére ugyanis – alapesetben – nem jár díjazás, az ugyanis nem minősül fizetett távollétnek. Kollektív szerződés elvileg rendezhetné ezt a kérdést, ám a munkajogász tudomása szerint eddig még nem készült olyan, amely az egészségügyi karantén idejére járó díjazást, munkabér-kifizetést rendezné.

Ugyanakkor a helyzet vis maior, hiszen a munkavállaló önhibáján kívül nem tud munkába állni. Ilyenkor, mint a szakember fogalmazott: „A munkáltató dönthet úgy, hogy erre a kiesett időre a felek megállapodása alapján munkabért számol.” Viszló László összefoglalóan elmondta: a helyzet új, így a magyar jogrendszerben egyelőre nincs az egészségügyi karanténra vonatkozó munkajogi szabály.

A munkajogász összefoglalója egybevág a Baker McKenzie vezető ügyvédei, Fehérváry Ákos és Óváry-Papp Nóra nevével jegyzett szakmai anyaggal. Ebből kiderül: „Ha elháríthatatlan külső ok miatt a vállalat nem tudja a munkavállalót időlegesen foglalkoztatni, akkor mentesül a munkabér fizetésének kötelezettsége alól.” A világ vezető ügyvédi irodája által pár napja kiadott állásfoglalás ugyanakkor arra is utal: a munkaadónak vannak egyéb lehetőségei. A járványveszély­re tekintettel mentesítheti pél­dául az alkalmazottakat a munkavégzés alól, ennek időtartamára pedig jár az alapbér. Időlegesen elrendelhet továbbá otthoni munkavégzést is, ha a munka jellege ezt megengedi, és a technikai feltételek is biztosítottak. A munkaadó végezetül szabadságra is küldheti a dolgozóit, azonban egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem mindig lehet betartani.

A járványügyi elkülönítéssel kapcsolatban a hazai jogvédő szervezetekhez is számos kérdés érkezett.

„Betegszabadságnak minősül-e a karantén?” – firtatták sokan. „Nem!” – teszik világossá a civil jogászok egybehangzó válaszai. Amelyek azonban – a fentebb idézett ügyvédi állásfoglalásoktól eltérően – így folytatódnak: akit közegészségügyi okból, hatóságilag elkülönítenek, vagyis karantén alá helyeznek, az jogilag keresőképtelennek minősül. Aki így válik keresőképtelenné, annak nem betegszabadság jár, hanem már az első naptól táppénzt kap. Ráadásul a hatályos egészségügyi törvény 70. paragrafusa szerint a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő, kiesett munkajövedelmet, az esetleges egyéb költségekkel együtt, az állam megtéríti.

Ezt az értelmezést támasztja alá az Országgyűlés Hivatala által 2019. február 11-én kiadott állásfoglalás is. Ez világossá teszi, a táppénz elbírálása szempontjából keresőképtelen az a személy, „akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek, vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható”. Összefoglalóan elmondhatjuk tehát: járványügyi elkülönítés, illetve karantén esetén, bár a munkaadót nem terheli fizetési kötelezettség, az elkülönített személy az első naptól táppénzre jogosult, már amennyiben társadalombiztosítással rendelkezik. A táppénzt pedig az állam a munkajövedelem összegéig kiegészíti, megtérítve a járványügyi elkülönítés egyéb költségeit is.