„Leírhatatlan érzés, amit tőlük kapok”

2019.12.06. 07:00

Imádja a gyerekeket Vigh Csabi, a venyimi Mikulás

Civilben bútor­asztalosként dolgozik, de évente egyszer felölti a Mikulás-ruhát, előveszi csengős botját, és elindul, hogy ismerősei gyermekei számára felejthetetlenné tegye december 6-át. Vigh Csabi már három éve civil Télapó.

Tóth Alexandra

Fotó: LI

A Labda Bandás apróságokat látogatta meg tegnap a Mikulás, aki az év legnagyobb részében Vigh Csabiként tölti napjait. Egy régi kedves ismerősének, a Dunaferr egykori válogatott kézilabdázója, Ferling Bernadett meghívásának tett eleget. Ő és a szintén kézilabdázó Gáspár Gabriella a Napsugár tagóvoda tornatermében tartott játékos foglalkozást a Labda Bandás növendékeknek.

A gyerekek örömmel fogadták a Mikulást, aki a szivacskézilabdás ügyességi feladatok teljesítése után mindenkinek odaadta a jól megérdemelt csomagját. A sportos kicsik természetesen nemcsak a labdabűvöléssel, de az ilyenkor elmaradhatatlan télapós énekekkel is elkápráztatták a nagyszakállút.

Hogy lesz valakiből Mikulás, csak úgy, hobbiból?

– Egyik volt munkahelyemen beszélgettünk a kollégákkal december tájékán, akkor jött szóba a téma. Aztán egyik munkatársam készített is nekem egy Mikulás-botot. Elég erős célzás volt, úgy döntöttem, belevágok.

Aztán beszerezted a többi felszerelést...

– Igen, volt a családban varrónő, aki direkt rám szabott egy Mikulás-jelmezt, a szakállat meg magam vásároltam. Először egy kezdetleges darabot használtam, aztán, ha már a megjelenésem minden más eleme hiteles, vettem egy sokkal élethűbbet.

Hogyan készülsz fel egy-egy alkalomra?

– A szülőktől begyűjtöm az információkat a gyerkőcről. Mik a jó tulajdonságai, milyen csínyeket szokott elkövetni, mit szeret és mit nem. Ezekkel az infókkal felvértezve beszélgetek a kicsikkel, végül pedig megkapják az ajándékukat.

Nagy örömmel fogadták a Labda Bandás apróságok a Mikulást, még ha egy nappal hamarabb érkezett is Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

Milyen érzések kavarognak benned a látogatások után?

– Azt nem lehet szavakba önteni. Igaz, hogy mind fizikailag, mind szellemileg nagyon elfáradok estére, de olyan szinten feltölt pozitív érzésekkel ez az egész, hogy az leírhatatlan. Nagyon szeretem a gyerekeket.

Van kedves élményed?

– Hm. Például az nagyon jó érzés volt, mikor egy olyan kisfiúhoz mentem, aki nem volt hajlandó húst enni. Mondtam neki, hogy a Mikulás pedig nagyon örülne neki, ha megkóstolná. Pár nap múlva szóltak a szülők, hogy most már megeszi a husit.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!